A földművelésügyi tárca a héten figyelmeztetett a kárenyhítési hozzájárulás közelgő befizetési határidejére. Összefoglaltuk, mi számít káreseménynek, továbbá, hogy a kapott juttatást miként minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben három magánszemély tag található. Az egyik 50 százalékos részesedéssel rendelkezik, de évek óta nem lehet elérni. Az ügyvezető tag csupán 25 százalékos részesedéssel rendelkezik, s szeretné megszüntetni a céget. A kérdésünk az, hogy a taggyűlés összehívásával megszüntethető a cég végelszámolással vagy bármely más módon, úgy, hogy az 50 százalékos tag nem lelhető fel? Egyáltalán szükség van minősített többségre ilyen esetben? Ha nem lehet megszüntetni ilyen módon, akkor milyen javaslata van a cég megszüntetésére?
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Elláthatja-e egy kft. ügyvezetését a kft. természetes személy tagja úgy, hogy a természetes személy egyéni vállalkozóként megbízási szerződés alapján kiszámlázza az ügyvezetői feladatokat a kft.-nek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogyan lehet egy taggyűlést határozatképesnek nyilvánítani, ha nem sikerül minden tagot értesíteni a taggyűlés időpontjáról, helyéről? Van, ahol az ügyvezető elérhetetlen, külön érdekes, hogyan lehet az ügyvezető helyett szabályosan összehívni a taggyűlést. Valamint van, ahol az 50%-ot meghaladó részesedéssel érintett tag, és van, ahol csak 1-2 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem elérhető. Kérném részletes válaszát, hogyan, milyen határidők betartásával, ki kezdeményezheti a taggyűlés összehívását, úgy, hogy az ott elfogadott határozatok jogszerűek legyenek?
Megkezdte a tagok toborzását az első nemzeti otthonteremtési közösségekbe (nok) a Central Nok Szervező Zrt., egy 120 hónapos és egy 180 hónapos futamidejű nokhoz lehet csatlakozni – tájékoztatta Török Béla, a társaság vezérigazgatója az MTI-t.
Nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak vagyona az első negyedévben éves összehasonlításban, azonban aggasztó, hogy jelentősen visszaestek a munkáltatói befizetések az adóterhek növekedése miatt – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a szervezet sajtóbeszélgetésén szerdán Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Lehet-e egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki egy társaságban nem lehet tag, mert eltiltás alatt van. Ez kizáró ok lehet-e ebben az esetben? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy olyan problémával találkoztam ma, amiben nem vagyok biztos. Egy egyszemélyes kft.-ben a tag kanadai állampolgár, tavaly 180 napnál több napot tartózkodott Magyarországon, az előző könyvelő nem jelentette be sem munkaviszonyba, sem megbízásos jogviszonyban - az ügyfél elmondása szerint - legalábbis nem fizettek járulékokat. Kanadában az állami szférában nincs biztosítva, csak magánbiztosítása van. Magyarországon sincs munkaviszonya. Jelenleg ideiglenes tartózkodási engedélye van. Kérvényeznie kellett volna már üzleti tartózkodási engedélyt? Be kell-e valahova jelenti az ügyvezetőt? Hogyan járok el helyesen, milyen teendők vannak a bejelentéssekkel kapcsolatban? Köszönettel: Nagy Andrea
2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném még pontosítani, hogy négyórás munkaviszonyban lehet a kft. tagja, ha máshol nincs 36 órás munkaviszonya, nem nyugdíjas, és nem nappali tagozatos hallgató, és a fenti kérdés alapján 4 órában dolgozik, és működik személyesen közre a kft.-ben? Ilyen esetben mentesül az emelt összegű járulékfizetés alól, ami a tagi jogviszonyra vonatkozik?
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását, hogy egy egyesület tagja nyújthat-e kamatmentes kölcsönt a saját egyesületének, illetve ez tagi kölcsönnek minősül-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1. Egy magánszemély, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek, ügyvezetői tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el (alapító okiratban rögzítve). A kft. tevékenysége személygépjármű-kereskedelem. Havi szinten 1-2 db autó vásárlása, eladása történik. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezetőnek az 1-2 autó vásárlása, illetve eladása napjára kell-e valamilyen biztosítási jogviszonyt létesíteni-e a kft.-vel vagy díjazás nélkül tevékenykedhet az év végi osztalék reményében? 2. Biztosítási jogviszony nélküli magánszemély lehet-e 50 százalékos kft.-tulajdonos, és lehet-e ügyvezető (munkaszerződéssel) és munkavállaló (autószerelő) heti 20 órában, bruttó 85 ezer forint munkabérrel? Ilyen esetben vannak-e a minimálisan fizetendő járulékok? Válaszát előre is köszönöm!
Katás is, társas vállalkozás tagja, s utóbbiként végelszámoló is. Végelszámolóként kell-e járulékot fizetnie? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték