adozona.hu
Mi után fizetnek járulékot a kft. és bt. tagjai?
//adozona.hu/archive/20070827_jogviszony_kft_bt
Mi után fizetnek járulékot a kft. és bt. tagjai?
Tetszik
A Kft. és a Bt. a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében társas vállalkozásnak minősül. A járulékot a tagok után egyrészről a társas vállalkozás, másrészről a biztosított tag, mint társas vállalkozó fizeti maga után. Összefoglaló az "apróbetűs" változásokról és a buktatókról.
A bt. és kft. tagjai, ha a cégen belül munkát végezhet:
- a tagsági jogviszony keretében
- munkaszerződés, valamint
- megbízási szerződés alapján
Ennek megfelelően kell elbírálni a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségüket. Különbséget kell tenni azonban a gazdasági társaság tagjának, illetve vezető tisztségviselőjének biztosítási kötelezettsége között.
A vezető tisztségviselő (a kft. ügyvezetőjének, a bt. beltagjának) jogviszonya sajátos társasági jogviszony, amelyet elsődlegesen a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályoz, mögöttes jogként viszont a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a vezető tisztségviselő e minőségében nem állhat munkaviszonyban, illetve a vezető tisztségviselés kétoldalú jogviszonyon alapul. Ezért a vezető tisztségviselői feladatok – elvileg- társas vállalkozói jogviszonyban sem láthatók el, így a járulékfizetési kötelezettségére a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.. Ez a jogviszony ingyenes és visszterhes (díjazott) egyaránt lehet, a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint.
Ez nem azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhat munkaviszonyban a társasággal. Ha a társaság munkájában részt vesz, (személyesen közreműködik. Például mint könyvelőként, mérnökként a létesíthet munkaviszonyt a társaság tagjával, amelyet a tag a vezető tisztségviselői teendőin kívül lát el. Ilyenkor a vezető tisztségviselői feladatait ingyenesen is elláthatja .
A 2006. június 30 -áig hatályos szabályok szerint voltak olyan vezető tisztségviselők, akik e minőségükből származó feladataikat munkaviszonyban látták el. Ha határozott időre szóltak ezek a munkaviszonyok, ,úgy lejáratukig, ha határozatlan időre, úgy a vezető tisztségviselői jogviszony lejáratáig, de legfeljebb a megválasztástól számított öt évre szóltak.
Megbízási szerződés vagy munkvaviszony egyszemélyes kft.-nél
A problémát továbbra is az egyszemélyes Kft. ügyvezetőjének biztosítási kötelezettsége jelenti akkor, ha a tag látja el az ügyvezetést és a képviseletet. A törvény ugyanis egyértelműen kizárja a munkaviszony létesítésének lehetőségét, illetve a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy nem köthető megbízási szerződés, ha a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető lenne a megbízó, hiszen ebben az esetben a megbízó és a megbízott személye is egybeesne.
Ezért amennyiben az egyszemélyes kft. tagja látja el az ügyvezetői feladatokat, úgy kizárólag társas vállalkozóként lehet biztosított. Annak ellenére, hogy az adóhatóság általános tájékoztatója szerint, „..mivel a vezető tisztségviselői munka nem minősül személyes közreműködésnek (szintén a Gt. módosított rendelkezése alapján), társas vállalkozói jogviszonyban sem látható el”. Az egyszemélyes kft. esetén ez az ellentmondás várhatóan csak újabb jogértelmezéssel oldható fel:
Január 1-jétől a tagsági jogviszony keretében, a társas vállalkozásnak (foglalkoztató) a személyes közreműködés alapján, de legfeljebb havonta átlagosan 131 ezer forint minimum járulékalap után kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozó után. Ugyanez a szabály vonatkozik a társas vállalkozásra, ha az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választotta.
Minimum járulékalap bt.-nél, kft.-nél , egyéni vállalkozásnál
A bt. illetve a kft. az alakulása évében is a 131 ezer forint után fizet járulékot, csak a kezdő egyéni vállalkozó (a kezdés évében) fizet „fele” összegű járulékot mivel annak alapja a minimálbér azaz 65 500 forint. Ha nem egész hónapra szól a járulékfizetési kötelezettség, akkor egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, és a foglalkoztató az alacsonyabb összeget szerepelteti a bevallásában, cég a bevallásban bejelentheti, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg.
A vezető tisztségviselő illetve a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tag esetén, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szerint, a megbízási jogviszonyban állónak, illetve vezető tisztségviselőnek akkor kell járulékot fizetnie, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A díjazás ellenében személyesen munkát végző – az előzőekben felsorolt - személyek biztosítását havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell vonni. Például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, ugyanis a megbízási díjakat össze kell adni, s mindezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával.) Amennyiben a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.
A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó- (szja. )előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Ha az így megállapított napi díjazás összege eléri vagy meghaladja a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékának harmincad részét, a biztosítási kötelezettség időtartamát meg kell állapítani és erre az időtartamra járulékot kell fizetni az általános szabályok szerint.
A minimálbér összege 2007. évben havi 65 500 forint . A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők biztosítási kötelezettsége elbírálásánál a minimum összeghatár egy hónapra 19 650 forint, egy naptári napra 655 forint. Ha a munkavégzés rövidebb egy naptári hónapnál, egy-egy naptári napra ezen összeg harmincad részét kell számítani (19650: 30 = 655 forint.)
Abban az esetben például, ha a társas vállalkozás 2007. június 10-e és 19-e közötti időtartamban statisztikai célú felméréssel bízza meg a tagját, és ezért a munkáért 10 ezer fotintot fizet, a biztosítási kötelezettség a következőképpen alakul. A megbízási díj 10 százaléka vélelmezett költséghányad, így a személyi jövedelemadó-előleg alapját képező jövedelem 9 ezer forintt lesz. Tíz napra a minimálbér 30 százaléka 6550 forint. Miután ezt az összeget a megbízásban szereplő jövedelem (9 ezer forint) meghaladja, ezért a megbízottra a biztosítási kötelezettség kiterjed és így fennáll a járulékfizetés a 9 ezer forint után.
Ha a cég tagja munkaviszonyban áll, a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, egyéb bérjellegű juttatás) után köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni.
A tb-, nyugdíj-, egészségbiztosítási- járulék mértéke
A társas vállalkozás (bt., kft.) a tagja után 29 százalékos mértékű, társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék. Ez utóbbiból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
A biztosított társas vállalkozó ( a bt. kft. tagja) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj pénztári tagság esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, 8 százalék tagdíjat) és 7 százalék mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.
Egyidejűleg többes jogviszonyban álló társas vállalkozó
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulékot a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig köteles megfizeti.(Ez 2007. évben 6 748 850 Ft)
A biztosított nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.
A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat.(Többes jogviszonyban álló Eva adózó egyéni vállalkozó esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló meghatározott adóalap 4 százaléka a járulék alapja.)
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben bt. illetve kft tagja is, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségének alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetése
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül az a személy, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó - a korábbi baleseti járulék helyett - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás -2007. január 1-jétől- 16 , 2007 április 1-jétől 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, így annak nincs sem minimum, sem maximum járulékalapja.
Varga Árpád
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
