195 találat a(z) tag cimkére
Bújtatott munkaviszony – katás gazdasági társaság tagjaként?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Önöknél is rendszeresen visszatérő kérdés a bújtatott munkaviszony a kata-problémakör kapcsán. Ez érthető is olyan esetekben, amikor a kata-alany egyéni vállalkozó vagy egyéni cég. Mi a helyzet azonban Önök szerint egy katás kkt. vagy bt. esetében? Egy gazdasági társaság ugyanis fogalmilag nem létesíthet munkavállalóként munkaviszonyt, ellentétben az említett két vállalkozói típussal, ahol a természetes személy elvileg munkaviszonyt is létesíthet! Például katás bt. ahol a beltag kisadózó (és fizeti a bt. utána a havi 50 000 vagy 75 000 forintot), és van a cégnek 3-4 ügyfele (megbízója, megrendelője), akik közül többektől éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevétel származik. Kell-e egyáltalán vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek közül legalább kettőnek fenn kell állnia a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez? Abszurd és életszerűtlen, hogy a beltag munkaviszonyban állna 3-4 munkáltatóval; és ha igen, ki és mi alapján döntené el, hogy a jogviszonyok közül melyik a munkaviszony? Ismeretes olyan (jog)eset, NAV-ügy, ahol egy társaság (bel)tagja vonatkozásában állapították meg a bújtatott munkaviszonyt, ráadásul úgy, hogy a társaság nem is egy partner felé állított ki rendszeresen számlákat, azaz több partner felé dolgozott rendszeresen? Biztos vagyok benne, hogy többeket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a fellelhető esetek, szakmai cikkek ezzel az aspektussal nem igazán foglalkoznak. Kérem szíves állásfoglalásukat! Köszönettel és tisztelettel.
Kft. tagja eladói munkakörben
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Egy kft.-nek a tagja dolgozhat-e a kft. boltjában nulla forintért, ha van szabadideje, mert máshol nincsen munkahelye? Mit kell fizetni utána? Lesz-e biztosított, ha mint magánszemély fizeti havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel
Itt a határidő! Kérdések és válaszok a kötelező törzstőkeemelésről
Cikk
Tavaly tavasszal, az utolsó pillanatban döntött arról az Országgyűlés, hogy 2017. március 15-éig még 1 év haladékot ad az olyan vállalkozásoknak, akiknek a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a törzstőkeemeléssel kapcsolatban.
Katás egyéni vállalkozó lehet-e bt-ben katás tag?
Kérdés
Egyéni vállalkozó 2016-ban katás volt, kizárták a kata alól mivel 100 ezer forintot meghaladta az adótartozása. Kérdésem az lenne, hogy ez a magánszemély ha megszünteti egyéni vállalkozását, lehet-e ebben az évben bt. beltagja vagy személyesen közreműködő kültagja mint katás?
Alapítványnak adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
Kata 2017
Kérdés
Közkereseti társaság 2 fő taggal rendelkezik. Az egyik nyugdíjas tag és ügyvezető is, a másik tag főállású alkalmazott és üzletvezető is. Jövőre a főállású alkalmazott katás kisvállalkozó lesz és fizeti a katát. Kell-e fizetni 25 ezer forintot a nyugdíjas után, aki után egy másik kft.-ben havonta megfizetjük a 7050 forintot, mert egyúttal a másik cégben is tag és ügyvezető. Kérem szives válaszukat.
Családi gazdaság bevételének megosztása az szja-bevallásban
Kérdés
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Készfizető kezesség
Kérdés
Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719
Szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogyviszony
Kérdés
Tapasztalatom szerint nincs kialakult eljárás arra vonatkozóan, hogy a szociális szövetkezetekben hogyan jöhet létre, és maradhat fenn a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony (TMIJ). Szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az Sztv. 18. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Ezt úgy értelmezem, hogy e jogviszonyt csak addig tarthatja fenn, amíg regisztrált álláskereső az illető. Viszont NSZF Bálint István főigazgató-helyettes szerint a minimálbér összegéig kaphat juttatást a tagi munkaviszonyban lévő (akár természetben vagy pénzben), megtarthatja a munkanélküli regisztrált státuszát és kaphatja az álláskeresési járadékot. Eszerint a TMIJ dolgozó tag munkabére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbért, mert akkor megszűnik az álláskereső státusz, akkor pedig nem áll fenn a 18. § (3) bekezdés szerinti feltétel. A kormányhivataloknál sem találtunk egyértelmű eljárási rendet. Az egyik területi irodában néhány perc alatt nyilvántartásba vették a meglévő szociális szövetkezetben már tagsággal rendelkező tagot, mondván, ha neki nem kell segélyt adni, akkor nem kell vele sokat foglalkozni. A másik hivatalnál elküldték ugyanezzel a paraméterekkel rendelkező tagot, azzal az indokkal, hogy a szövetkezeti tagság kizáró ok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék, először lépjen ki a szövetkezetből. Önnek mi az álláspontja?
Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja részére adható-e adómentes lakáscélú támogatás, ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Alkalmazott részére adott adómentes lakáscélú támogatásnál van-e jövedelem/támogatási arány előírás, valamint vizsgálni kell-e, hogy munkaviszonya mióta áll fenn? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, F.Mária
Nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal nyugdíjban lévő, egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést eddig munkaviszonyban látta el, megfizetve utána a kötelező járulékokat. Amennyiben a munkaviszonyt megszünteti, és mint tag látja el a továbbiakban az ügyvezetést, mint nyugdíjas a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Nyugdíjba megy az ügyvezető tag; papírmunka és tb a továbbiakban
Cikk
Mit és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni a NAV-hoz az ügyvezető nyugdíjba menetelét követően, illetve hogyan alakul új státuszában a tb-kötelezettsége? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Kft. ügyvezetőjének biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a társaságban társas vállalkozóként szerepelt, az emelt összegű járulékokat fizettük meg utána. Áprilistól biztosított lett Nagy-Britanniában, munkaviszony keretében. Életvitelszerűen is ott tartózkodik. A kft.-ben eddig a 1451-es kóddal jelentettük. A 1608-as bevalláson hogyan kell helyesen szerepeltetni ezentúl? Ő az ügyvezető is, a társasági szerződésben az szerepel, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést. A kft. szempontjából milyen bejelentési és bevallási kötelezettségünk van erre a tagra vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!
Katás egyéni vállakozó járulékfizetése személyes közreműködés esetén egy kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kataalany egyéni vállalkozó vagyok, de mint tag egy kft.-ben is személyesen közreműködöm, de bérkivétem nincs, kell-e kft.-ben járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetnem, és milyen mértékűt? Válaszukat előre is köszönöm.
Kft. tagja munkaviszonyban
Kérdés
Kft.-nek 1 fő természetes személy tagja van, valamint 1 fő ügyvezetője, aki nem a tag. A tagnak egyéb (főállású) jogviszonya nincs (jelenleg a kft. főfoglalkozású tagja). A kft. heti 40 órás szakmunkás munkaviszony keretében foglalkoztatni kívánja a tagot (tehát nem tulajdonosi/vezetői feladatok ellátása céljából). Szükséges-e az alapító okiratba bekerülnie, hogy a nem vezető tisztségviselő tag foglalkoztatható munkaviszony keretében? Amennyiben a tag garantált bérminimumot kapna bruttó bérként, járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége megegyezik egy normál munkaviszonyban foglalkoztatott személyével, vagy itt is figyelembe szükséges venni a főfoglalkozású tagi jogviszonyra vonatkozó emelt járulékfizetési kötelezettség szabályait?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
