7-es adószámmal őstermelő vagyok. Főállásban dolgozom heti 40 órás munkaviszonyban. Katás egyéni vállalkozó szeretnék emellett lenni, de nem mezőgazdasági tevékenységben. Mit kell tennem? Elég-e a NAV-nál változásbejelentőn bejelenteni a vállalkozást, vagy a kormányhivatalnál kell vállalkozói igazolványt váltani? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az elismert vállalatcsoportban a HR-tevékenység központi irányítású. Az egyik tagvállalat vezetője egyben a másikban (az uralkodóban) is HR-vezető. Bizonyos aláírási joga van abban is (például központi külsős szolgáltatások megrendelése együttes aláírással, melyhez szükség van rá), de ott nem a legfőbb vezető, második vonalbeli a hierarchiában. Beosztottjai nincsenek ott, ahol nem HR-vezető. Lehetséges-e többes vezetői munkaviszony egy munkakörben, ha a második helyen van egy vezető fölötte? Tehát akadály-e, ha nem mindkét cégnél ő a legfőbb vezető? Úgy tudom, mindkét esetben a törvény erejénél fogva vezető. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Több helyen olvasom, hogy egy munkavállaló egy munkáltatónál csak egy munkaviszonyban állhat. Ön szerint ennek mi az alapja? Amit találtam, az annyi, hogy nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ha már van munkaviszony. Olyat nem, hogy kettő részmunkaidős munkaviszony sem. A honlapon azt találtam, hogy legyen kapcsolt munkakör és egy 2004-es döntésre történik hivatkozás. Köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki 75 ezer forintot fizet havonta, tehát 130 ezer forintnak felel meg a bruttó bére. Alapított egy kft.-t, és az a kérdés merült fel, hogy ebben az esetben a kft.-ben kell-e járulékot fizetni? Ha igen, akkor az egyéni vállalkozás átminősíthető-e mellékállásúnak? Köszönettel: Nemes Katalin
Adott férj és feleség. Van egy közös bt.-jük, a feleség a beltag és az ügyvezető, személyesen közreműködik, kapcsolt munkakörben, munkaviszonyban, heti 2 órában, míg a férj kültag heti 1 órás munkaviszonyban a munkáltatói jogokat gyakorolja a bt.-ben. Közös evás kft.-jükben a feleség az ügyvezető, és személyesen közreműködik kapcsolt munkakörben, heti 5 órában, a férj nem vesz részt a tevékenységben. A férj főállású katás egyéni vállalkozó (havi 50 ezer forintot fizet). Kérdésem: működhetnek-e így?!
Tisztelt Szakértő! Könyvelőként dolgozom heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett. Ügyfelem az alábbi kérdéssel fordult hozzám. Családi gazdaságot hoztak létre 3 fővel. A családi gazdaság tagjai: feleség, férj és egy kiskorú gyermek. A családi gazdálkodó, vagyis a családi gazdáság vezetője a feleség, akinek heti 40 órás munkaviszonya van egy mezőgazdasági kft.-ben. Kérdésem az lenne, hogy mivel a 326/2001. kormányrendelet alapján nem élethivatásszerűen végzi a tevékenységet, mekkora személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jövedelmet kell megállapítani a családi gazdaságban a gazdaság vezetője és az egyes tagok számara? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a családi gazdálkodónak van munkaviszonya, ezért a munkaviszonyból származó jövedelemnél nagyobb össszegű jövedelmet kell elérni a családi gazdálkodásból. Számomra az is kérdés, hogy a családi gazdaság vezetőjének vagy együttesen a három tagnak kell elérnie ezt a jövedelemnagyságot? A családi gazdaság vezetője a NAV-nál tett nyilatkozatában a tételes költségelszámolást választotta a jövedelem megállapításának módjára. Várom köszönettel szíves válaszukat!
Tisztelt Radics Zsuzsanna! Azzal a kérdéssel fordulok a tb-szakértő asszonyhoz, hogy ha a szülés idején az egyik munkaviszonyomban rendelkezem 365 nap biztosítási jogviszonnyal, a másikban még nem (kb. 185 nap meglesz), de van előtte 180 nap nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom, akkor figyelembe veszik-e a csed, gyed megállapításánál mindkét munkaviszonyomból származó jövedelmemet? Előre köszönöm válaszát.
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat díjmentesen látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Tisztelt Szerkesztőség! A dolgozó ugyanazon munkáltatónál munkaszerződéssel dolgozik. Van egy 40 órás munkaviszonya és egy 20 órás munkaviszonya, a munkakörök különbözőek. Kérdésem: milyen járulékokat kell levonni és megfizetni? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tiosztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásához szeretném kérni a segítségét: Költségvetési intézményként működő színházban magasabb vezetőként igazgató kinevezésére került sor. A Kjt. 22/B §-át, illetve a 150/1992. kormányrendelet 5. paragrafusát figyelembe véve az igazgató foglalkoztatása az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályai szerint történik. Tekintettel arra, hogy az igazgató színész, ezért szeretne mind a saját, mind meghívás esetén más színházban is vállalni előadást. Az Ávr. 51. § (2) bekezdése elvileg nem zárja ki megbízási szerződés megkötését, mivel nem munkakörbe tartozó feladat lenne, az Mt. 211. § (1) bekezdése szerint azonban a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet és a 294. § (1) bek f) pontja alapján a megbízási szerződés ebbe beletartozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e esetleg valamilyen egyéb jogszabályi rendelkezés, ami erre az esetre alkalmazható lenne annak érdekében, hogy az egyébként a színházi életben gyakorlatban elég sokszor előforduló további munkavégzésként végzett előadóművészi tevékenység folytatása jogszerűen történhessen mind a saját, mind esetleg más intézményben?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2015. 10. 12-étől heti 40 órás munkaviszonyban áll a munkáltatónál. Mellette het 10 órás munkaviszonya van egy másik munkáltatónál, ami 2008. óta folyamatos. 2016. május 26-ától táppénz jár neki, de a tb-számfejtő azt mondja, hogy a táppénz mértéke az ő esetében csak a minimálbér 50%-a, mert csak 141 nap biztosítási jogviszonya van a jelenlegi munkahelyén, és a szerződés szerinti jövedelme magasabb, mint a minimálbér. Azzal tisztában vagyunk, hogy a többes jogviszonynál külön-külön kell elbírálni a táppénz összegét, de a kérdés, miért nem folyamatos a biztosítási idő, miért mondja, hogy nincs meg a 365 napja? Arra kérnénk választ, hogy a tb-számfejtő jól számolta-e ki a táppénz összegét? Köszönettel várjuk válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg működő katás bt.-ben a beltag a személyesen közreműködő, ő az ügyvezető, kataalanyként bejelentett személy, 75 ezer forint/hó adót fizet. Mivel a bevételei jelentősen nőttek, ezért újabb vállalkozásban gondolkodik. A jelenlegi beltag egyéni vállalkozó lenne, szintén katásként, ebben a jogviszonyban fizetné a 75 ezer forint/hó adót. A bt.-ben pedig változna a "felállás": a jelenlegi beltag lenne a kültag, maradna kataalany, személyesen közreműködő és ügyvezető, havi 25 ezer forint/hó adó fizetése mellett. A jelenlegi kültag lenne a beltag, de nem működne közre személyesen a társaság tevékenységében. Neki máshol heti 40 órás munkaviszonya van. Kérdés: a tervezett "felállás" esetén a kültagnak kell-e fizetni katát vagy más járulékot? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyolcórás munkaviszonyban álló anyuka jelenleg gyesen van, később gyeten lesz. Mellette egyszemélyes kft. ügyvezetője, ahol ellátja az ügyvezetői teendőit. Jövedelmet nem vesz ki. A nyolcórás munkaviszonyába nem kíván visszamenni, ameddig gyetre jogosult lesz. Kérdésem: a tagi jogviszonyából eredően kell-e járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszony keretében foglalkoztatna napi 8 órában egy munkavállalót. Ugyanez a munkavállaló ezzel egy időben katás egyéni vállalkozó, és vállalkozóként olyan szolgáltatást (is) végez, ami megegyezik a kft. tevékenységi körével. Munkaviszonya mellett számlát állítana ki a kft. felé is, ami éves szinten az összes vállalkozói bevételének elérné körülbelül a 60%-át. Ez így helyénvaló, fogadhat be a kft. saját főállású alkalmazottjától (aki katás) számlát?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték