Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk alkalmaz egy munkavállalót heti 40 órás foglalkoztatásban, aki emellett katás egyéni vállalkozó. Mivel munkaviszonyára tekintettel biztosított, főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít. Ha a munkahelye kérésére többhónapos fizetés nélküli szabadságot ad számára, akkor arra az időre nem lesz biztosított. Ez érinti-e a kisadózói státuszát? Főállású kisadózó lesz-e a fizetés nélküli szabadság idejére? Logikusnak tartanám, de nem tudtam ezt kiolvasni a jogszabályokból. Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja vagyok 2000 óta, itt fizetek járulékot havi 100 000 Ft után, mellette katás egyéni vállalkozó (főállású), havi 50 000 Ft. Ezenkívül van munkaviszonyom is 40 óra 320 000 Ft/hó. Sok vita van a katás jogviszony miatt. 2016-óta vagyok katás. A kérdésem az: helyes így, vagy mellékállású katásnak kellett volna bejelentkeznem? Ha igen, módosíthatom visszamenőleg? Köszönettel: Török Erzsébet
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni a véleményét. Három egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője ugyanaz a személy. Az ügyvezető nyugdíjba vonult, az "A" Kft.-ben munkaviszonyban dolgozik, ott a jövedelmét csak az szja terheli. Ugyanakkor a másik, "B" és "C" Kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetői teendőket és személyesen is közreműködik, miután alkalmazott nincs. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi két cégben fizetnie kell mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak az egészségbiztosítási járulékot. Az a tiszteletteljes kérdésem, hogy jól gondolom-e? Köszönöm szépen előre is a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva az alábbi konkrét kérdést kívánom feltenni. Adott egy társas vállalkozás, egy kft., 2 taggal (50-50%), önálló ügyvezetői jogosultsággal. Az egyik tag dolgozik a cégben, ide van bejelentve, itt fizeti a járulékot maga után. Ez a tag fizikai munkaerejének csökkenése és a kft.-től való elhatárolódási szándéka miatt katás egyéni vállalkozást kíván indítani. Kizárólag az egyéni vállalkozásában kíván dolgozni a továbbiakban, és itt szeretné megfizetni a havi 50 000 Ft-ot a katás vállalkozása alapján. Van-e erre lehetősége? A kft.-ben tagsági jogviszonyát egyelőre nem tudja megszüntetni, mert a cég ingatlanvagyonnal rendelkezik, és még nem rendezték annak jogi sorsát. Mindemellett a kft.-ben a továbbiakban nem kíván dolgozni, kizárólag az egyéni vállalkozásában. A lehető legkevesebb járulékot szeretné maga után fizetni, 5 év múlva nyugdíjas lesz, szolgálati ideje/biztosítási jogviszonya mér elegendő lenne a nyugdíjazásához. Van-e érdemi, törvényes megoldás és lehetőség arra, hogy a most létrehozott egyéni vállalkozásában – kizárólag az abban végzett munka alapján – fizesse az 50 000, Ft járulékot? Köszönettel: dr. Erdélyi János
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019. 03. 15-ével töltötte be a nyugdíjkorhatárt. 08. hóban megkapta a határozatot a nyugdíjelőlegről. Az egyéni vállalkozásában ez ideig bevallotta és megfizette a kötelező járulékokat, amit most visszamenőleg önellenőrzéssel rendeztünk. Ez az egyéni vállalkozó másik 2 kft.-ben személyesen közreműködő tag. Jövedelmet nem vesz fel, a kötelező járulékokat az egyéni vállalkozásban fizette meg. Kérdésem az, hogy a továbbiakban, illetve visszamenőleg a kft. vonatkozásában milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van, ha az egyéni vállalkozásban megfizeti a 7500 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell-e és milyen kóddal beadni T1041-es változásbejelentőt a kft.-knek? A 1908-as járulékbevallást kell-e küldeni? Tisztelettel: Bodolai Marianna
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. kültagja a bt.-ben kisadózó és van máshol főállása, heti 36 órát meghaladó. Szeretne indítani egy szintén katás egyéni vállalkozást. Van-e annak akadálya, hogy ugyanaz a személy 2 vállalkozásban katázzon, bt. kültagjaként és egyéni vállalkozóként is?
Tisztelt Adózóna! Ismerősöm Máltán egyéni vállakozóként tevékenykedik. Párhuzamosan Magyarországon is rendelkezne biztosítási jogviszonnyal, egy utazás szervezéssel foglalkozó cégben lenne tevékenységért felelős személy. Lehetséges ez a két jogviszony egyidőben? Illetve ha ez így történik, akkor esetleges gyermekvállalásnál mindegy melyik országban igényli meg a neki járó gyermekvállalási ellátásokat? Megtisztelő válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Több hasonló kérdés-választ láttam az oldalukon, de kényes kérdés lévén, és mert a saját cégünkről van szó, mégis megírom a kérdésem. Egy bt. beltagja jelenleg főállású katás vállalkozó 50 ezer forint fizetése mellett. Ezzel egyidejűleg tulajdonosa egy kft.-nek, ahol ő az egyedüli ügyvezető. A társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet a cégben nem végez, csak ügyvezető. Megítélésem szerint lehet részmunkaidős ügyvezető munkaviszonyban (napi 1 órába belefér a tevékenysége, mert könyvelőirodáról beszélünk, és ő nem szakmabeli, valóban nem tevékenykedik a cégben), és emellett marad főállású katás. Más nézet szerint, azt mondják, hogy nem lehet részmunkaidős, csak teljes, napi 8 órában, és így nem főállású katás lesz, 25 ezer forint fizetésével. Ha ez utóbbi a helyes, akkor még azt kérdezném, hogy maradhat-e a munkaviszony, vagy társas vállalkozónak minősül az emelt járulékok fizetésével?
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Köszönöm szépen a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Tudom, hogy a kérdésemmel kapcsolatosan már sok cikk megjelent, de kérem szíves válaszát, mert ügyfelem szeretné az ő esetére vetítve látni a fizetendőket. Ügyfelem főállású katás egyéni vállalkozó. Kültagja lett egy katás betéti társaságnak, melyben személyesen közreműködik. Kérem, szíveskedjen megírni, milyen adó-/járulékfizetési kötelezettsége van kültagként a betéti társaságban és az egyéni vállalkozásában! Megteheti-e azt, hogy az egyik vállalkozási formában, a betéti társaságban főállású katásként 50 ezer forint adót fizet, egyéni vállalkozóként pedig 25 ezer forintot? Vagy fordítva? Mind a két vállalkozásban végezheti ugyanazt a tevékenységet? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Adózóna! Katás, alanyi áfamentes egyéni ügyvéd vagyok, főállásban. Emellett további (nem összeférhetetlen) tevékenységet is kívánok végezni egyéni vállalkozóként, amihez bejelentkeznék majd az ügysegéden. A Kata tv. 2. § 5. pontjának rendelkezései szerint az egyéni ügyvéd a Kata tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősül. Jól gondolom-e, hogy az egyéni ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységet egy adószámmal tudom végezni, azaz meglévő adószámmal kérhetem az egyéni vállalkozóként történő nyilvántartásba vételt? Jól gondolom-e továbbá, hogy mint főállású katás ügyvédnek az ügysegéden történő egyéni vállalkozói tevékenység indításakor az adózói nyilatkozaton a katát nem kell ismételten választanom, még „nem főállású kisadózó” megjelöléssel sem? Kérdésem továbbá, hogy a főállású katás ügyvédként megfizetett 50 ezer forintos tételes adón felül kell-e további adót fizetnem az egyéni vállakozóként történő regisztrálás miatt? (Az ügyvédi és a vállalkozói tevékenységből elért bevételem összesítve is a katás értékhatár alatt maradna.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a bekövetkezett élethelyzet (betegség, baleset vagy gyermekvállalás) okozta keresetveszteséget hivatottak pótolni, így az adott ellátás megállapítására vonatkozó előírások értelemszerűen a biztosított keresőképtelenséget megelőző kereseti viszonyaiból indulnak ki. Az ellátásra jogosultak – a jogszabály adta kereteken belül – a lehető legmagasabb összegű ellátáshoz szeretnének hozzájutni. Cikkünkben sorra vesszük, milyen lehetőségekkel érdemes tisztában lenni.
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-ben a beltag be van jelentve kisadózóként, megfizeti maga után a katát. A bt.-nek még két kültagja van. Az egyik kültag, akinek van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, alkalomszerűen végez tevékenységet a bt.-ben. A törvény azt mondja, hogy a közreműködő tag vagy munkaviszonyban vagy kisadózóként bejelentett tagként vehet részt a tevékenységben. Lehetséges-e, hogy az alkalomszerűen közreműködő tagot két-három napra egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentjük? Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás egy atipikus munkaviszony, ebben az esetben minősülhet-e ez munkaviszonynak?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha a főállású egyéni vállalkozó átlép evából katába, és mellette van egy egyszemélyes kft.-je is, abban az esetben neki a kft.-ben kell megfizetnie a járulékokat, vagy pedig elegendő a katát (50 ezer forint) leróni, és a kft.-ben megbízással járhat el, minimális juttatásért, és csak az abban az esetben esedékes járulékokat kell neki bevallani és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték