739 találat a(z) többes jogviszony cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi példával bemutatva szeretném kikérni a szakvéleményét, állásfoglalását a következő kérdésben: Adott egy “A”magánszemély, akinek van 6 órát meghaladó munkaviszonya. “A” magánszemélynek “XY” Bt.-ben katás beltagi tagsági viszonya van. “A” magánszemély szeretne társulni “B” magánszeméllyel, akinek szintén van 6 órát meghaladó bejelentett munkaviszonya. “A” és “B” megalapítják “AB” Bt.-t, ahol “A” 80%-os tulajdoni hányaddal, katás kültagként személyesen vesz részt a cég tevékenységében. “B” 20%-os tulajdoni hányaddal, beltagként nem vesz részt a bt. tevékenységében. Ez a struktúra azért alakul így, mert “B” hozza a kapcsolati tőkét, az üzletet a cégbe, ”A” pedig szakértelmével ellátja a feladatokat, megbízásokat. “B” kvázi egy befektető, aki korlátlan felelősséget vállal, “A” személy munkája, szaktudása elengedhetetlen a cég sikeres működéséhez. Kérdésünk az, hogy ha “A” szakértelmének köszönhetően, több különböző szakterületen, több (például 4 db) hasonló struktúrájú cégben, különböző befektetőkkel társul és kültagként tevékenységet folytat, akkor lehet-e 5-ször katás státuszban?

Kérdés

Bt. adószámtörlés után (a beltagot nem választották újra) végelszámolás alatt ált évekig. Ez idő alatt a kültag katás vállalkozóvá vált. A cégbíróság úgy döntött, hogy a bt. tovább működhet új beltaggal, aki korábban kültag volt. A két jogviszony együtt nem működhetne. Bt. beltag lehet-e 0-ás megbízási díjjal? A katás vállalkozó jogviszonyt szeretné megtartani. A bt. nem végez gazdasági tevékenységet, eladhatatlan épülettel rendelkezik, az azzal kapcsolatos fizetetlen hitellel. A jelenlegi kültag külföldön dolgozik. Mi a kiút ebből az útvesztőből? Válaszát előre köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó társaság telephelyén van egy étterem, eddig ez volt a fő tevékenységi köre. Az udvarán van egy különálló épület, amiből egy cukrászdát alakított ki. A cukrászda működésére egy másik kft.-t hozott létre. A tulajdonosi kör a cukrász kivételével ugyanaz, így kapcsolt vállalkozás. A cukrászda épületét felszereléssel együtt az étterem fogja bérbe adni, piaci áron. (Minden eszközt az étterem vásárolt meg.) Az étterem régóta működik, van takarítónője, mosogatónője stb. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az emberek a cukrászdában is takarítsanak, mosogassanak? Bele lehet írni a bérleti szerződésbe, hogy a takarítást és a mosogatást a bérbeadó cég végzi, vagyis az a bérleti díj része? Így legálisan lennének a cukrászdában egy ellenőrzés esetén a takarítók vagy a mosogatók? Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ausztriában, külföldön letelepedett magyar állampolgárként, heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. Magyarországon is – szintén heti 20 órában – van egy munkaviszonyom. (Távmunkában dolgozom; saját számítógépen, otthon, és interneten keresztül tartom a kapcsolatot a munkáltatóval.) Kérdésem, hogy Magyarországon kell-e járulékot fizetni (mivel csak heti 20 órás munkaviszonyom van külföldön), ha igen, melyeket, és később, a nyugdíjszámításnál mit vesznek figyelembe? A magyar taj-kártyámat a kiköltözésemkor leadtam, azzal van teendőm? Magyarországon nem veszek igénybe orvosi ellátást. Köszönettel: L. Enikő

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A segítségét kérem az alábbi ügyben: Adott egy magánszemély, aki tulajdonosa 4 kft.-nek, amiből 3-ban ügyvezető is. Jelenleg így néznek ki a jogviszonyai: A Kft.: a magánszemély az egyedüli tulajdonos. Itt van egy ügyvezető. Az adott magánszemély társas vállalkozóként működik közre, megfizeti a kötelező minimumok után a járulékokat és innen származik a jövedelme. B Kft.: 2 tulajdonos van, az adott magánszemély az ügyvezető és ő a többségi tulajdonos. Itt társas vállalkozás melletti társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést. C Kft.: az adott magánszemély az egyedüli tulajdonos és az ügyvezető is. Itt szintén társas vállalkozás melletti társas vállalkozó. D Kft.: 2 tulajdonos van, adott magánszemély az ügyvezető, itt is társas vállalkozás melletti társas vállalkozó. Szeretne az ügyvezetésen túl személyesen is közreműködni mind a 4 kft.-ben. Hogyan kellene megosztani és milyen jogviszonyban, hogy ne a főállású társas vállalkozás megfizetésén túl legyenek a többi jogviszonyban még olyan munkaviszonyok, ahol fizeti a járulékokat, hanem megosztva a 4 cég között. Napi 2-3 órát működne személyesen közre 1-1 cégben (egyiknél eladó lenne pár órában, másik helyen ügynökösködne, a másik két kft.-ben pedig adminisztrációs munkát végezne). Járható út az, hogy az ügyvezetéseket ingyenesen megbízási szerződéssel látja el? Viszont munkaviszonyban mindenhova bejelentjük napi 2-3 órára az adott munkakörben? Köszönöm a segítségét!

