742 találat a(z) többes jogviszony cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag s egyben ügyvezető (megbízási jogviszonyban) egy öregségi nyugdíjas lenne, havi 25 ezer Ft-os kata megfizetésével. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). Ebben az új bt.-ben ez a kültag ügyvezetést nem vállalna, hanem alkalmazotti státuszban (heti 5 órában) takarítana bruttó 25 ezer Ft-ért (melynek a járulékait értelemszerűen megfizeti a bt.) A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában (hogy munkaviszonyban takarít) az új bt.-ben kültag és meg kell-e kötelező jelleggel utána is fizetni a 25 ezer Ft kata adót? Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag egy öregségi nyugdíjas lenne, aki személyesen nem működik majd közre, s az ügyvezetést sem ő látná el. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában ebben az új bt.-ben kültag és ügyvezető? Valamint, hogy a nyugdíjas beltag után (fent leírt esetben) kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft kata adót? Illetve (ha működik egyáltalán a fent leírt kültagos eset) a kültag után kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft katát? Elnézést, ha kissé összetett a kérdés, de az adózók fantáziája néha határtalan. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Idén alakult "A" Kft.-nek tulajdonosa egy másik, "B" Kft. Az ügyvezető tagja a "B" Kft.-nek, és onnan is kapja a munkabérét, "A" Kft.-ben az ügyvezetési feladatokat díjazás nélkül látja el, mint megbízásos. "A" Kft.-ben nincs más alkalmazott. Van-e bármilyen bejelentési vagy bevallási kötelezettség (1708, T1041)? Segítségét előre is köszönve: Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy ügyfél, aki 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik gyes mellett, illetve két kft.-ben személyesen közreműködő tulajdonos, ahol az ügyvezetést ingyenesen látja el. Ezek mellett most szeretne egy katás egyéni vállalkozást, amiben az egyik saját tulajdonú kft.-jének végezne adminisztrációs munkát időszakosan, a munkaideje lejárta után, de rendszeresen. Mivel 1 000 000 Ft felett lesz az éves bevétel, amit ennek a cégnek számláz majd, ezt jelenteni kell az adóhivatal felé. A munkát saját otthonában, saját eszközeivel végzi. A kérdés, hogy mennyire védhető a katás egyéni vállalkozás ellenőrzés esetén, mivel kapcsolt vállalkozásnak számláz. Illetve, ha főállásban megfizetik utána a járulékot és gyes melletti katásként a 25 000 Ft katát kifizeti, akkor kell még vezető tiszségviselőként járulékot fizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. több alkalommal foglalkoztat egyszerűsített munkavállalás keretében egy magánszemélyt. Kérdésem az, hogy ugyanezt a magánszemélyt az alkalmi munkavállalás mellett megbízhatja-e valamely munka elvégzésére megbízási szerződéssel is (az alkalmi munkavállalással azonos időre, vagy azon kívül eső időre)? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Most alakul egy kft. két taggal, 66-33 százalékos tulajdonosi arányban. A 33 százalékos tulajdoni hányadú tagnak van 36 órás munkaviszonya, ő többes jogviszonyú társas vállalkozó lesz, járulékot nem fizetünk utána. A 66 százalékos részesedésű tag 4 órás munkaviszonyban működne személyesen közre, a garantált bérminimum fele után fizetné meg a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogy a tb-szabályoknak megfelelnek-e a fentiek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg 8 órás munkaviszonyban lévő apuka szeretné visszaállítani az egyéni vállalkozását (amely jelenleg szünetel), másodállásban tevékenykedne az egyéni vállalkozásában. Ez rendben is van. Viszont az anyuka visszamenne dolgozni (jelenleg gyesen van a gyermekükkel), mert nagyon magas jövedelmet kapna. Így az apuka lenne gyesen a kisgyermekkel. Megoldható ez? Tevékenykedhet több jogviszonyban is a gyes mellett? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a társasági szerződés szerint a tulajdonos az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el. Ez idáig a tag ügyvezető után a másik kft.-jében megfizették a járulékokat, sőt még volt egy 4 órás munkaviszonya is egy független harmadik cégnél. Tehát volt máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, így ebben a kft.-ben – tekintettel a megbízási jogviszonyára – nem fizetett járulékot. Viszont a másik kft.-jét eladta, így jelenleg csak 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Kérdésem a következő lenne: megteheti-e az ügyvezető, hogy a meglévő 4 órás munkaviszonya mellett létesít még egy 4 órás munkaviszonyt az egyszemélyes kft.-től független helyen? A kft.-ben történő járulékfizetés szempontjából van-e jelentősége annak, hogy két másik helyen heti 20-20 órás munkaviszonya van? Tehát összességében teljesül a heti 36 órás munkaviszonya a kft.-n kívül, de ez két helyről származik. Így is fennállna az az állapot, hogy tekintettel a máshol heti 36 órát elérő munkaviszonyára, nem kellene az egyszermélyes kft.-ben a tagi jogviszonyára tekintettel járulékot fizetnie? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy munkavállalónak kettő főállása (havi 168 óra két helyen) lehet-e? Az egyik helyen reggel 7-16 óráig dolgozik, a másik, új munkahelyén kötetlen munkaidőben végezné el a munkát 168 órás havi munkaidőkeretben. Ez így lehet-e, vagy az egyik munkaviszonynak rövidebb munkaidejűnek kell lennie, mint havi 168 óra? Válaszukat előre is köszönöm. Zsók Gabriella

