Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat díjmentesen látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Tisztelt Szerkesztőség! A dolgozó ugyanazon munkáltatónál munkaszerződéssel dolgozik. Van egy 40 órás munkaviszonya és egy 20 órás munkaviszonya, a munkakörök különbözőek. Kérdésem: milyen járulékokat kell levonni és megfizetni? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tiosztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásához szeretném kérni a segítségét: Költségvetési intézményként működő színházban magasabb vezetőként igazgató kinevezésére került sor. A Kjt. 22/B §-át, illetve a 150/1992. kormányrendelet 5. paragrafusát figyelembe véve az igazgató foglalkoztatása az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályai szerint történik. Tekintettel arra, hogy az igazgató színész, ezért szeretne mind a saját, mind meghívás esetén más színházban is vállalni előadást. Az Ávr. 51. § (2) bekezdése elvileg nem zárja ki megbízási szerződés megkötését, mivel nem munkakörbe tartozó feladat lenne, az Mt. 211. § (1) bekezdése szerint azonban a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet és a 294. § (1) bek f) pontja alapján a megbízási szerződés ebbe beletartozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e esetleg valamilyen egyéb jogszabályi rendelkezés, ami erre az esetre alkalmazható lenne annak érdekében, hogy az egyébként a színházi életben gyakorlatban elég sokszor előforduló további munkavégzésként végzett előadóművészi tevékenység folytatása jogszerűen történhessen mind a saját, mind esetleg más intézményben?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló 2015. 10. 12-étől heti 40 órás munkaviszonyban áll a munkáltatónál. Mellette het 10 órás munkaviszonya van egy másik munkáltatónál, ami 2008. óta folyamatos. 2016. május 26-ától táppénz jár neki, de a tb-számfejtő azt mondja, hogy a táppénz mértéke az ő esetében csak a minimálbér 50%-a, mert csak 141 nap biztosítási jogviszonya van a jelenlegi munkahelyén, és a szerződés szerinti jövedelme magasabb, mint a minimálbér. Azzal tisztában vagyunk, hogy a többes jogviszonynál külön-külön kell elbírálni a táppénz összegét, de a kérdés, miért nem folyamatos a biztosítási idő, miért mondja, hogy nincs meg a 365 napja? Arra kérnénk választ, hogy a tb-számfejtő jól számolta-e ki a táppénz összegét? Köszönettel várjuk válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg működő katás bt.-ben a beltag a személyesen közreműködő, ő az ügyvezető, kataalanyként bejelentett személy, 75 ezer forint/hó adót fizet. Mivel a bevételei jelentősen nőttek, ezért újabb vállalkozásban gondolkodik. A jelenlegi beltag egyéni vállalkozó lenne, szintén katásként, ebben a jogviszonyban fizetné a 75 ezer forint/hó adót. A bt.-ben pedig változna a "felállás": a jelenlegi beltag lenne a kültag, maradna kataalany, személyesen közreműködő és ügyvezető, havi 25 ezer forint/hó adó fizetése mellett. A jelenlegi kültag lenne a beltag, de nem működne közre személyesen a társaság tevékenységében. Neki máshol heti 40 órás munkaviszonya van. Kérdés: a tervezett "felállás" esetén a kültagnak kell-e fizetni katát vagy más járulékot? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyolcórás munkaviszonyban álló anyuka jelenleg gyesen van, később gyeten lesz. Mellette egyszemélyes kft. ügyvezetője, ahol ellátja az ügyvezetői teendőit. Jövedelmet nem vesz ki. A nyolcórás munkaviszonyába nem kíván visszamenni, ameddig gyetre jogosult lesz. Kérdésem: a tagi jogviszonyából eredően kell-e járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszony keretében foglalkoztatna napi 8 órában egy munkavállalót. Ugyanez a munkavállaló ezzel egy időben katás egyéni vállalkozó, és vállalkozóként olyan szolgáltatást (is) végez, ami megegyezik a kft. tevékenységi körével. Munkaviszonya mellett számlát állítana ki a kft. felé is, ami éves szinten az összes vállalkozói bevételének elérné körülbelül a 60%-át. Ez így helyénvaló, fogadhat be a kft. saját főállású alkalmazottjától (aki katás) számlát?
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. kültagja, aki ügyvezetésre is jogosult, a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre nem köteles. Ez a kültag egyben egyéni vállalkozó is. A katás bt.-ben heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (munkaköre ugyan az, mint a bt. főtevékenysége), de jelenleg gyeten van. Ha a gyet mellett személyesen közreműködne a bt.-ben, akkor keletkezik-e utána járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a minimálbér után, vagy katás járulékot kell fizetni? gyet alatt egyéni vállalkozásában kell-e fizetnie maga után járulékot a fent említett munkaviszony mellett, ha egyéni vállalkozóként is munkát végezne? Hogyan működhet közre mind a katás bt.-ben, mind az egyéni vállalkozásban gyet mellett, hogy járulékfizetési kötelezettsége ne legyen?
Tisztelt Szakértő! Adott egy főállású katás egyéni vállalkozó, aki emellett egy kft.-ben ügyvezető tevékenységet lát el díjazás nélkül. A kft.-nek nem tagja. A katára tekintettel, mivel biztosítottnak minősül, elláthatja-e az ügyvezetést 0 forintos megbízási díj keretében? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy főállású munkaviszonyom, ahol heti 40 órában tevékenykedek, mint irodai adminisztrátor. Van-e arra lehetőségem (akár szabadságot kivéve), hogy egy másik cégnél besegítsek a nyári szabadságok miatt kieső emberek miatt? Megbízási jogviszonyban szeretnének alkalmazni erre a, kb. 4 hétre. Ha van rá lehetőség, akkor mire kell figyelnem a megbízási szerződés elkészítésénél, hogy ne legyen törvénybe ütköző az új munkaviszonyom? Köszönöm: Katalin
Tisztelt Szakértő! Sajnos több éve fennálló hibára bukkantam! Katás egyéni vállalkozó főállásúként van bejelentve, mellette kft. ügyvezetője. Személyesen nem működik közre, ő az ügyvezető, de a társasági szerződésben megbízási jogviszony van jelölve. Más biztosítotti jogviszonya nincs. Tehát a kata "főállás" nem áll meg, mert mellette társas vállalkozónak minősül véleményem szerint. Milyen megoldásokat javasol a helyzet rendezésére utólag? Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, egyszemélyes kft. képviselője és közreműködő tagja Ausztriában egyéni vállalkozást alapít. Tevékenységét (alkatrész-kereskedelem) mindkét országban végzi, egyelőre nem látható, hogy melyik országban, milyen nagyságrendben tevékenykedik. A társadalombiztosítás szempontjából válaszhatja-e, és milyen feltételekkel az osztrák vállalkozásban a járulékok megfizetését, itthon pedig, mint többes jogviszonyos társas vállalkozó, nyilatkozna, hogy a járulékfizetési kötelezettségének az egyéni vállalkozásában (Ausztriában) tesz eleget. Milyen dokumentumokat kell ehhez beszereznie? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk bedolgozókat foglalkoztat, napi négyórás munkaidőben. Megkeresett egy vállalat, hogy ő is foglalkoztatná őket (munkaszerződéssel természetesen) napi négy órában, ugyanúgy bedolgozóként. Van-e ennek valami törvényi akadálya? Kíván-e valamilyen speciális eljárást? Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Jelenleg gyeden lévő anyuka a gyed alatt 4 órás munkaviszonyban el tudna helyezkedni. De nem azon a munkahelyén, ahonnan csedre ment, ott még állományban, fizetés nélküli szabadságon van. Megteheti-e az anyuka, hogy a gyed alatt újabb (ugyancsak 4 órás) munkaviszonyt létesít? Köszönjük szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! A kft.-ben 2 tulajdonos van, az egyikük ügyvezető is, aki számfejtve van. A másik tulajdonos munkaviszonyban van egy másik cégnél, ahol van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem az lenne, hogy a tulajdonos, aki egy másik cégben munkaviszonyos, dolgozhat-e díjazás nélkül a cégében? Válaszát előre is köszönöm!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték