Kedves Szakértő! Bizonytalanság miatt kérdezem, hogy ha egy cég ügyvezetője, egyben a cég tagja is, aki tagi jogviszonyban látja el a teendőket, s 2016-tól 140 000 ft/hó bruttó jövedelem után számoljuk a járulékokat, mekkora járulék- és adóösszegeket kell havonta járulékonként, adónként megfizessen pontosan összegszerűen? A tevékenység (víz-gáz szerelés, nem igényel középfokú végzettséget!)
Előzőleg feltett kérdésémhez lenne egy kiegészítő kérdés. Ha a tag kapja meg egy év után az üzletrészt, mikor és hogyan fog adózni? Így egyszemélyes kft. lett, hogy a másik tag kilépett. A társaságnak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértők! Egy kft. (családi vállalkozás, ruhakereskedelemmel foglalkozik), ahol anyuka tag és ügyvezető, apuka és egy gyermek csak tag. Hogyan dolgozhatnak? Pontosítok kérdésemen: ha apuka, aki csak tag, hogyan vehet részt a vállalkozásban? Esetleg ha csak alkalmanként dolgozik, megbízási díjjal és a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30-ad részét, be sem kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon csak egy megbízási szerződéssel biztosítani az ellenőrzések miatt? Van egy 2. gyermek, ő dolgozhat-e kisegítő családtagként a családi kft.-ben? ...Nyilván csak alkalomszerűen. Vagy javasolt lehet alkalmanként az egyszerűsített foglalkoztatás? Felmerül egy másik kérdéskör, az üzlet a raktáraival együtt több mint 200 négyzetméter. Vasárnaponként csak a tulajdonosok dolgozhatnak? És itt ugye visszakanyarodunk az első kérdéskörhöz. köszönöm a segítségüket
Olvasónk számos – foglalkoztatással és adózással – kapcsolatos kérdést tett fel az Adózónának. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
Záró ellenőrzést tartott a NAV a törölt kft.-nél és adóhiányt állapított meg. A vagyon nélküli cégtől nem lehetett behajtani a tartozást, ezért az adóhatóság korlátlan felelősségre hivatkozva a volt tagnál próbálkozott. Az ügy a Kúriáig jutott, ismertetjük az előzményeket és a testület döntését.
Matematikai képlettel határozták meg törvényjavaslatukban fideszes képviselők a diák munkavállalóknak, illetve az iskolaszövetkezetnek fizetendő minimális bér, illetve szolgáltatási díj összegét.
Csak papíron volt pénz a kft. házipénztárában – derült ki az egyik tag halála után. Milyen felelősséget ró ez a másik tagra, továbbá az örökösökre? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Van egy egyszemélyes kft., amely nem folytat tevékenységet Mo-on, a tag/ügyvezető Németországban heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, munkavállaló nincs a társaságban. Az A1-es papírja megvan a tagnak. NAV 2011-es válasza alapján: "ez esetben a tagot Magyarországon járulékfizetés nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az A1/E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a T1041-es nyomtatványt. (883/2004/EK 13. cikk)" Ez idáig rendben is van. A kérdésem, hogy ilyen esetben Mo-on be kell-e adni a 08-as bevallást nullásan, vagy sem? Az M-es lapon a jogviszony kódnál találtam egy 59-es számút, aminek a jelentése: "magánszemély EGT tagállamban biztosított, igazolással rendelkezik" A válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Nagyon közelít a járulékbevallások határideje, ismét a tagra vonatkozó szabályok okozzák a legtöbb gondot, erre kérnénk segítségüket. Bt. társ.szerződésében ez szerepel: beltag megbízási szerződéssel ügyvezető, munkaszerződéssel a tevékenységeket látja el. A bt. az eva alá tartozik. Evás tagként, vagy a tsz. szerint kell őt jelenteni és járulékait vallani? Kft. egyedüli tagja heti 30 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is e munkaszerződés keretében végzi. Elegendő-e ha a munkaviszony után fizeti meg a járulékokat, vagy emelt járulékot kell fizetnie? Kft. tagja, aki nem ügyvezető, heti 10 órás munkaviszonyt létesített a kft.-vel (máshol nincs munkaviszonya). A társasági szerződés rá vonatkozólag nem tartalmaz semmit sem. A társaságban egy tag ügyvezető és egy alkalmazott ügyvezető után az emelt járulékokat megfizetik. A heti 10 órás munkaviszony után fizetendő járulékok megfizetése elegendő-e, vagy emelt járulékok fizetésére kötelezett? Válaszukat előre is köszönjük, tisztelettel: Kovács Lászlóné Profitax-C Kft.
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint egyéni vállalkozóra és társas vállalkozás tagjára az az előírás, hogy a minimum járulékot fizesse meg maga után. Az ugyanakkor nem kritérium, hogy a minimumjárulékot számfejtse is magának, tehát "ki is vegye " fizetésként. A szja kötelezettség véleményünk szerint kizárólag ebben az esetben áll fenn. Kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. ügyvezetője nem vesz ki bért, és ráadásul németországi bejegyzett telephelyén tevékenykedik, akkor keletkezik-e Magyarországon szja fizetési kötelezettsége, vagy sem? Van különbség akkor, ha az ügyvezető alkalmazottként itthon is kap minimálbért, de tartósan külföldön tevékenykedik és ott is részesül bérben a saját telephelyétől?
Törvényi előírás alapján az önkéntes pénztári tagok esetében az ügyfél-átvilágítás eredményeinek – a hatályos jogszabályokkal összhangban − teljes körűen rendelkezésre kell állniuk december végéig, annak érdekében, hogy ügyleti megbízásaik teljesítésére ezt követően is sor kerülhessen. A tagoknak célszerű előzetesen tájékozódniuk, hogy szükséges-e pénztárukat e célból felkeresni – javasolja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Lehetséges-e az, ha egy egyszemélyes társaság tagja, semmilyen módon nem működik közre a társaság életében (felesége az ügyvezető máshol 36 órát meghaladó munkaviszony mellett itt megbízással) és a tagnak sehol nincs biztosítási jogviszonya nem terheli járulékfizetési kötelezettség? Ő maga után megfizeti a 6 600 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy egészségügyi szolgáltatásra legyen jogosult.
Gyógyfürdő szolgáltatások igénybe vétele esetén megéri az önrészt egészségpénztári keretből finanszírozni. Így többféle gyógyszeres kezelés kevesebbe kerül és spórolunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is.
A Kft. és a Bt. a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében társas vállalkozásnak minősül. A járulékot a tagok után egyrészről a társas vállalkozás, másrészről a biztosított tag, mint társas vállalkozó fizeti maga után. Összefoglaló az "apróbetűs" változásokról és a buktatókról.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték