Katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tulajdonos, de nem ügyvezető, és a személyes közreműködésért díjazásban nem részesül, lehet-e főállású katás? Ugyanez a személy végezhet-e alkalmi munkavállalóként munkát ebben a kft.-ben? Olvasónk kérdéseire dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Jövő évtől lehetővé válik, hogy adózók közösen, egy társaságiadó-csoport tagjaiként teljesítsék adókötelezettségüket. A csoportadózás nem jelent előnyt az adókedvezmények felhasználása szempontjából, és a tagok veszteségeit is csak a következő adóévekben érvényesítheti a csoport a veszteség felhasználás általános szabályainak megfelelően. Miért lehet érdemes mégis csoportosulni? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Ha a kft.-tagnak adott kölcsönt elengedte a kft., akkor a tagnak ez adóköteles jövedelem és fizet utána szja-t, és ehot nem kell fizetni utána?
Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlöny 154. számában kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
Tisztelt Szakértő! Az „A” társaság ügyvezetője a társaságban kizárólag az ügyvezetői feladatokat lát el, de jövedelmet nem vesz fel. Párhuzamosan egy másik „B”cégnek is ügyvezetője, ahol felveszi a rendszeres havi jövedelmét és megfizeti az arra eső járulékait. Sem az „A” sem a ”B” cégben személyesen nem működik közre. Az ügyvezető az „A” cégben rendszeresen ingyenes éttermi szolgáltatást vesz igénybe. A kérdésem az, hogy az ilyen jellegű ingyen kapott juttatás után az „A” cégnek , illetve az ügyvezető tagnak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van? Válaszát nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 4 tagú családi gazdaság egyik tagja (nem a vezető) év közben elhunyt. Milyen teendők merülnek fel ezzel kapcsolatban az egyes hivatalok felé (kormányhivatal, NAV, önkormányzat)? Köszönettel: Erdélyi Andrea
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Mivel a családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, érdemes a legfontosabb tudnivalókat áttekinteni.
Tisztelt Szakértő! 2018.07.02-án egy egyszemélyes kft. tagja és egyben ügyvezetője elhalálozott. A kérdésem a cég könyvelői és bérszámfejtői feladatainak ellátásra irányul. A könyvelő mint meghatalmazott (EGYKE alapján) küldhet bevallásokat, nyomtatványokat a NAV felé? Mi a helyzet a járulékbevallással, ahol az ügyvezetőt is szerepeltetni kell?Július hónapra az alkalmazott nem kaphatja meg a munkabérét ügyvezető hiányában? Továbbá még életében megbízott egy úgy nevezett üzletvezetőt a cég ügyeinek intézésével. Ebben az esetben a cég folytathatja a tevékenységét vagy mindenképpen meg kell várni az új ügyvezető kinevezését? Várom mihamarabbi válaszát! Köszönettel
Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre: Egy kft.-ben két tulajdonos van, 50-50 százalékban. Férj és feleség. A férj az ügyvezető, aki munkaviszonyban látja el a feladatot. A feleség csak tulajdonos, neki van máshol 40 órás munkaviszonya. Időnként azonban besegít az üzletben. Ezért jövedelmet nem vesz fel. Kérdésem, milyen módon végezhet munkát, hova kell bejelenteni, egyáltalán be kell-e jelenteni, hogy minden szabályszerű legyen? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna
Kérdésem a következő lenne: Eddig egy tag egy kft.-ben tag tagi jogviszonyban látta el emelt járulékfizetés mellett az ügyvezetést (főállású tag). Heti 20 órás alkalmazotti jogviszonya létesült egy másik kft.-ben. Ilyen esetben ha az első kft.-n belül szintén heti 20 órás alkalmazotti jogviszonyra változtatja az eddigi főállású tagi jogviszonyban történt ügyvezetési feladatok ellátását, akkor milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ezt az első kft.-t? Járulékot elég a 20 órás alkalmazotti jogviszony után megfizetnie, vagy továbbra is emelt járulékfizetésre kötelezett a kft.-ben mint főállású tag ? Válaszát köszönöm
Ki minősül a családi gazdaságban teljes foglalkoztatottnak? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Egy kft.-nek 2 magánszemély (házastársak) a tagja.A saját tulajdonukat képező üres ingatlant térítésmentes használatra átadnák a kft.-nek azzal, hogy ott telephelyet alakítson ki a cég, vállalva az átalakitás valamennyi költségét.A telephely használatáért a későbbiekben sem kérnek ellenértéket a magánszemélyek. Kérdésem, hogy milyen adóterhekkel kell számolni a magánszemélyeknek, illetve a kft.-nek (szja, áfa, társasági adó, illetve építményadó)? A kft. fő tevékenységi köre: műszaki tervezés. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbi kérdésben legyen kedves megosztani álláspontját velünk: Az adóév folyamán többször előfordult már, hogy társaság vállalkozó ügyfeleink olyan tételeket fizettek bankkártyával, melyek saját használati céljaikat szolgálták. Ez jellemzően akkor fordul elő, mikor valamelyik tulajdonos tag a cégben meggondolatlanul vásárol. Ezeket az összegeket mi nem vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos kiadásra könyveljük, de nem vagyunk tökéletesen tisztában az adóterheivel. Az világos, hogy ezen tételek adóalap-növelő hatásúak társasági adóban. De ezen túlmenően is kellene legyen (szerintünk) valamilyen kapcsolódó jogkövetkezmény, hiszen az így könyvelt tétel fogyasztja a cég házipénztárát/bankját, vagyis tulajdonképpen kiveszi a tag ezt az összeget a társaságából (olyan kicsit, mintha osztalékot kapott volna). Kérdésem az, hogy pontosan hogyan járunk el helyesen az ilyen módon lekönyvelt tételek esetében? Állásfoglalását előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték