678 találat a(z) többes jogviszony cimkére
Kft.-ügyvezető, többes jogviszony
Kérdés
Adott egy kft., amely 2018. 07. 31-étől nem végez tevékenységet. Korábban nemzetközi fuvarozással foglalkozott, de veszteséges gazdálkodás miatt beszüntette tevékenységét. Ügyvezetője munkaviszonyban kamionvezetőként dolgozott, és heti 40 órás munkavégzés mellett ellátta az ügyvezetői feladatokat is. Társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető a feladatát munkaviszonyban látja el. Tekintettel arra, hogy a cég nem végez tevékenységet, az ügyvezető kata vállalkozóként más tevékenységet folytat. A kft.-ben pedig heti 5 órában a kft ügyvezetését ellátja. Kérdésem, hogy szabályosan jár-e el az ügyvezető, hogy most már a kata egyéni vállalkozás a főtevékenysége, a kft.-ben pedig heti 5 órás munkaviszonyban ellátja az ügyvezetést. Más tevékenység a kft.-ben nincs. Válaszukat előre is köszönöm.
Kft. tulajdonosai mint katás alvállalkozók
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek két tulajdonosa munkaviszonyban dolgozik a társaságban. Szabad-e és ha igen, milyen feltételek mellett más jogviszonyban, például katás egyéni vállalkozóként a kft. részére alvállalkozói munkát végezni? Köszönettel!
Többes jogviszony kata szempontjából
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben egy magánszemély tag és ügyvezető is egyben, ahol nem vesz fel jövedelmet, de minimálbér után fizeti a járulékot és ugyanezen magánszemély egy bt. beltagjaként katás, ahol a 25 ezer forintot fizeti meg. Amennyiben a 2019-es évben a kft.-ben napi 1 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői és egyéb a profilba vágó feladatait, akkor ezen státusza mellett értelmezhető-e főállású katásnak és fizetheti-e az 50 ezer forint katát? Válaszát előre is köszönöm.
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
Kérdés
2019-ben mit kell fizetnie a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha még munkaviszonya is van?
Nyugdíjas tag ügyvezető 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú öregségi nyugdíjas ügyvezetője – kft. résztulajdonosa – megbízási szerződéssel látja el vezető tisztségviselői feladatát. A társasági szerződés ezt tartalmazza. Jelentős jövedelmet – a garantált bérminimum többszörösét – veszi fel havonta, kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként megfizette 2018-ban a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 15 százalék szja-t; a kft. szochot, illetve szakképzési hozzájárulást nem fizetett, csak egészségügyi szolgáltatási járulékot, 7320 Ft-ot. 2019-től: milyen lehetősége van a kivett jövedelme után csak a 15 százalék szja-t megfizetni, illetve a kft.-nek nem lenne járulékfizetési kötelezettsége (munkaviszonnyal alkalmazott saját jogú öregségi nyugdíjas)? „A” terv: ügyvezetői megbízatását ingyenesen látná el, és a személyes közreműködésre munkaszerződést kötne taggyűlési határozat alapján. 1. Társasági szerződést kell-e módosítani a személyes közreműködésre is, vagy elegendő a taggyűlés határozata? 2. Munkáltató az ügyvezető, egy személyben így ő írná alá a saját munkaszerződését mint munkavállaló és munkáltató? 3. Ügyvezetői megbízási szerződésben szereplő jövedelmét nulla Ft megbízási díjra módosíthatjuk és a munkaszerződés alapján venné fel jövedelmét? 4. Ekkor ügyvezetőként marad társas vállalkozó, és munkaviszonyban dolgozó? „B” terv: ügyvezetői és a személyes közreműködését munkaszerződés alapján látná el 1. A társasági szerződést módosítani kell, szerepeltetve az ügyvezetői és személyes közreműködésre vagy elég a taggyűlési határozat? 2. Így nem lenne társas vállakozó? Mit javasol?
Katás többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a főállású katás egyéni vállalkozó (50 000 Ft/hó katát fizet), aki egy katás betéti társaság kültagjaként, bármilyen jogviszonyban (kivéve munkaviszonyt) részt vesz a társaság tevékenységében, 25 000 Ft kata tételes adót fizet?
Tag jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy kft. magánszemély tagja heti 40 órás munkaviszonyban (garantált bérminimummal számfejtve) látott el feladatokat egy cégben, de a munkaviszonya megszűnt, kell-e a tagságra vonatkozólag külön jogviszonyt jelenteni a NAV felé a 1041-esen és szükséges-e tagi jövedelmet számfejteni a részére? A taggyűlési határozatok aláírásán kívül semmilyen feladatot nem lát el a társaságban. Egy betéti társaságban kültag, ahol a kft.-ben történő munkaviszony megszűnését követő nappal szintén munkaviszony keretében lát el feladatokat, de csak heti 35 órában (garantált bérminimummal számfejtve). Helyes ez így biztosítás- és járulékfizetési szempontból? Köszönöm előre is válaszát!
Kettős jogviszony
Kérdés
Egy Magyarországon bejegyzett kft. két tulajdonosa magyar állampolgár állandó lakóhellyel és ügyvezető ebben a társaságban. Az ügyvezetést megbízásban látják el, ezért jövedelmet nem vesznek fel. Ugyanezen két személy Ausztriában egy személyi társaságot – GESN.Br-t , mint nálunk a bt.-t – hoztak létre ott dolgoznak, ott van a telephelyük. Tevékenységük alapján az ott tartózkodásuk időtartama meghaladja a 180 napot. Az ottani adóhatóságnál ezt nyilatkozatban is meg kellett erősíteniük, ami miatt a biztosítási kötelezettségük ott keletkezett immár jó pár éve. Az osztrák adóhatóság a E104 igazolást a magánszemélyek rendelkezésre bocsátotta 2018. évben, melyből látszik, hogy biztosítási jogviszonyuk már 2010-es évek óta fennáll. 2018. évre illetőségigazolással is rendelkeznek. Kérdésünk: 1. A magyar társaságnál felmerülhet-e járulékfizetési kötelezettség az ügyvezetők után mint társas vállalkozás vezető tisztségviselője (mi úgy gondoljuk, hogy nem, hisz Ausztriában rendelkeznek biztosítással és díjazás nélkül megbízással látják el feladatukat). 2, Az elmúlt években a magyar társaságnál osztalék kifizetése történt. Mivel akkor nem rendelkeztünk E104 igazolással, nemcsak szja-t, hanem ehót is vontunk a magyar szabályoknak megfelelően. A fent említett E104 igazolás birtokában azt gondoljuk, hogy önellenőrzés keretében a levont, megfizetett ehót visszakérnénk. 3. Van-e lehetőség, a Magyarországon osztalékból levont szja (15%) önellenőrzésére, a kettős adózás elkerülését figyelembevéve? Köszönöm Dékány Józsefné
Többes jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni járulékügyben. "A" Kft.-nek 4 tulajdonosa van, mind a 4 tag személyesen közreműködik. Társasági szerződés alapján 1 fő ügyvezető, képviselet önálló, munkaviszonyban (havi 300 ezer forintért). Másik tag kis vezető megbízásos jogviszonyban, képviselet önálló (havi 200 ezer forintért). Két tag műszerész munkaviszonyban (havi 180 ezer forintért) A járulékok a havi fizetésük után vannak megfizetve fizetve (10+8,5%)+ szocho+szakképzési hozzájárulás. "B" Kft.-nek kettő tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos az "A" Kft. A másik tulajdonos nyugdíjas magánszemély, nem működik személyesen közre (7320 forintos járulékfizetéssel).. "B" Kft.-ben az ügyvezetést megbízásos jogviszonyban az "A" Kft. második tagja végzi, személyesen közreműködik (havi 100 ezer forintért). A járulékot (10+ 8,5%), plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást 100 ezer forint után megfizeti. 2019. 03. hótól, 64 évesen öregségi nyugdíjas lesz, mindkét kft.-ben továbbra is személyesen közreműködik. Milyen jogviszony lenne a legmegfelelőbb "A"-"B" Kft.-ben járulékfizetés szempontjából? Lehetne-e kiegészítő tevékenységet folytató tag mindkét vállalkozásban? Tisztelettel.
Egészségügyi hozzájárulás 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy evás, bevételi nyilvántartást választó, kétszemélyes vállalkozásom, ahol én vagyok a beltag (ügyvezető), a feleségem pedig a kültag. Jelenleg teljes jogú nyugdíjas vagyok és 36 órát meghaladó munkaviszonyunk van mindkettőnknek más főállásban. Én eddig a bt. részéről NY-es nyomtatványt nyújtottam be. Az új 2019. évi szabályozás szerint is megtehetem ezt, vagy már fizetnem kell az egészségügyi járulékot? Feleségem a nők 40 éve alapján nyugdíjba megy az év közepén, rá milyen szabályozás fog vonatkozni. Köszönettel: Pintér Tamás
Katás egyéni vállalkozó gazdasági társaság tagja, ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Katás egyéni vállalkozónak, ha mellette gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa és egyben ügyvezetője is, nincs lehetősége arra, hogy főállású katás egyéni vállalkozóvá váljon havi 75 ezer forint tételes adó megfizetésével sem? 2. Gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa ügyvezetést nem lát el, de személyesen közreműködik napi 2 órás munkaviszonyban a gazdasági társaságban. Megteheti-e, hogy katás egyéni vállalkozóként főállásúvá váljon és megfizeti a 75 ezer forint tételes katát, a gazdasági társaságban pedig napi 2 órás munkabér járulékait fizeti meg? 3. Amennyiben főállású katás- egyéni vállalkozó lesz, a gazdasági társaságban tulajdonosként személyesen közreműködik megbízási jogviszonyban, de ezért nem vesz fel díjazást, ügyvezetést nem lát el. Megteheti-e, hogy a gazdasági társaságban nem fizet járulékot, illetve amennyiben megbízási díjban részesül akkkor csak ennek a járulékát fizeti meg? A társasági okiratnak kell-e tartalmaznia azt, hogy a megbízási jogviszony ellenérték nélkül látja el?
Egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású munkavállaló vagyok, napi 8 órában, érdeklődöm, hogy egyéni vállalkozás létesítése esetén milyen bejelentési és adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik oktatási tevékenység esetén? Köszönettel: Bné
Munkaviszony megszüntetése csed ideje alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft.-nek közös ügyvezetője van. Az A Kft.-ből minden dolgozót átjelentenek a B Kft.-be. Az A Kft. nem szűnik meg. Az egyik alkalmazott jelenleg cseden van. Kérdésem: őt ki lehet-e jelenteni A Kft.-ből és bejelenteni a B-be? Válaszukat előre is köszönöm!
Többségi tulajdonos tag, katás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Bt.-beltag jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? A társasági szerződés jelenleg annyit tartalmaz, hogy a beltag részt vesz a társaság összes tevékenységében. Módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