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Annak, aki munkaviszony mellett (heti 36 óránál több órában) megbízást vállal abban a kft.-ben, amelyben tag is és ügyvezető is (a munkaviszony, amelyre tekintettel a járulékfizetés fennáll nem ebben a kft.-ben van) kell-e megbízási díjat fizetni, vagy lehet térítésmentesen ellátni a feladatokat, kell-e a megbízási díjra tekintettel adót/járulékot fizetni?

Kérdés

Dr. Radics Zsuzsanna azt írja, hogy "Ha tehát a vállalkozó a bt.-ben kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a tag a kft.-ben társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor a bt.-ben kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül". Ehhez a mondathoz kapcsolódva kérdezem, hogy ha a tag személyesen nem működik közre a cég tevékenységében, de ügyvezető, akkor is a kft.-ben lesz tb-köteles? Az ügyvezetés is személyes közreműködés? Mit jelent a társas vállalkozóként tevékenykedés? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezető tagja jelenleg társas vállalkozóként fizeti a járulékokat maga után. Amennyiben máshol rendelkezne heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor ebben a kft.-ben sem ügyvezetőként, sem személyesen közreműködő tagként (ő végzi egyedül a tevékenységet, alkalmazott sincs) nem kellene járulékot fizetni, csak akkor, ha jövedelmet is szeretne kivenni a cégből? Köszönettel: Szentesi Péter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iránymutatásukat kérem adó- és járulékfizetési kötelezett megállapítása kapcsán. Kérdés, hogy amennyiben egy társas vállalkozás egyik tagja sem végez tevékenységet a saját vállalkozásban (kft.), azonban ügyvezetői tisztséget lát el, illetve az egyik tag más vállalkozásnál munkaviszony keretében már foglalkoztatott, a másik tag részére álláskeresési járadékot folyósítanak, azaz mindkét fél egyszer már megfizeti az adó- és járulékkötelezettségét, úgy a saját vállalkozás keretein belül szükséges-e további adó- és járulékfizetés.

Kérdés

Tisztelt Zsuzsanna! Lenti szabályozás értelmében a tanuló a nyári szünet nagy részében kötelezően biztosítandó pihenőidejét tölti. Ennek figyelembe vételével is fenntartható nyáron a párhuzamos munkaviszony nyári diákmunkára ugyanazon munkáltatónál?! A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. Az őszi, téli, és tavaszi szünetek valamennyi tanulót megilletik, ezért a pihenőnapok számából nem kell levonni. A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, és a tanév (szeptember 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszak) alapul vételével történik. Kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is ügyvezető. Van-e arra valami korlátozás/tiltás, hogy nem lehet mindkét cégben 8 órás munkaviszonya? Vagy ez esetben különböző délutáni/esti pótlékokkal kell számolnia? Jól gondolom ugyebár, hogy a két munkaszerződésben rögzített munkaidő nem fedheti egymást? Köszönettel: Szentesi Péter

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közműdíj

Lepsényi Mária

adószakértő

Közjegyzői státusz megszűnése

Lepsényi Mária

adószakértő

Bizalmi vagyonkezelő tao

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink