adozona.hu
Elhunyt vállalkozó, üres kassza – így köteles helytállni az örökös
//adozona.hu/altalanos/Elhunyt_a_vallalkozo_ures_a_kassza__igy_kot_RTMGOJ
Elhunyt vállalkozó, üres kassza – így köteles helytállni az örökös
Csak papíron volt pénz a kft. házipénztárában – derült ki az egyik tag halála után. Milyen felelősséget ró ez a másik tagra, továbbá az örökösökre? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszolt.
A kérdező a következőképpen festette le a helyzetet: „Egy kétszemélyes kft. egyik tagja elhalálozott. A kft. működésében ő vett részt, a másik tag külföldi állampolgár, és csak finanszírozó szerepet töltött be. A zárómérleg elkészítésénél kiderült, hogy a pénztárban kimutatott összeg a valóságban nem létezik. A kérdés az, hogy az örökösök hogyan tudják így átvenni és üzemeltetni a vállalkozást, kit terhel a felelősség? A másik tag is most értesült erről a tényről. Mi a teendője a tagnak, illetve az örökösöknek? (Még annyit, hogy a kft.-nek tartozása nem volt sem az adóhatóság, sem az önkormányzat, sem a szállítói felé. Osztalékot egyik tag sem vett fel.)”
Szakértőnk abból a feltételezésből indult ki, hogy a társaságnál lefolytatták a szükséges belső ellenőrzést, és a pénztár hiánya nem könyvelési hiba – például kiadást, ráfordítás igazoló számla kimaradt a számviteli elszámolásból, esetleg valamely készpénzbevételt dokumentáló számla többszörös könyvelése, banki tétel téves pénztári elszámolása –, következménye.
Ha a társaság pénzkezelési szabályzata alapján a társaság készpénzét kizárólag az – időközben sajnos elhunyt – ügyvezető kezelte, és a hiányzó összegnek megfelelő átutalást, kifizetést a másik (külföldi) tulajdonos felé sem teljesítettek (a kérdésben megadott adatok alapján így van), akkor a hiányzó összeget úgy kell kezelni, mint az elhunyt vállalkozó által felvett jövedelmet. Mivel osztalékfizetésről a társaság nem hozott határozatot (esetleges tagi hitelről, amely „szembe állítható” – ilyen tételről nem tett említést a kérdező), a kérdéses összeg az érintett jogviszonyának megfelelően adóköteles. Jelen esetben tagi jövedelemként (ha a tag személyes közreműködési kötelezettségének nem munkaviszony keretében tett eleget), és a magánszemély elhunyta előtti napon szerzett jövedelemként kezelik, a kapcsolódó kifizetői feladatoknak is eleget téve.
Az elhunyt magánszemélyek adóbevallását soron kívül az adóhatóság készíti el, az örökösök vonatkozó kérelme alapján. Ennek nincs kötelezően elvárt formája, de az adóhatóság honlapján elérhető egy mintául szolgáló formanyomtatvány – mely a csatolandó dokumentumokat is felsorolja – célszerű ezt használniuk. E kérelemben – a magánszemély adóköteles jövedelmének igazolása során – a tárgyalt jövedelmet is szerepeltetni kell. (Az összeg nagyságrendjének függvényében az ügynek akár büntetőjogi kihatásai is lehetnének, de az „elkövető” sajnos elhunyt, az örökösök pedig csak pénzügyi értelemben kötelesek helyt állni.)
Az elhunyt tag örököseivel – ha nem kívánnak a társaságba belépni – a kilépő tagokra vonatkozó szabályok szerint kell a kft.-nek elszámolnia. Az érintett örökös az örökhagyó társasági tag halálától számított ötéves jogvesztő határidőn belül köteles helyt állni azokért a társasági tartozásokért, amelyek az elhunyt tag halála előtt keletkeztek (Ptk. 3:150. §, :151. §, 3:376. §).
A kérdésben vázoltakból eredő adó- és járuléktartozásért az örökös az örökrésze erejéig köteles helyt állni (Ptk.: 7:96.§.).
Ha a házipénztár hiánya már benyújtott mérlegbeszámolót is érint, akkor azt is korrigálni kell.
Mivel a problémának a hagyatéki leltárra, az örökösödési illeték alapjára is hatása van, szakértőnk javasolta, hogy az örökösök konzultáljanak jogi képviselőjükkel is.
Hozzászólások (0)