Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes kft. ügyvezető tagja megbízási jogviszonyban látja el ügyvezetői feladatát. Az ügyvezetői megbízást 25 000 Ft-ért látta el. Mellette egyéni vállalkozó, eddig itt fizette meg maga után a járulékot. A kft.-ben bejelentenénk munkaviszonyban Általános irodai adminisztrátorként 8 órában. Társasági szerződés nem került módosításra. Lehetséges-e az átjelentés? Melyik jogviszonyában mennyi járulékot kell megfizetnie? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy társaságban 25 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező személy szeretne családi gazdaság tagja is lenni. A családi gazdaság kompenzációs felárat érvényesít. A belépő tag a gazdaságban nem fog értékesíteni, azt csak a gazdaság vezetője teszi. Kérdésem, hogy a gazdaság elveszíti-e a kompenzációs felár érvényesítési jogát? Vagy továbbra is önálló vállalkozás marad a családi gazdaság, hiszen a belépő személy nem fog értékesíteni, így esetében az önálló vállalkozást nem kell vizsgálni. (A belépő magánszemély alanyi mentes egyéni vállalkozó is.) Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Ekho adózással kapcsolatban szeretném kérni a segítségüket. Főállású munkavállalónk másik jogviszonyában, szintén adott munkáltatónál, tisztségviselői megbízással is rendelkezik mint igazgatósági tag. Főállású jogviszonyának munkaköre lehetővé teszi az Ekho adózás választását. Tisztségviselői megbízása meghaladja a minimálbért. Elegendő-e, ha a tisztségviselői megbízás után általános szabály szerint teljesíti a közterheket és a főállású jogviszonya teljes egészében ekho-s adózással történik? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Három kft.-ben ügyvezetői minősítéssel dolgozó tulajdonos az egyik kft.-ben biztosított, jelentős összegű munkabért vesz fel. A másik két kft.-ben nem vesz fel semmilyen jövedelmet. Kell-e a másik két kft.-ben valamilyen terhet vállalnia, pontosabban az egyiknél mint kiegészítő tevékenységű társas vállakozó megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha igen, akkor a másik vállakozásnál már nem kell, akkor azt hol kell a '08-asban jelezni? Egyáltalán a másik kft.-ben adhat be NY bevallást 08-as helyett?
Tisztelt Szakértő! Szeretném szakértő válaszát kérni, hogy a könyvelő megfelelően minősítette-e a jogviszonyokat három vállalkozás 80 százalékot elérő tulajdoni hányadú ügyvezető igazgatója esetében. Az első cégben 40 órás munkaviszony ügyvezetésre vonatkozóan munkabérrel, a második és a harmadik cégekben tagi jogviszony jövedelemkivét és járulékfizetés nélkül. Konkrét bizonytalanságot okoz, hogy az első cégben az ügyvezetés másodlagos tevékenység, úgy mint a többi cégben, és a "fő " tevékenysége a vállalkozás alapfeladata: a kreatív alkotói munka, amely szerzői jogok átadásával jár a megrendelők felé. Javaslatát és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Eddig főállású egyéni vállalkozó tulajdonos egy kft.-ben, ahol ügyvezetői feladatokat lát el. 2018. 01. 01-jétől választhatja-e azt, hogy a kft.-ben 36 órát elérő munkaviszonyban lesz bejelentve? Milyen járulékokat kell majd megfizetnie a két jogviszonyban? Milyen adatlapokon kell bejelentenie a változásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságban többes jogviszonyú magánszemély esetében szeretném a tájékoztatásukat kérni minimálbér vagy garantált bérminimum utáni járulékfizetés témában. A társaságban a személyes közreműködést és az ügyvezetést is ugyanazon személy végzi. A társasági szerződésbe bele van foglalva, hogy az ügyvezetői jogviszonyt munkaviszony keretében végzi. A személyes közreműködés tevékenysége szakképzettséget igényel. 2012.01.17-ei NAV tájékoztató alapján az ügyvezetésre tekintettel nem lehet előírni a garantált bérminimum utáni járulékfizetést, az teljesíthető a minimálbér után. Amennyiben az adott magánszemély után a társaság az ügyvezetésre tekintettel megfizeti a minimálbér után a járulékot, a további jogviszonyaira mentesül a minimális járulékfizetés alól? A személyes közreműködésre ebben az esetben már nem kell megfizetni a járulékot, mivel az ügyvezetésre megfizette? A másik verzió, hogy ebben az esetben – mivel végzettséghez kötött a tevékenysége – mindenféleképpen meg kell fizetni a garantált bérminimum után a járulékot, és az ügyvezetésére tekintettel nem kell megfizetni a járulékot? Legyenek szívesek megírni, hogy mi lenne a helyes megoldás. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Czakóné Kovács Tünde
Tisztelt Szakértő! Egyidejűleg két társas vállalkozásnál lévő tagi jogviszonynál az alábbi esetben a tag hol köteles a minimum járulék megfizetésére? A tag választása szerint a bt.-ben lenne főállású katás társas vállalkozó, a magasabb összegű, 75 ezer forint tételes adó megfizetésével. A kft.-ben tagként nem venne fel jövedelmet, de munkaviszonyban – napi két órában – végezne tevékenységet. A kft.-ben akkor mentesülne a minimum járulékfizetés alól, ha a bt.-ben megfizetné azt, vagy heti 36 órát meghaladó foglalkoztatása lenne. Kérdésem az, hogy a bt.-ben megfizetett magasabb összegű adó fedezi-e a minimum járulékfizetési kötelezettséget, azaz így mentesítheti-e a tagot a minimum járulékfizetés alól a kft.-ben? Előre is köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi személynek az alábbi jogviszonyai állnak fenn: - Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló - Kft. tagjaként személyes közreműködésre kötelezett - Katás egyéni vállalkozó A kérdés, hogy milyen járulékot kellene fizetni a kft.-ben és a katában? A kft.-ben a főiskola mellett nem kötelezett minimum járulékot fizetni. A személyesen közreműködő kft.-tag csak 25 ezer katát fizet. DE! ha a katát és a főiskolát nézzük, akkor aszerint 50 ezer a kata. Köszönettel
Betéti társaságban a kűltag nyugdíjas munkát végezne. Hogyan kell bejelenteni a T1041-es NAV-nyomtatványon, ha közben egyéni vállalkozó is? 2018-ban ő lesz a beltag, az egyéni vállalkozását megszünteti. Akkor hogyan jelenti be magát, és kell-e a T1041-en jelenteni? Mert én úgy gondolom, hogy akkor ott fizeti a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, amit most az egyéni vállalkozásában fizet. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője kompenzációs feláras, alanyi mentes egyéni vállalkozó. Csak a családi gazdaságból származik jövedelme. A minimálbér után fizeti meg a járulékokat. A minimálbért el lehet-e számolni költségként (jövedelemkivétként, mint a „sima” egyéni vállalkozónál), illetve az utána megfizetett szociális hozzájárulási adó költség-e? Ha igen, ezek a költségek a családi gazdaság költségei, vagy külön csak az egyéni vállalkozóé? A családi gazdaság vezetője (aki az egyéni vállalkozó) a nyári aratási munkákhoz egyszerűsített foglalkoztatottat alkalmaz. Az ő bére és közterhe a családi gazdaság költségeként vagy az egyéni vállalkozó költségeként számolható el? Köszönöm válaszát.
Az alábbi linken található szakértői véleménnyel kapcsolatban lenne kérdésem: Amennyiben a társas vállalkozó az ügyvezetést és a társaságban történő személyes közreműködést is munkaviszonyban látja el heti 5 órában, és ez után a munkabér után megtörténik a járulékfizetés, és emellett főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint katát fizet), akkor a minimálbér utáni úgynevezett kötelező járulék fizetés fennáll-e mint társas vállalkozó? Figyelembe véve, hogy a személyes közreműködését munkaviszonyban látja el. http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed
Tisztelt Lepsényi Mária! Fenti címmel feltett kérdésemet azzal egészítem ki, hogy az illető a bt. kültagja, és ebben a minőségében végez személyes közreműködést. Kisadózóként be van jelentve. Emellett létesítene egyéni vállalkozást, ahol szintén kisadózóként adózna. Feltett kérdésem arra vonatkozik, hogy mennyit tételes adót kell fizetnie a bt.-ben, illetve az egyéni vállalkozásában. Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk egyik jogviszonya egy felszámolás alatt álló cégben van, jelenleg gyesen van, 20 hetes terhes, a másik jogviszonya, hogy katásként kültag egy bt.-ben (75 ezer forint katát fizet). A kérdésem az lenne, hogy amennyiben a felszámolás alatt álló munkáltató a szülésig megszűnik, és ügyfelünk munkaviszonyt létesít máshol, heti 36 órát meg nem haladó jogviszonyban (hogy maradjon a 75 ezer forint kata, mint főállásúnak), akkor ez után az új jogviszony után jogosult lenne-e csedre, illetve gyedre, vagy mivel többes jogviszonya van, így meg kellene lennie az egy évnek, hogy onnan is kaphassa az ellátásokat, és ne csak a katás jogviszony után? Segítségét előre is köszönöm. mikro
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték