Tisztelt Szakértő! A kérdésem Közérdekű nyugdíjasszövetkezetbe az alapító tagjain kívül újabb tagok léptek be, de az alapító okiratban ők már nem szerepelnek, a jegyzett tőke összege nem változott. Hogyan, milyen főkönyvi számra kell könyvelni a belépő tagok tagdíját? Az osztalékból részesülhetnek-e azok a tagok, akik nincsenek benne az alapító okiratban, így a cégjegyzékben sem? Köszönettel Kneifelné Szilágyi Mária
Közeleg az évi kamarai hozzájárulás befizetésének határideje, 2019. március 31-e.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik taggal, aki ügyvezető, az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítettek, munkaszerződést kötöttek. A munkaviszony létesítése miatt nem minősül társas vállalkozónak az ügyvezető, jól gondolom? Köszönettel: Ildikó
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas tag főállású alkalmazott lett a kft.-nél. A munkaszerződése tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatokat is munkaviszony keretében látja el. Ez esetben kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A másik tag, aki nem ügyvezető, szintén munkaviszonyban van. Ő utána kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel:
Az elmúlt évben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő pénztáraknál soha nem látott szintre emelkedett az egyéni befizetések összege, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai 2018-ban összesen több mint 70 milliárd forintot fizettek be, ami 12 százalékos emelkedés éves szinten, az egészségpénztárakba pedig közel 30 milliárd forintot fizettek be a tagok, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő, nem ügyvezető nyugdíjas tagjának foglalkoztatásában kérném a segítségüket. Ha a nyugdíjas tag személyesen közreműködik, akkor a kifizetett jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 15 százalékos szja-t és 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni? Ha ugyanezen nyugdíjas tagot munkaviszonyban foglalkoztatjuk ugyanezen tevékenységre, akkor csak 15 százalékos szja-t kell vonni tőle, egyéb fizetendő nincs utána? Köszönettel.
Kiva szerint adózó vállalkozás egyik tagja nem működik személyesen közre a vállalkozásban (heti 36 órát elérő munkaviszonya van), a másik tag pedig társas vállalkozóként dolgozik a vállalkozásban. 2019-ben osztalékot kívánnak felvenni. Ebben az esetben hogyan adóznak a tagok?
Tisztelt Szakértő! Többen megkérdezték már, de mégsem teljesen értem, hogy a kft. 2019. évben saját jogú öregségi nyugdíjas tulajdonosa , ha munkaviszony keretében végez tevékenységet cégében, a neki kifizetett munkabér képezi e kiva alapját? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja hogyan igényelhet rehabilitációs ellátást? A kft.-ben a feladatait munkaviszonyban látja el. Nem ügyvezető, egyszerű irodai feladatokat lát el. A társasági szerződésben sem szerepel semmilyen konkrét feladat ellátása. Rehabilitációs ellátás igényléséhez esetében elég, ha 1 nap fizetésnélküli szabadságot vesz ki, és úgy megvalósul az hogy nem végez azon a napon keresőtevékenységet, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Természetesen a kft.-ben lévő tagsága megmaradna. Válaszát előre is köszönöm.
Egy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki a cégben, ahol tag is, az ügyvezetést nulla forintért látja el, eddig megfizette maga után a egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2019. 02. hónaptól munkaviszonyban is dolgozna, határozott időre. Ebben az esetben milyen járulékokat kell megfizetnie az új szabályok alapján, és milyen bejelentési kötelezettsége van?
Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné
Tisztelt Szakértő! Azt a saját jogú nyugdíjas természetes személyt, aki egy cégnél munkaviszonyban, kettőben pedig társasági tagként lát el teendőket (az utóbbiakban személyesen nem közreműködik), 2019-ben milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, hol kell biztosítottként be- illetve kijelenteni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft. magánszemély tagja heti 40 órás munkaviszonyban (garantált bérminimummal számfejtve) látott el feladatokat egy cégben, de a munkaviszonya megszűnt, kell-e a tagságra vonatkozólag külön jogviszonyt jelenteni a NAV felé a 1041-esen és szükséges-e tagi jövedelmet számfejteni a részére? A taggyűlési határozatok aláírásán kívül semmilyen feladatot nem lát el a társaságban. Egy betéti társaságban kültag, ahol a kft.-ben történő munkaviszony megszűnését követő nappal szintén munkaviszony keretében lát el feladatokat, de csak heti 35 órában (garantált bérminimummal számfejtve). Helyes ez így biztosítás- és járulékfizetési szempontból? Köszönöm előre is válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték