Tisztelt Szakértő! Kérem a segítségét az alábbiakban. Lehetőség van-e arra, hogy egy kft. kétórás munkaviszonyban foglalkoztasson egy ügyvezetőt, aki emellett értékesítési és logisztikai feladatokat is végezne? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy helyesen járunk-e el. A kft. egyik tagja ügyvezető, azon kívül heti 10 órában részt vesz a cég tevékenységében. A heti 10 órába mindkettő belefér. Ez az ügyvezető heti 10 órás munkaviszonyra van bejelentve, és a garantált bérminimum időarányos munkabérét, 40 250 Ft-ot kapja. A járulékokat ezen összeg után fizetjük meg. Kérdésem, hogy szabályosan járunk-e el? Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettség a taggal/ügyvezetővel kapcsolatban? (Gondolok itt pl. a tag jogviszonyban fizetendő minimális járulékokra.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozót – a vállalkozása mellett – egy cégnél megbízási szerződéssel foglalkoztatják oly módon, hogy a minimálbér után az általános szabályok szerint teljesíti az adófizetési kötelezettségét, a fennmaradó összegre pedig ekhót választ. Mivel megbízási szerződésről beszélünk és nem munkaszerződésről, ezért az lenne a kérdésünk, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásában főállású kisadózó lesz-e, vagy nem főállású? Köszönettel.
Ügyfelem evás bt. beltagja, rokkantsági járadékban részesül és bár komoly jövedelme van alkalmazottként a munkáltatójánál, a foglalkoztatása csak részmunkaidős. Jól gondolom-e, hogy a bt.-ben nem mentesül a járulékfizetés alól? Megoldást jelentene-e, ha egy másik munkáltatónál is foglalkoztatnák részmunkaidőben és a két foglalkoztatás elérné a heti 36 órát? Köszönöm, ha válaszolnak. Üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha főállásban irodavezető vagyok egy kft.-nél, és munka után, illetve hétvégén új ügyfeleket szerzek a cégnek, mely után jutalékot kapnék, azt leszámlázhatom-e a munkáltatómnak, mint katás egyéni vállalkozó? Baj-e, hogy ott főállásban munkavállaló is vagyok? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ahol az üzletvezető a beltag, és most katás lett a bt., ahol az 50 ezer forintot megfizetik az üzletvezető vagy ügyvezető (nem tudom, jelen pillanatban melyik a helyes) után. De az ügyvezető egy kft.-ben is tulajdonos (10%-ban) és ügyvezető is. Jellemzően a kft.-ben végez munkát. A kft. egyetlen alkalmazottja pillanatnyilag. Eddig ott vette fel a bérét, de a sok közteher miatt ezen változtatnának. Kérdésem az, hogy, ha a bt.-ben lesz a "főállása", akkor a kft.-ben dolgozhat-e nyugodtan személyes közreműködőként, vagy mindenképpen szükségeltetik valamiféle munkaviszony? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Olyan ügyben fordulok Önhöz, amiről sajnos nem tudtam egyértelmű információt szerezni, nagyon sok a kérdésben az ellentmondás. Jelenleg 100 százalékos tulajdonosa és főállású ügyvezetője vagyok egy kft.-nek, amely alvállalkozókat alkalmaz programozási feladatok elvégzésére. A munka minden esetben külföldi ügyfeleknek történik, de ez talán nem lényeges a kérdésben. A kft.-alapítás előtt katás vállalkozóként dolgoztam, és jelenleg is fizetem a katát mellékállásúként. Viszont tevékenységet nem nagyon merek benne végezni, mivel azt olvastam, ezzel adóelkerülést követnék el, mivel a NAV megkérdezné, hogy az adott tevékenységet miért nem a kft. keretein belül végzem. Kérdésem az lenne, hogy van-e erre jogi paragrafus, gyakorlat, hogy mindkét vállalkozásban dolgozhassak, milyen feltételeknek kell megfelelni? Végezhetem ugyanazt a tavékenységet mind a két vállalkozásban egyszerre? Programozás, tanácsadás, digitális marketing – ezek mennyire különülnek el egymástól? Elegendő lenne különböző tevékenységként szerződni és számlázni? Mi szolgálna megfelelő magyarázattal ahhoz, hogy ne minősüljön a cégszerkezet nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak. Számlázhatok ugyanannak az ügyfélnek katásként és a kft. nevében, különböző tevékenységet? Kicsit úgy érzem, hogy választanom kell, kft.-tulajdonos vagyok vagy katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm!
Munkavállalóm 2017. február hónapban szült, az utolsó napon is dolgozott. Többes jogviszonya, munkaviszonya van, amelyek után megállapította az Államkincstár a csedet. Az egyik kft.-ben tiszteletdijas FB tag, a tiszteletdíjat (bruttó: 55 ezer Ft ) utalja a kft. Kérdésem: kaphat-e tiszteletdíjat a csed alatt? Amennyiben nem, visszafizetheti-e a 3 hónapra kapott nettó tiszteletdíjat, hogy ne veszélyeztesse az egészségbiztosítási ellátását?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni 08-as bevallásokkal kapcsolatosan. Adott egy kft. 4 taggal 25-25% arányban. Az ügyvezetőről, aki személyesen közreműködik a kft.-ben, minden hónapban küldtünk be 08-as bevallást, de a három tagról, akik rendelkeznek a kft.-tagságukon kívül még 36 órán túli munkaviszonnyal is, nem. A NAV felszólított, hogy pótoljuk a 08-as bevallásokat vagy rendezzük a jogviszonyokat. Mi a teendő, hogyan rendezzük a jogviszonyokat? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! A fenti című cikket olvasva kérdésként merül fel, hogy amennyiben a NAV megállapítja a nem rendeltetésszerű joggyakorlást, milyen megállapításokat tehet, milyen szankciókat alkalmazhat? Kizárja a katából az egyéni vállalkozót és a bt.-t is? Köszönöm válaszát: CSCS
Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok társadalombiztosítással összefüggő kérdéseivel meglehetősen sokszor foglalkoztunk, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a többes jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Most ez utóbbi speciális változatára térünk ki, amikor ugyanaz a személy ugyanannál a foglalkoztatónál létesít kettő (vagy több) megegyező jogviszonyt.
A következőben szeretném a segítségüket kérni: van egy egyszemélyes kft., ahol a többségi tulajdonos az ügyvezető munkaviszonyban. Emellett kiváltotta az egyéni vállalkozását és bejelentkezett a katába mint főállású egyéni vállalkozó. A kérdésem az lenne: ha az ügyvezetést munkaviszonyban heti 4 órában látná el, személyesen nem működik közre a kft.-ben, lehet-e az egyéni vállalkozásában főállású katás. A másik verzió, hogy alkalmaz négy órában egy ügyvezetőt, aki egyben dolgozik mást is a kft.-ben, és a tulajdonos csak az egyéni vállalkozást vinné katásként. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag s egyben ügyvezető (megbízási jogviszonyban) egy öregségi nyugdíjas lenne, havi 25 ezer Ft-os kata megfizetésével. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). Ebben az új bt.-ben ez a kültag ügyvezetést nem vállalna, hanem alkalmazotti státuszban (heti 5 órában) takarítana bruttó 25 ezer Ft-ért (melynek a járulékait értelemszerűen megfizeti a bt.) A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában (hogy munkaviszonyban takarít) az új bt.-ben kültag és meg kell-e kötelező jelleggel utána is fizetni a 25 ezer Ft kata adót? Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném szíves segítségét, hogy az alábbi paraméterekkel alapítható-e katás bt. A beltag egy öregségi nyugdíjas lenne, aki személyesen nem működik majd közre, s az ügyvezetést sem ő látná el. A kültag egy olyan személy lenne, aki egy egyszemélyes kft.-ben főállású társastagos ügyvezető, plusz egy másik katás betéti társaságban beltag és ügyvezető egyben (ott megfizeti a 25 ezer Ft katát). A lényegi kérdés, hogy lehet-e ő így ebben a formában ebben az új bt.-ben kültag és ügyvezető? Valamint, hogy a nyugdíjas beltag után (fent leírt esetben) kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft kata adót? Illetve (ha működik egyáltalán a fent leírt kültagos eset) a kültag után kötelező-e megfizetni a 25 ezer Ft katát? Elnézést, ha kissé összetett a kérdés, de az adózók fantáziája néha határtalan. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok.
Tisztelt Adószakértő! Idén alakult "A" Kft.-nek tulajdonosa egy másik, "B" Kft. Az ügyvezető tagja a "B" Kft.-nek, és onnan is kapja a munkabérét, "A" Kft.-ben az ügyvezetési feladatokat díjazás nélkül látja el, mint megbízásos. "A" Kft.-ben nincs más alkalmazott. Van-e bármilyen bejelentési vagy bevallási kötelezettség (1708, T1041)? Segítségét előre is köszönve: Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték