195 találat a(z) tag cimkére
Közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek mennyi nem nyugdíjas alkalmazottja lehet?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Elvállaltuk egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet könyvelését, a szövetkezet elnöke most azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy a szövetkezet meg tudna szerezni egy munkát, de itt komolyabb fizikai gépes része is lenne, amit nem szeretne nem is nagyon tudna nyugdíjasokkal elvégezni. Az állomány úgy nézne ki, hogy kb. 10-15 nyugdíjas takarító kellene és 5 nem nyugdíjas a gépes takarításra. A kérdésünk az, hogy ugye a szövetkezet tagjai 90 százalékának nyugdíjasnak kell lennie, de ezek a dolgozók nem tagok lennének, hanem sima munkavállalók. Van-e arra vonatkozóan is valamilyen jogszabály, ami meghatározza, hogy egy ilyen közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek esetleg a tagok arányához képest mennyi munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója lehet? Mert ha igen, akkor nagyon leszűkíti ez a szövetkezet vállalási lehetőségeit, szinte csak olyan könnyű fizikai munkára tud vállalkozni, amit nyugdíjasok el tudnak végezni biztonságosan. Nem látjuk át az összefüggéseket ezzel kapcsolatosan a jogszabályok között és így nem merek se igent, se nemet mondani elsőre. Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter
Többes jogviszony
Kérdés
Főállású katás egyéni vállalkozó – társas vállalkozás tagjaként is – a társas vállalkozásban mennyi járulékot köteles fizetni, ha ügyvezető?
Ügyvezető elhalálozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 2 fő tag van, az apa 51 százalékkal, míg egyik gyermeke 49 százalékkal. Azonban van még egy másik gyermeke is. A kérdésem arra irányul, hogy ha az apa elhalálozik, akkor az a gyermek, aki nem tagja a kft.-nek, örököl-e a kft. vagyonából? Kérésemet előre is megköszönöm. Tisztelettel: Zsné
Közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja fizet-e munkaerő-piaci járulékot?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésével kapcsolatosan további kérdés merült fel, a kidolgozás során a kollégák között vita alakult ki a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék levonásával kapcsolatosan. A kollégák egy része szerint mivel a személyesen közreműködő tag nem minősül biztosítottnak ezért nem kell levonni a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot sem, csak az szja-t, viszont egy kolléga talált a neten egy cikket, ahol azt írták, hogy a tagok jövedelméből a 15 százalék szja-t és a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot is le kell vonni. Nem tudtuk ebben a vitás kérdésben megegyezésre jutni, ezért kérem szakértő segítségüket. Köszönettel: Krcsik Eszter
7110
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7110 forint) annak a nyugdíjas (tehát kiegészítő tevékenységet folytató) kft. tagnak, aki személyesen nem közreműködő, nem végez a cégben semmilyen tevékenységet, tehát teljesen passzív, nem kap fizetést, megbízási díjat, tehát semmit sem. Előre is nagyon szépen köszönöm! Kissné
Tartozásátvállalás
Kérdés
Betéti társaság beltagja házi orvosi praxist vásárol, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a teljes összeget. A bt. átvállalhatja-e a fizetési kötelezettséget? Hogyan kell ezt lekönyvelni, és milyen kötelezettsége lesz a bt.-nek, illetve a beltag orvosnak, aki végzi majd a tevékenységet az átvállalt összeg miatt. Az OEP a bt. részére utalja a támogatást, amelyből a beltag kifizeti az alkalmazott, az orvos bérét, valamint a felmerülő egyéb költségeket. Ügyvéd által kell-e ellenjegyeztetni a tartozásátvállalási szerződést? Köszönöm Tóthné
Szociális szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezet alapításánál felmerült a következő kérdés: tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak regisztrált álláskereső és közfoglalkoztatott létesíthet és tarthat fenn. A kérdés: az alapító tagoknak, akik a szövetkezetet létrehozzák, lehet e máshol jogviszonyuk az alapításkor, illetve utána? Rájuk is vonatkozik-e ez a kitétel? Vagy csak akkor ha a szövetkezetben munkát akarnak végezni? Ha nem végeznek munkát csak ellátják például az elnöki vagy felügyelőbizottsági feladatokat, akkor olyan tagok, akik munkát nem végeznek, és a megtermelt javakból sem részesülhetnek? Kérdésem csak a tagi jogviszonyra vonatkozik, munka- és egyéb jogviszonyra nem. Köszönöm!
Kata jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Lehet-e főállású katás (egy betéti társaságban) valaki úgy, hogy mellette egy kft. tulajdonosa, amelyben ügyvezető is? Vagy a kft. a főállása, itt fizet a minimálbér után járulékot és csak kiegészítő katás lehet 25 ezer forintos közteher megfizetése mellett? Ha a kft. semmilyen tevékenységet nem végez, akkor mi a helyzet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Egyetemista ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy nappali tagozatos egyetemista vállalhatja-e megbízásos jogviszonyban egy vállalkozás ügyvezetését nulla forintos megbízási díjjal? Ez a személy NEM tagja a vállalkozásnak. Válaszát köszönöm. Üdvözlettel: Bogoly Katalin
Juttatás felhőszakadás, jég, aszály, mezőgazdasági káresemény miatt
Cikk
A földművelésügyi tárca a héten figyelmeztetett a kárenyhítési hozzájárulás közelgő befizetési határidejére. Összefoglaltuk, mi számít káreseménynek, továbbá, hogy a kapott juttatást miként minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény.
Alig működő kft. ügyvezetőjének járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Eltűnt tag miatti probléma
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben három magánszemély tag található. Az egyik 50 százalékos részesedéssel rendelkezik, de évek óta nem lehet elérni. Az ügyvezető tag csupán 25 százalékos részesedéssel rendelkezik, s szeretné megszüntetni a céget. A kérdésünk az, hogy a taggyűlés összehívásával megszüntethető a cég végelszámolással vagy bármely más módon, úgy, hogy az 50 százalékos tag nem lelhető fel? Egyáltalán szükség van minősített többségre ilyen esetben? Ha nem lehet megszüntetni ilyen módon, akkor milyen javaslata van a cég megszüntetésére?
Kft. alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Ügyvezetés ellátása egyéni vállalkozóként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elláthatja-e egy kft. ügyvezetését a kft. természetes személy tagja úgy, hogy a természetes személy egyéni vállalkozóként megbízási szerződés alapján kiszámlázza az ügyvezetői feladatokat a kft.-nek? Válaszát előre is köszönöm.
Taggyűlés hivatalos összehívása nem megtalálható tag esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogyan lehet egy taggyűlést határozatképesnek nyilvánítani, ha nem sikerül minden tagot értesíteni a taggyűlés időpontjáról, helyéről? Van, ahol az ügyvezető elérhetetlen, külön érdekes, hogyan lehet az ügyvezető helyett szabályosan összehívni a taggyűlést. Valamint van, ahol az 50%-ot meghaladó részesedéssel érintett tag, és van, ahol csak 1-2 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem elérhető. Kérném részletes válaszát, hogyan, milyen határidők betartásával, ki kezdeményezheti a taggyűlés összehívását, úgy, hogy az ott elfogadott határozatok jogszerűek legyenek?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
