Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    757 találat a(z) többes jogviszony cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy főállású katás egyéni vállalkozó, aki egy betéti társaság kültagja is. A bt.-ben 10 órás munkaviszonyban történő foglalkoztatása keretében 50 ezer Ft után minden adót és járulékot megfizetnek. Kültagja ugyanakkor egy katás bt.-nek is, ahol megbízási szerződés keretében szintén 10 órás foglalkoztatás keretében keres még 10 ezer Ft-ot, és ez után is minden adót és járulékot megfizetnek. A kérdésem azon a rémhíren alapul, hogy a társas vállalkozási tagság felülírja a főállású katás jogviszonyt és a bt.-ben (bármelyikben) kell megfizetni a minimálbér után a járulékot és a katás egyéni vállalkozásban csak 25 ezer Ft-ot. Véleményem szerint, ha valaki főállású katás, ezáltal érvényesül az az alapelv, hogy egy helyen kell biztosítottnak lenni. Az hogy tagja egy vagy több társas vállalkozásnak, ez csak olyan mértékű adó- és járulékfizetést generál, amekkora jövedelemre a társas vállalkozásban szert tesz. Mondjuk, azt nem tudom, hogy ha ugyanez a szituáció kft.-ben van, akkor van-e eltérés, vagy ha nem kültag, hanem beltag, akkor más-e a helyzet. Ha esetleg van eltérés, akkor szíveskedjék még azt is megvilágítani számomra ! Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm ! Kissné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy nem nyugdíjas magánszemély 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben, emellett ügyvezető (társas vállalkozó) egy nonprofit kft.-ben, ahonnan jövedelmet nem vesz fel, járulékfizetés sincs. Ezenkívül másodállású katás egyéni vállalkozó is egyben. A 8 órás munkaviszonya megszűnik a hó végén a kft.-ben. Ha felemeli a tételes adót a katás egyéni vállalkozásban 75 000 Ft-ra, akkor mentesül a nonprofit kft.-ben az ügyvezetői státusz miatti járulékfizetés alól (innen továbbra sem kíván jövedelmet felvenni), vagy a törvényi minimum alapján meg kell fizetni itt a járulékokat?

    Kérdés

    A betéti társaság beltagja az ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társasági szerződés így szól. Személyes közreműködésre tekintettel munkaszerződést köt a saját bt.-vel heti 40 órában. A vezető tisztségviselésre nem vesz ki jövedelmet. Kérdésem: mi alapján fizeti a járulékot? Munkaviszonya alapján vagy tisztségviselő-társas vállalkozóként? Mert ugye a társas vállalkozó emelt szociális járulékot és emelt egészségbiztosítást fizet. A 17T1041-en hogyan jelenti be a két jogviszonyt és a 08-as bevalláson? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy nem állami fenntartású szociális intézményben a pénztári feladatot egy nyugdíjas munkavállaló napi kétórás munkaviszony keretében látja el úgy, hogy a munkaidő a heti kétszeri pénztári nyitvatartási időhöz igazodik. Tehát egy héten csak két alkalommal dolgozik. Kérdésként merült fel, hogy ha megszüntetjük a munkaviszonyát, utána alkalmi munkában elláthatja-e ezt a feladatot? Nyilván ha letelik az évi 90 nap, akkor ez tovább nem működik, de addig is sokat meg lehetne spórolni a közterhen. A másik, hogy ugyanez a munkavállaló, ha konyhai munkát is végezne alkalmanként, azt hogyan honoráljuk anélkül, hogy a munkaidejét megemelnénk? A konyhai munka csak eseti jellegű lenne. Előre is köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy számviteli szolgáltatást nyújtó kft. egyik tagja, aki a társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult ügyvezetője, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el – a társasági szerződés erről rendelkezik –, melyért nem kap díjazást. Ugyan ebben a társaságban napi 8 órában munkaviszonyt kíván létesíteni könyvelői munkakörre, díjazása a garantált bérminimum lenne. Azt szeretném megtudni, hogy létesíthet-e munkaviszonyt a fenti feltételekkel a kft.-ben? Járulékfizetési kötelezettsége mi után van? Köszönettel: Kauker Zsoltné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó, akinek biztosítási jogviszonya (36 órát elérő) egy másik cégben van, tehát általa lesz biztosított, lehet-e a saját kft.-jében megbízási jogviszonyban egy kutatás-fejlesztési projekt miatt? Mivel a díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát, ezért feltételezem, hogy a 1041-en be kell jelentenem. Mivel a díjazás az elvégzett projekt előrehaladtával, munkafolyamatonként változik, ezért – ha jól gondolom – eltérő összegű díjat számfejthetek neki. Megerősítést szeretnék, hogy ez az út járható-e így. Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Betéti társaság kültagja a cégben munkaviszonyosként látja el a tevékenységét (6 órás munkaviszonya van). Jelen pillanatban hosszabbított gyesen van gyermeke betegsége miatt. Katás egyéni vállalkozást szeretne indítani. Evvel kapcsolatosak a kérdéseim. 1. Maradhat-e a bt. kültagja úgy, hogy tényleges tevékenységet ott nem végez (a társasági szerződésben nincs kikötve munkavégzési kötelezettség)? Vagy ki kell léptetnem a betéti társaságból annak érdekében hogy a katás egyéni vállalkozását el tudja indítani? 2. Gyes folyósítása mellett is azt olvastam, hogy köteles a havi 50 ezer forintos tételes adót megfizetni. Amennyiben a katás egyéni vállalkozása alatt szünetelést nyújt be, arra a hónapra mivel gyest is folyósítanak részére, mentesül a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A többes jogviszony esetén a munkaidők összeszámításáról szóló cikkeket, illetve a Tbj.-t olvasva jól gondolom, hogy egy egyéni vállalkozó kizárólag akkor nem minősül főállású egyéni vállalkozónak (nem nyugdíjas, nem nappali tagozatos), ha heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van? Ha átalakulna társas vállalkozássá, a jelenleg meglévő heti 20 órás munkaviszonya lehetővé tenné, hogy a társas vállalkozásban csak a minimális járulékalap fele után fizessen járulékot? Számít az összeszámításban bármelyik formában a heti 20 órás munkaviszony? Köszönettel: Jászné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő!! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egyesületünknél alkalmaztunk főállásban napi 8 órás munkaidőben egy személyt, aki az előző munkahelyén 4 órás munkaviszonyban továbbra is alkalmazásban maradt. Kérdésem, hogy ez lehetséges, és van-e valamiféle különleges eljárás. Az előző munkahelyéről semmiféle kilépéshez kapcsolódó papírt nem kaptunk. Mi a helyes eljárás és teendő? A NAV felé a bejelentést megtettük. A munkabére után a járulékokat teljes mértékben levontuk. Válaszát előre is megköszönöm.

    Kérdés

    Széles Imre úr 2017.01.26., 10 óra 5 perces dátummal megjelent válaszadásával kapcsolatban szeretnék kérdezni (http://adozona.hu/kerdesek/2017_1_26_tobbes_jogviszony_gyes_alatt_pga). A C) pontban ha társas vállalkozóként működik közre az illető, és a D) pontban a munkaviszonya nem éri el heti 36 órát, akkor valóban terheli a minimális járulékfizetési kötelezettség akkor is, ha jövedelmet nem vesz fel. De tudomásom szerint, akár a kft. egyetlen ügyvezetője is dönthet úgy, hogy az ügyvezetősége és a személyes közreműködése is belefér napi 2 órába, és ezt munkaviszonyban kívánja ellátni. Ilyenkor a minimális bére a minimálbér/garantált bérminimum arányos része (ebben az esetben 1/4), és tudomásom szerint ilyenkor más fizetendő nem lenne. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély, aki egy kft. 50%-os tulajdonosa, de nem végez munkát a társaságban és nem is vesz ki semmilyen jövedelmet, egy katás egyéni vállalkozást szeretne létrehozni. A magánszemély jelenleg gyermeknevelési támogatásban részesül (2018. február 12-éig), de ezen kivül más jogviszonya, munkaviszonya, jövedelme nincsen. A következőkben szeretném a segítségét kérni: – létrehozhatja az egyéni vállalkozását, majd ugyanezen a napon bejelenti, hogy gyermeknevelési támogatásban részesül, így mentesül a tételes adó megfizetése alól? – mikor kell először megfizetnie az 50 000 Ft-ot? 2018 februárjára vagy márciusára? – amikor az egyéni vállalkozásra történő bejelentkezés történik, mit kell a munkavégzés jellegénél bejelölnie? "Társas vállalkozó?" Előre is nagyon köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Megköszönve korábbi válaszát (http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_14_Ugyvezetes_bdk), részben a válaszhoz kapcsolódva szeretnék további kérdést feltenni. A korábbi kérdésben szereplő kft. ügyvezetőjének munkaviszonya heti 16 órára módosul. Viszont ezzel párhuzamosan, a más tevékenység végzés céljából általa korábban létesített katás egyéni vállalkozásban a jövőben főállásúként kíván tevékenykedni. Kérdésem, hogy a főállású katás egyéni vállalkozás 50 ezer Ft/hó kata megfizetése mellett helytálló-e a heti 16 órás munkaviszony bér- és annak adó- és járulékterheinek megfizetése? Válaszát köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy katás egyéni vállalkozó, tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes és egy kétszemélyes kft.-nek. Jelenleg van 36 órát meghaladó munkaviszonya. A munkaviszonya megszűnik december 31-én. Január elsejétől valamelyik kft.-ben, ha a társasági szerződésben nincs külön utalás a jogviszonyra, társas vállalkozóként lesz biztosított, a másikban társas vállalkozó tényleges kivét után fizet járulékot, az egyéni vállalkozásban 25 000 Ft kata. Nekem egy pályázat miatt az egyéni vállalkozásban kellene a főállású jogviszony. Mi lehet a megoldás, ha kata alatt szeretne maradni? Arra gondoltam, hogy a legkevesebbet akkor fizetné, ha nem tag ügyvezetővel oldaná meg megbízási jogviszonnyal, vagy részmunkaidős lenne. Mivel tagként a kivét után fizet vagy osztalékot vesz ki, melyik variációban van kisebb kockázat? Az egyszemélyes kft. januártól evás lenne, itt a munkaviszony miatt a szakképzési magasabb összegét is figyelembe kell vennem. Nem az adó elkerülése a cél, hanem a lehetőség szerint a jogszabályokat betartva kevesebbet szeretne fizetni. Válaszát előre is köszönöm. Köszönettel: Mlinár Jánosné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Adott egy bt egy kültaggal és egy beltaggal. A beltag adótartozás miatt nem lehet képviselő, de ő végzi a munkát mint kisadózó. Tehát utána fizetjük az 50 ezer forintos járulékot. A kültag, aki a képviselő, jelenleg nem rendelkezik bejelentett állással. De ő csak a képviselője lesz a cégnek, tényleges munkát nem végez a bt.-ben. Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni utána? Ő nem lesz kisadózó, munkát nem végez. Ha képviselő, és nincs máshol állása, itt terhelné a minimálbér járuléka? Vagy ha bejelentjük kisadózónak, akkor rá is fizetni kell a havi 50 ezer forintot? Vagy lehet megbízási jogviszonyban, és az ügyvezetésért kap mondjuk havi bruttó 10 ezer forint kisösszegű megbízási díjat? Köszönjük szépen a segítséget!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2027-ES ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Ingatlanáfa

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Ingatlan-bérbeadás

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    5 százalékos áfa, lakóingatlan értékesítés

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 november
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media