Cikk

Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelek egy kft.-t, ahol az egyik tag tulajdonos és személyesen közreműködő is a cégben, és eddig máshol főállással rendelkező tagi jogviszonyosként volt számfejtve, mert rendelkezett főállással. Azzal a céggel szemben, ahol alkalmazták, felszámolást kezdeményeztek, a kft.-m tulajdonosát kijelentették, visszamenőlegesen, nem a felszámolást megelőző napra (2018.09.27.), hanem 2017.09.27-re. Ezt a bejelentést 2019. elején tette a felszámolóbiztos. A cégvezetőm vitatja a kijelentést, emiatt, és a ki nem fizetett bérkövetelés miatt jelenleg munkaügyi per van folyamatban. Viszont az általam könyvelt kft.-ben szeretném rendezni a jogviszonyát: Ön szerint melyik nappal jelentsem a NAV felé a saját cégében a jogviszonyának változását, 2017.09.27-étől vagy 2018.09.27-étől? Ha a bejelentést 2017.09.27-étől teszem meg, elkezdem kijavítani 2017 szeptemberétől a járulékbevallásokat, és utóbb kiderül, hogy a kijelentésénél tényleg elírás történt, és nem 2017-ben, hanem 2018-ban akarták kijelenteni, akkor megint új változásbejelentőt kell benyújtani, és az addig javított járulékbevallásokat újból önellenőrizni? Iyen kavarodás miatt a NAV nem fogja a cégemet behívni ellenőrzésre? Ilyen esetben hogyan célszerű eljárni, meg kell várni a munkaügyi per kimenetelét vagy el kell kezdeni a saját cégben a javításokat? A könyvelt kft. kivás is, így az eljárás – egyebek mellett – a kivabevallásokat is érinteni fogja. Köszönöm a válaszukat. Slága Andrea

Kérdés

"Nők 40" nyugdíjas egyéni vállalkozó tételes költségelszámolással mennyi jövedelemkivétet vehet ki részmunkaidős munkaviszonya mellett – ahol havi 220 ezer forint bruttó fizetése van –, úgy, hogy ne veszítse el a nyugdíját? Javít-e a helyzeten, ha a katás adózást választja? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Szerintem, ha egy nyugdijas két helyen pl. 15-15 órás munkaviszonnyal rendelkezik, akkor – a tulajdonlási feltételektől függetlenül – csak szja-t fizet a felvett "bér" után. Vagy tévedek? mihajlov@acenet.hu

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérném járulékfizetéssel kapcsolatosan. A magánszemély egyéni vállalkozó, illetve kft. egyszemélyes tagja. Az ügyvezetői feladatot más személy hiányában a tag látja el. Kérdésem arra irányul, hogy ezen magánszemély lehet-e főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó? A kft.-ben az ügyvezetést ellenérték nélkül végezheti-e? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Válaszukat előre is megköszönöm. Tisztelettel: Tóth Zsuzsa

Kérdés

Tisztelettel érdeklődöm az alábbiakról: idén június 25-én töltöm be a 62. életévemet. Van beszámított három (alapja több mint 15 év) korkedvezményes évem, így állítólag június 25-étől elmehetnék nyugdíjba. Kérdezem, hogy ebben az esetben kötelező-e megszüntetni a munkaviszonyom, ez korhatár előtti ellátásnak számít-e. Amennyiben nem szüntetem meg a munkaviszonyom, akkor részesülök-e munkabérben és nyugdíjban is együttesen. Illetve van-e esetemben kereseti korlát? Tisztelettel várom a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. évtől hol köteles megfizetni a járulékokat az, aki főállású katásként bt.-ben is be van jelentve, illetve többségi tulajdonnal rendelkezik egy kft.-ben és ügyvezető is? Megteheti, hogy havi 50 ezer forint tételes adót fizeti? Hol található erre vonatkozóan törvényi hivatkozás? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek van egy kültagja, aki ügyvezető is az adott bt.-ben. A beltag is ügyvezető, és a kültag ügyvezető nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Az említett kültagnak van egy katás bt.-je, egy 36 órát el nem érő munkaviszonya és egy szüneteltetett egyéni vállalkozása. A kérdés az, hogy lehetséges-e ebben az esetben a bt. kültagjának egy 0 forintos megbízási díjat megállapítani, és nem fizetni járulékot a bt.-ben. A katás bt.-ben főállásúként fizeti az 50 ezer forint katát. Ez így megfelelő-e a fent vázolt többes jogviszonyban? Egyéni vállalkozásban nem fizet semmit, mivel ezt szünetelteti. Munkaviszonyában a járulékalap bőven meghaladja a minimálbért, bár ez úgy gondolom, jelen esetben nem számít. Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Viszavásárolt saját üzletrész átadása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Eszközberuházásra kapott támogatás elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

3 gyerekes anyák kedvezménye

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink