194 találat a(z) tag cimkére
Nőtt az önkéntes pénztárak vagyona, de megcsappantak a munkáltatói befizetések
Cikk
Nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak vagyona az első negyedévben éves összehasonlításban, azonban aggasztó, hogy jelentősen visszaestek a munkáltatói befizetések az adóterhek növekedése miatt – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a szervezet sajtóbeszélgetésén szerdán Budapesten.
Egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehet-e egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki egy társaságban nem lehet tag, mert eltiltás alatt van. Ez kizáró ok lehet-e ebben az esetben? Segítségét előre is köszönöm.
Kanadai állampolgár egyszemélyes kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy olyan problémával találkoztam ma, amiben nem vagyok biztos. Egy egyszemélyes kft.-ben a tag kanadai állampolgár, tavaly 180 napnál több napot tartózkodott Magyarországon, az előző könyvelő nem jelentette be sem munkaviszonyba, sem megbízásos jogviszonyban - az ügyfél elmondása szerint - legalábbis nem fizettek járulékokat. Kanadában az állami szférában nincs biztosítva, csak magánbiztosítása van. Magyarországon sincs munkaviszonya. Jelenleg ideiglenes tartózkodási engedélye van. Kérvényeznie kellett volna már üzleti tartózkodási engedélyt? Be kell-e valahova jelenti az ügyvezetőt? Hogyan járok el helyesen, milyen teendők vannak a bejelentéssekkel kapcsolatban? Köszönettel: Nagy Andrea
Kilépett taggal való elszámolás
Kérdés
2016 augusztusában a kft.-ből kilépett egy tag, ekkor mérleget készítettem és a rájutó részt kifizettem a kilépett tagnak. Kérdésem, hogy a ráeső részt az eredménytartalékkal szemben könyveltem ki kötelezettségként és 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót vontam le belőle. Nem tudom jó-e ez így.? Válaszukat köszönöm
Kft.-tag 4 órás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném még pontosítani, hogy négyórás munkaviszonyban lehet a kft. tagja, ha máshol nincs 36 órás munkaviszonya, nem nyugdíjas, és nem nappali tagozatos hallgató, és a fenti kérdés alapján 4 órában dolgozik, és működik személyesen közre a kft.-ben? Ilyen esetben mentesül az emelt összegű járulékfizetés alól, ami a tagi jogviszonyra vonatkozik?
Egyesületi tag tagi kölcsöne
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását, hogy egy egyesület tagja nyújthat-e kamatmentes kölcsönt a saját egyesületének, illetve ez tagi kölcsönnek minősül-e? Köszönöm!
Kft. tag és egyben ügyvezető munkavégzése.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy magánszemély, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek, ügyvezetői tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el (alapító okiratban rögzítve). A kft. tevékenysége személygépjármű-kereskedelem. Havi szinten 1-2 db autó vásárlása, eladása történik. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezetőnek az 1-2 autó vásárlása, illetve eladása napjára kell-e valamilyen biztosítási jogviszonyt létesíteni-e a kft.-vel vagy díjazás nélkül tevékenykedhet az év végi osztalék reményében? 2. Biztosítási jogviszony nélküli magánszemély lehet-e 50 százalékos kft.-tulajdonos, és lehet-e ügyvezető (munkaszerződéssel) és munkavállaló (autószerelő) heti 20 órában, bruttó 85 ezer forint munkabérrel? Ilyen esetben vannak-e a minimálisan fizetendő járulékok? Válaszát előre is köszönöm!
Többes vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége végelszámolóként
Cikk
Katás is, társas vállalkozás tagja, s utóbbiként végelszámoló is. Végelszámolóként kell-e járulékot fizetnie? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tag járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbiakban kérném szíves segítségüket: Magánszemély egy kft.-ben (másik két magánszeméllyel együtt) 33 százalékban tag/tulajdonos. Az ügyvezetést nem nevezett tag látja el. Most napi 2 órás munkaviszonyban egyéb irodai adminisztrátorként munkát vállalna ezen kft.-ben. Mivel e magánszemélynek nincs máshol biztosított jogviszonya, a személyes közremüködés miatt esetleg nem válik (kötelezö jelleggel) főállású társas taggá e cégben? Konkrétan: helyesen jár-e el a kft. akkor, ha nem fizeti meg a főállású társas tagokra vonatkozó tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után, hanem kizárólag 2 órás munkaviszonyára tekintettel kifizetett juttatás után fizet járulékokat? Kérdésem következő része a második 33 százalék tulajdoni hányadú tagra vonatkozik: az ügyvezetést nem ez a tag látja el. Most ő is napi 2 órás munkaviszonyban egyéb ügyintéző munkát vállalna ezen kft.-ben. Jelenleg ez a tag főállású katás egyéni vállalkozó (és az is szeretne maradni). A kérdés itt is az, hogy nem válik-e főállású társas taggá? Tehát helyesen jár-e el a kft. akkor, ha nem fizeti meg a főállású társas tagokra vonatkozó tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok után, hanem kizárólag 2 órás munkaviszonyára tekintettel kifizetett juttatás után fizet járulékokat? Válaszukat várva tisztelettel maradok!
Végelszámoló egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.01.01-jén végelszámolást kezdett. A korábbi ügyvezető, aki többségi tulajdonú tag is, a végelszámoló. A végelszámolásért díjazásban nem részesül. A végelszámolás megkezdéséig személyesen közreműködő főállású tagként tevékenykedett. A kft. tevékenységét befejezte. Az végelszámoló a kft. végelszámolásával egyidejűleg (2017.01.01.) katás egyéni vállalkozói jogviszonyt létesített. A végelszámolás ideje alatt lehet-e a végelszámoló főállású katás és nem fizet járulékot mint végelszámoló, vagy a kft.-ben fizet személyesen közreműködő tagként főállású járulékot és kiegészítő tevékenységű katásnak minősül? Válaszát köszönöm.
Kft. tagjának személyes közreműködése 4 órás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és a kft.-be heti négy órás munkaviszonyban közreműködik, nemcsak ügyvezetői teendőket lát el, hanem dolgozik is a tevékenységi körnek megfelelően. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? A kft.-ben két tag van, a másik tagnak van heti 36 órás munkaviszonya, ő utána nincs fizetve járulék.
Költségtérítés gépkocsihasználatra
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy egyszemélyes kft. végelszámolást indított el. A kft.-ben a tag (aki nyugdíjas) eddig személyes közreműködésért tagi kivét formájában volt díjazott. Most mint díjazás nélküli végelszámoló nem vesz föl pénzt, viszont a cég raktárkészletét a végelszámolás alatt értékesíti és ő is szállítja ki. Hogyan lehet elszámolni a végelszámolónak a gépkocsihasználati díjat? Köszönöm válaszukat.
Családi gazdaság áfamentes értékhatára
Kérdés
Kedves Júlia, köszönöm a válaszát. Még az nem egyértelmű számomra: ha külön kell a családi gazdaság tagjait áfaalanyként kezelni, akkor a bevételeiket, amelyeket nyugtán állítanak ki, külön-külön kell nevesíteni a 3 tag nevére? Mert eddig a nyugtára a családi vállalkozás vezetőjének bélyegzője került.
Kata kft.-tulajdonrész mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem X Kft.-ben nem többségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ott személyesen nem működik közre, semmilyen díjazásban nem részesül. Jelenleg Y Kft.-ben alkalmazott, ahol a munkaviszonyát megszünteti amint vállalkozó lesz. Egyéni vállalkozó szeretne lenni katás adózással. Kell-e X Kft.-ben járulékot fizetni utána, mivel a kata havi befizetésével (még az emelttel sem) nem fizeti meg a kötelező járulékalapot vagy a kata megfizetésével mint vállalkozó kifizet minden járulékot és X Kft.-nek nincs fizetési kötelezettsége? Segítségüket köszönöm.
Bújtatott munkaviszony – katás gazdasági társaság tagjaként?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Önöknél is rendszeresen visszatérő kérdés a bújtatott munkaviszony a kata-problémakör kapcsán. Ez érthető is olyan esetekben, amikor a kata-alany egyéni vállalkozó vagy egyéni cég. Mi a helyzet azonban Önök szerint egy katás kkt. vagy bt. esetében? Egy gazdasági társaság ugyanis fogalmilag nem létesíthet munkavállalóként munkaviszonyt, ellentétben az említett két vállalkozói típussal, ahol a természetes személy elvileg munkaviszonyt is létesíthet! Például katás bt. ahol a beltag kisadózó (és fizeti a bt. utána a havi 50 000 vagy 75 000 forintot), és van a cégnek 3-4 ügyfele (megbízója, megrendelője), akik közül többektől éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevétel származik. Kell-e egyáltalán vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek közül legalább kettőnek fenn kell állnia a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez? Abszurd és életszerűtlen, hogy a beltag munkaviszonyban állna 3-4 munkáltatóval; és ha igen, ki és mi alapján döntené el, hogy a jogviszonyok közül melyik a munkaviszony? Ismeretes olyan (jog)eset, NAV-ügy, ahol egy társaság (bel)tagja vonatkozásában állapították meg a bújtatott munkaviszonyt, ráadásul úgy, hogy a társaság nem is egy partner felé állított ki rendszeresen számlákat, azaz több partner felé dolgozott rendszeresen? Biztos vagyok benne, hogy többeket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a fellelhető esetek, szakmai cikkek ezzel az aspektussal nem igazán foglalkoznak. Kérem szíves állásfoglalásukat! Köszönettel és tisztelettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
