677 találat a(z) többes jogviszony cimkére
Társas vállalkozás járulékai polgármesteri megbízatás mellett
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Egy kkt.-nak két főfoglalkozású – személyes közreműködésre tekintettel –, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja van. Az egyiküket megválasztották polgármesternek, ennek következtében a közszolgálati törvény szerint választott tisztségviselői jogviszonya keletkezett. Erre az új jogviszonyra tekintettel a város által juttatott havi díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kkt.-ban nem kíván már személyesen közreműködni, de az üzletrészétől és az ügyvezetői megbízatásától sem szeretne megválni (a város jegyzője szerint erre jogilag minden lehetőség adott). Szükséges-e a kkt.-ban továbbra is megfizetni maga utána a minimálbér utáni járulékot? Vonatkoztatható-e a 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (5) bekezdése erre az esetre? Megváltozik-e a főfoglalkozású társas vállalkozó 1451-es jogviszonykódja, ha igen, mire? Be kell-e jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon a változást? Válaszukat előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó lehet-e bt. személyesen nem közreműködő kültagja
Kérdés
Üdvözlöm! Lehetséges-e, hogy egy katás egyéni vállalkozó bt. kültagja legyen olyan módon, hogy ott személyesen nem működik közre a bt. tevékenységében ? Tehát a saját kisadózói tevékenységét egyéni vállalkozóként űzi és ott fizeti meg a katát, a bt.-ben pedig csak csendestársként/befektetőként van jelen. Köszönettel. D. Varga
Gyes melletti többségi tulajdonnal rendelkező ügyvezető járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam, ezért kérem a segítségét. Egy új kft.-ben a többségi tulajdonos ügyvezető gyes mellett végzi az ügyvezetői teendőket. A gyermek elmúlt 6 hónapos. A társasági szerződés szerint ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem: nulla forintért vállalhatja-e az ügyvezetést? Ilyen esetben, mivel nincs biztosítási jogviszony, be kell adni a T1041-t? Válaszát előre is köszönöm.
Többes jogviszony esetén járó pénzbeli ellátások – példákkal
Cikk
Gyermekvállalásnál a jövőbeni pénzbeli ellátásokat jelentősen befolyásolhatja, hogy jogviszonyunk mikor keletkezett a szüléshez képest, illetve, hogy egyes vagy többes jogviszonyunk van-e. Az alábbiakban példákkal mutatunk be néhány érdekes verziót a többes jogviszony után várható ellátásokra.
Kft.-ügyvezető járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben a feleség is ügyvezető a férj mellett 50%-os arányban, amit mindketten megbízásban látnak el. A feleség jelenleg gyesen, van 36 órát meghaladó a munkaviszonya. Megbízási díjat nem veszek ki a cégből. A kérdés az, hogy keletkezik-e a feleségnek járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben? Ha igen, akkor annak mi lesz az alapja? Nagyon köszönöm a segítségét!
Kiegészítő tevékenységű vállalkozó egészségbiztosítási szolgáltatási járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kkt. és egy kft. A kkt. képviselője saját jogú nyugdíjas, a cégben munkát is végez. Mindkét tevékenységet munkaviszonyban végzi. A kkt. nyugdíjas képviselője a kft.-ben is ügyvezető és munkát is végez, itt szintén mindkettőt munkaviszonyban. Kérdésem az, hogy kell-e valamelyik cégben egészségügyi szolgáltatási járulékot (7500 Ft) fizetni utána? Nem tudom eldönteni, mivel van, ahol azt olvasom, hogy kell, van ahol azt, hogy mivel mindkettőt munkaviszonyban végzi, nem kell fizetni. Szeretném, ha egyértelműen kapnék választ, hogy mikor kell és mikor nem. Lehet, hogy valamelyik jogviszonyában társas vállalkozónak számít, annak ellenére, hogy munkaviszonyban végzi a munkáját is (például villanyszerelés) és az ügyvezetést is? Válaszát előre is megköszönöm. B. Babi
Többes jogviszony
Kérdés
A kismama többes jogviszonnyal rendelkezik. 2019.02.01-től 8 órás munkaviszonyban áll, valamint 2019.02.13-tól egyéni vállalkozó. 2020.04.23. a szülés várható időpontja. 2020.01.02-től táppénzre megy. A szülésig mindkét jogviszonyban rendelkezni fog 365 nappal (a táppénzes idővel együtt). A vállalkozásból eddig nem volt jövedelemkivét. A fentiek alapján jogosult lesz az egyéni vállalkozásban is táppénzre, csedre, gyedre? Amennyiben kell jövedelemkivét a jogosultsághoz, akkor az mennyi legyen, és mikorra, ahhoz, hogy a minimálbér 150 százaléka legyen az ellátás alapja a vállalkozásban? A 2020-ban érvényes minimálbér alapján kapja majd az ellátást az egyéni vállalkozásban? Köszönöm válaszát.
Erdőgazdálkodó, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó
Kérdés
Hogy kell annak eljárni, aki erdőgazdálkodó és több taggal van együtt a területe? Testvérével családi gazdálkodásban szántóföldi növényekkel foglalkoznak, mérnökként katás vállalkozása van, mindemellett 36 óra feletti munkaviszonya van. Hogy kell adóznia?
Társas vállalkozó kata mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. személyesen is közreműködő tagja megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis társas vállalkozónak minősül. Ezen kívül van egy katás egyéni vállalkozása is. A kérdésem az lenne, hogy az 50 ezer forintos katával kiválthatja-e a társas vállalkozásban a minimum járulékalap után fizetendő terheket. Vagyis megteheti-e azt, hogy a főállású katás jogviszonyára tekintettel a kft.-ben nem fizet járulékot? Köszönettel: V. Adrienn
Kata és társas vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa társas vállalkozó, megfizeti maga után az emelt adókat és járulékokat. Egyben egyéni vállalkozó is és katás adózó. Kérdésem, hogy mivel társas vállalkozó, és nem pedig heti 36 órával rendelkező munkaviszonyos, ezért a fizetendő kata adója 25 vagy 50 ezer forint lesz? Köszönöm!
Tb-kötelezettségek többes vállalkozói jogviszonyban
Cikk
Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.
Kisadózó munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk alkalmaz egy munkavállalót heti 40 órás foglalkoztatásban, aki emellett katás egyéni vállalkozó. Mivel munkaviszonyára tekintettel biztosított, főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít. Ha a munkahelye kérésére többhónapos fizetés nélküli szabadságot ad számára, akkor arra az időre nem lesz biztosított. Ez érinti-e a kisadózói státuszát? Főállású kisadózó lesz-e a fizetés nélküli szabadság idejére? Logikusnak tartanám, de nem tudtam ezt kiolvasni a jogszabályokból. Előre is köszönöm a válaszát!
Többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja vagyok 2000 óta, itt fizetek járulékot havi 100 000 Ft után, mellette katás egyéni vállalkozó (főállású), havi 50 000 Ft. Ezenkívül van munkaviszonyom is 40 óra 320 000 Ft/hó. Sok vita van a katás jogviszony miatt. 2016-óta vagyok katás. A kérdésem az: helyes így, vagy mellékállású katásnak kellett volna bejelentkeznem? Ha igen, módosíthatom visszamenőleg? Köszönettel: Török Erzsébet
Nyugdíjas társas vállalkozó többes jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni a véleményét. Három egyszemélyes kft. tulajdonosa, ügyvezetője ugyanaz a személy. Az ügyvezető nyugdíjba vonult, az "A" Kft.-ben munkaviszonyban dolgozik, ott a jövedelmét csak az szja terheli. Ugyanakkor a másik, "B" és "C" Kft.-ben megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetői teendőket és személyesen is közreműködik, miután alkalmazott nincs. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi két cégben fizetnie kell mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak az egészségbiztosítási járulékot. Az a tiszteletteljes kérdésem, hogy jól gondolom-e? Köszönöm szépen előre is a segítséget!
Társas vállalkozó egyéni vállalkozás melletti járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva az alábbi konkrét kérdést kívánom feltenni. Adott egy társas vállalkozás, egy kft., 2 taggal (50-50%), önálló ügyvezetői jogosultsággal. Az egyik tag dolgozik a cégben, ide van bejelentve, itt fizeti a járulékot maga után. Ez a tag fizikai munkaerejének csökkenése és a kft.-től való elhatárolódási szándéka miatt katás egyéni vállalkozást kíván indítani. Kizárólag az egyéni vállalkozásában kíván dolgozni a továbbiakban, és itt szeretné megfizetni a havi 50 000 Ft-ot a katás vállalkozása alapján. Van-e erre lehetősége? A kft.-ben tagsági jogviszonyát egyelőre nem tudja megszüntetni, mert a cég ingatlanvagyonnal rendelkezik, és még nem rendezték annak jogi sorsát. Mindemellett a kft.-ben a továbbiakban nem kíván dolgozni, kizárólag az egyéni vállalkozásában. A lehető legkevesebb járulékot szeretné maga után fizetni, 5 év múlva nyugdíjas lesz, szolgálati ideje/biztosítási jogviszonya mér elegendő lenne a nyugdíjazásához. Van-e érdemi, törvényes megoldás és lehetőség arra, hogy a most létrehozott egyéni vállalkozásában – kizárólag az abban végzett munka alapján – fizesse az 50 000, Ft járulékot? Köszönettel: dr. Erdélyi János
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
