742 találat a(z) többes jogviszony cimkére

Kérdés

Tisztelettel érdeklődöm az alábbiakról: idén június 25-én töltöm be a 62. életévemet. Van beszámított három (alapja több mint 15 év) korkedvezményes évem, így állítólag június 25-étől elmehetnék nyugdíjba. Kérdezem, hogy ebben az esetben kötelező-e megszüntetni a munkaviszonyom, ez korhatár előtti ellátásnak számít-e. Amennyiben nem szüntetem meg a munkaviszonyom, akkor részesülök-e munkabérben és nyugdíjban is együttesen. Illetve van-e esetemben kereseti korlát? Tisztelettel várom a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. évtől hol köteles megfizetni a járulékokat az, aki főállású katásként bt.-ben is be van jelentve, illetve többségi tulajdonnal rendelkezik egy kft.-ben és ügyvezető is? Megteheti, hogy havi 50 ezer forint tételes adót fizeti? Hol található erre vonatkozóan törvényi hivatkozás? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek van egy kültagja, aki ügyvezető is az adott bt.-ben. A beltag is ügyvezető, és a kültag ügyvezető nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Az említett kültagnak van egy katás bt.-je, egy 36 órát el nem érő munkaviszonya és egy szüneteltetett egyéni vállalkozása. A kérdés az, hogy lehetséges-e ebben az esetben a bt. kültagjának egy 0 forintos megbízási díjat megállapítani, és nem fizetni járulékot a bt.-ben. A katás bt.-ben főállásúként fizeti az 50 ezer forint katát. Ez így megfelelő-e a fent vázolt többes jogviszonyban? Egyéni vállalkozásban nem fizet semmit, mivel ezt szünetelteti. Munkaviszonyában a járulékalap bőven meghaladja a minimálbért, bár ez úgy gondolom, jelen esetben nem számít. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője jelenleg gyesen van, egyéni vállalkozásban tanácsadást szeretne végezni katás adózással. Kérdés: hol kell fizetnie a járulékokat? Egyéni vállalkozó jogán fizet 50 000 forintot havonta? A gyes-jövedelem megszűnik ebben az esetben? A kft.-nél nem kell semmit fizetni? Köszönettel: Ildikó

Kérdés

Adott egy kft., amely 2018. 07. 31-étől nem végez tevékenységet. Korábban nemzetközi fuvarozással foglalkozott, de veszteséges gazdálkodás miatt beszüntette tevékenységét. Ügyvezetője munkaviszonyban kamionvezetőként dolgozott, és heti 40 órás munkavégzés mellett ellátta az ügyvezetői feladatokat is. Társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető a feladatát munkaviszonyban látja el. Tekintettel arra, hogy a cég nem végez tevékenységet, az ügyvezető kata vállalkozóként más tevékenységet folytat. A kft.-ben pedig heti 5 órában a kft ügyvezetését ellátja. Kérdésem, hogy szabályosan jár-e el az ügyvezető, hogy most már a kata egyéni vállalkozás a főtevékenysége, a kft.-ben pedig heti 5 órás munkaviszonyban ellátja az ügyvezetést. Más tevékenység a kft.-ben nincs. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek két tulajdonosa munkaviszonyban dolgozik a társaságban. Szabad-e és ha igen, milyen feltételek mellett más jogviszonyban, például katás egyéni vállalkozóként a kft. részére alvállalkozói munkát végezni? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben egy magánszemély tag és ügyvezető is egyben, ahol nem vesz fel jövedelmet, de minimálbér után fizeti a járulékot és ugyanezen magánszemély egy bt. beltagjaként katás, ahol a 25 ezer forintot fizeti meg. Amennyiben a 2019-es évben a kft.-ben napi 1 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői és egyéb a profilba vágó feladatait, akkor ezen státusza mellett értelmezhető-e főállású katásnak és fizetheti-e az 50 ezer forint katát? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú öregségi nyugdíjas ügyvezetője – kft. résztulajdonosa – megbízási szerződéssel látja el vezető tisztségviselői feladatát. A társasági szerződés ezt tartalmazza. Jelentős jövedelmet – a garantált bérminimum többszörösét – veszi fel havonta, kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként megfizette 2018-ban a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 15 százalék szja-t; a kft. szochot, illetve szakképzési hozzájárulást nem fizetett, csak egészségügyi szolgáltatási járulékot, 7320 Ft-ot. 2019-től: milyen lehetősége van a kivett jövedelme után csak a 15 százalék szja-t megfizetni, illetve a kft.-nek nem lenne járulékfizetési kötelezettsége (munkaviszonnyal alkalmazott saját jogú öregségi nyugdíjas)? „A” terv: ügyvezetői megbízatását ingyenesen látná el, és a személyes közreműködésre munkaszerződést kötne taggyűlési határozat alapján. 1. Társasági szerződést kell-e módosítani a személyes közreműködésre is, vagy elegendő a taggyűlés határozata? 2. Munkáltató az ügyvezető, egy személyben így ő írná alá a saját munkaszerződését mint munkavállaló és munkáltató? 3. Ügyvezetői megbízási szerződésben szereplő jövedelmét nulla Ft megbízási díjra módosíthatjuk és a munkaszerződés alapján venné fel jövedelmét? 4. Ekkor ügyvezetőként marad társas vállalkozó, és munkaviszonyban dolgozó? „B” terv: ügyvezetői és a személyes közreműködését munkaszerződés alapján látná el 1. A társasági szerződést módosítani kell, szerepeltetve az ügyvezetői és személyes közreműködésre vagy elég a taggyűlési határozat? 2. Így nem lenne társas vállakozó? Mit javasol?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a főállású katás egyéni vállalkozó (50 000 Ft/hó katát fizet), aki egy katás betéti társaság kültagjaként, bármilyen jogviszonyban (kivéve munkaviszonyt) részt vesz a társaság tevékenységében, 25 000 Ft kata tételes adót fizet?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft. magánszemély tagja heti 40 órás munkaviszonyban (garantált bérminimummal számfejtve) látott el feladatokat egy cégben, de a munkaviszonya megszűnt, kell-e a tagságra vonatkozólag külön jogviszonyt jelenteni a NAV felé a 1041-esen és szükséges-e tagi jövedelmet számfejteni a részére? A taggyűlési határozatok aláírásán kívül semmilyen feladatot nem lát el a társaságban. Egy betéti társaságban kültag, ahol a kft.-ben történő munkaviszony megszűnését követő nappal szintén munkaviszony keretében lát el feladatokat, de csak heti 35 órában (garantált bérminimummal számfejtve). Helyes ez így biztosítás- és járulékfizetési szempontból? Köszönöm előre is válaszát!

Kérdés

Egy Magyarországon bejegyzett kft. két tulajdonosa magyar állampolgár állandó lakóhellyel és ügyvezető ebben a társaságban. Az ügyvezetést megbízásban látják el, ezért jövedelmet nem vesznek fel. Ugyanezen két személy Ausztriában egy személyi társaságot – GESN.Br-t , mint nálunk a bt.-t – hoztak létre ott dolgoznak, ott van a telephelyük. Tevékenységük alapján az ott tartózkodásuk időtartama meghaladja a 180 napot. Az ottani adóhatóságnál ezt nyilatkozatban is meg kellett erősíteniük, ami miatt a biztosítási kötelezettségük ott keletkezett immár jó pár éve. Az osztrák adóhatóság a E104 igazolást a magánszemélyek rendelkezésre bocsátotta 2018. évben, melyből látszik, hogy biztosítási jogviszonyuk már 2010-es évek óta fennáll. 2018. évre illetőségigazolással is rendelkeznek. Kérdésünk: 1. A magyar társaságnál felmerülhet-e járulékfizetési kötelezettség az ügyvezetők után mint társas vállalkozás vezető tisztségviselője (mi úgy gondoljuk, hogy nem, hisz Ausztriában rendelkeznek biztosítással és díjazás nélkül megbízással látják el feladatukat). 2, Az elmúlt években a magyar társaságnál osztalék kifizetése történt. Mivel akkor nem rendelkeztünk E104 igazolással, nemcsak szja-t, hanem ehót is vontunk a magyar szabályoknak megfelelően. A fent említett E104 igazolás birtokában azt gondoljuk, hogy önellenőrzés keretében a levont, megfizetett ehót visszakérnénk. 3. Van-e lehetőség, a Magyarországon osztalékból levont szja (15%) önellenőrzésére, a kettős adózás elkerülését figyelembevéve? Köszönöm Dékány Józsefné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni járulékügyben. "A" Kft.-nek 4 tulajdonosa van, mind a 4 tag személyesen közreműködik. Társasági szerződés alapján 1 fő ügyvezető, képviselet önálló, munkaviszonyban (havi 300 ezer forintért). Másik tag kis vezető megbízásos jogviszonyban, képviselet önálló (havi 200 ezer forintért). Két tag műszerész munkaviszonyban (havi 180 ezer forintért) A járulékok a havi fizetésük után vannak megfizetve fizetve (10+8,5%)+ szocho+szakképzési hozzájárulás. "B" Kft.-nek kettő tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos az "A" Kft. A másik tulajdonos nyugdíjas magánszemély, nem működik személyesen közre (7320 forintos járulékfizetéssel).. "B" Kft.-ben az ügyvezetést megbízásos jogviszonyban az "A" Kft. második tagja végzi, személyesen közreműködik (havi 100 ezer forintért). A járulékot (10+ 8,5%), plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást 100 ezer forint után megfizeti. 2019. 03. hótól, 64 évesen öregségi nyugdíjas lesz, mindkét kft.-ben továbbra is személyesen közreműködik. Milyen jogviszony lenne a legmegfelelőbb "A"-"B" Kft.-ben járulékfizetés szempontjából? Lehetne-e kiegészítő tevékenységet folytató tag mindkét vállalkozásban? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy evás, bevételi nyilvántartást választó, kétszemélyes vállalkozásom, ahol én vagyok a beltag (ügyvezető), a feleségem pedig a kültag. Jelenleg teljes jogú nyugdíjas vagyok és 36 órát meghaladó munkaviszonyunk van mindkettőnknek más főállásban. Én eddig a bt. részéről NY-es nyomtatványt nyújtottam be. Az új 2019. évi szabályozás szerint is megtehetem ezt, vagy már fizetnem kell az egészségügyi járulékot? Feleségem a nők 40 éve alapján nyugdíjba megy az év közepén, rá milyen szabályozás fog vonatkozni. Köszönettel: Pintér Tamás

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Katás egyéni vállalkozónak, ha mellette gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa és egyben ügyvezetője is, nincs lehetősége arra, hogy főállású katás egyéni vállalkozóvá váljon havi 75 ezer forint tételes adó megfizetésével sem? 2. Gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa ügyvezetést nem lát el, de személyesen közreműködik napi 2 órás munkaviszonyban a gazdasági társaságban. Megteheti-e, hogy katás egyéni vállalkozóként főállásúvá váljon és megfizeti a 75 ezer forint tételes katát, a gazdasági társaságban pedig napi 2 órás munkabér járulékait fizeti meg? 3. Amennyiben főállású katás- egyéni vállalkozó lesz, a gazdasági társaságban tulajdonosként személyesen közreműködik megbízási jogviszonyban, de ezért nem vesz fel díjazást, ügyvezetést nem lát el. Megteheti-e, hogy a gazdasági társaságban nem fizet járulékot, illetve amennyiben megbízási díjban részesül akkkor csak ennek a járulékát fizeti meg? A társasági okiratnak kell-e tartalmaznia azt, hogy a megbízási jogviszony ellenérték nélkül látja el?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bizalmi vagyonkezelő tao

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének bérszámfejtése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Kft. értékpapírszámla

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink