742 találat a(z) többes jogviszony cimkére

Társas vállalkozás munkaviszonyban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 50%-os tulajdonosa, tagja a kft.-ben a személyes közreműködését heti 40 órás munkaviszonyban látja el, mellette ügyvezető igazgató is megbízási jogviszonyban, de erre díjazást nem vesz fel. Érdeklődnék, hogy ezt hogyan kell jelenteni a 1908-as nyomtatványon: a sima 20-as jogviszony kódon és mivel a megbízást ingyenesen látja el, ezért azt nem kell jelenteni, vagy mivel ügyvezetésére tekintettel társas vállalkozónak minősül, ezért a 35-ös kódon, társas vállalkozó munkaviszony mellett. Ilyenkor van-e jelentősége, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonyát a saját vagy más cégében teljesíti? Mi a helyzet akkor, ha a továbbiakban a heti 40 órás munkaviszonyból 20 órát a saját kft.-jében akar ledolgozni, és mellette egy másik cégnél akar heti 20 órás munkaviszonyban dolgozni? Milyen kódon kell ezt jelenteni a saját kft.-jében? Ha tovább bonyolódik a helyzet, és emellett a katás bt.-jében személyesen közreműködik és ügyvezetői teendőket is ellát,akkor ilyen esetben milyen kódon kell jelenteni a jogviszonyokat a kft.-ben és a bt.-ben?

Fizetés nélküli szabadság bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti kérdéshez kapcsolódóan még az alábbi a kérdésem. Amennyiben a dolgozónak, aki fizetés nélküli szabadságon van, egyetemi tanulói jogviszonya is van, a fizetés nélküli szabadságot kell-e jelentei a T1041-n, valamint kell-e eü járulékot fizetnie a dolgozónak?

Párhuzamos foglalkoztatás (Magyarország–Ausztria) Kérdés

Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!

Rokkantsági ellátás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Rokkantsági ellátásban részesülök. A komplex minősítés alapján egészségügyi minősítésem C2-es, az egészségügyi állapotom mértéke 50%. Katás egyéni vállalkozóként dolgozom az ellátás mellett. Ebben az esetben a havi ellátás összegét számításba kell-e venni a minimálbér 150 százalékánál, illetve egyéni vállalkozóként a minimálbért vagy a garantált minimálbért kell a jövedelem számításnál figyelembe venni? Rokkantsági ellátás mellett 25 000 Ft vagy 50 000 Ft összegű katát kell fizetni havonta? Köszönettel várom válaszukat.

Többes jogviszony Kérdés

Társas vállalkozás járulékai polgármesteri megbízatás mellett Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Egy kkt.-nak két főfoglalkozású – személyes közreműködésre tekintettel –, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja van. Az egyiküket megválasztották polgármesternek, ennek következtében a közszolgálati törvény szerint választott tisztségviselői jogviszonya keletkezett. Erre az új jogviszonyra tekintettel a város által juttatott havi díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kkt.-ban nem kíván már személyesen közreműködni, de az üzletrészétől és az ügyvezetői megbízatásától sem szeretne megválni (a város jegyzője szerint erre jogilag minden lehetőség adott). Szükséges-e a kkt.-ban továbbra is megfizetni maga utána a minimálbér utáni járulékot? Vonatkoztatható-e a 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (5) bekezdése erre az esetre? Megváltozik-e a főfoglalkozású társas vállalkozó 1451-es jogviszonykódja, ha igen, mire? Be kell-e jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon a változást? Válaszukat előre is köszönöm.

Katás egyéni vállalkozó lehet-e bt. személyesen nem közreműködő kültagja Kérdés

Üdvözlöm! Lehetséges-e, hogy egy katás egyéni vállalkozó bt. kültagja legyen olyan módon, hogy ott személyesen nem működik közre a bt. tevékenységében ? Tehát a saját kisadózói tevékenységét egyéni vállalkozóként űzi és ott fizeti meg a katát, a bt.-ben pedig csak csendestársként/befektetőként van jelen. Köszönettel. D. Varga

Gyes melletti többségi tulajdonnal rendelkező ügyvezető járuléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam, ezért kérem a segítségét. Egy új kft.-ben a többségi tulajdonos ügyvezető gyes mellett végzi az ügyvezetői teendőket. A gyermek elmúlt 6 hónapos. A társasági szerződés szerint ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem: nulla forintért vállalhatja-e az ügyvezetést? Ilyen esetben, mivel nincs biztosítási jogviszony, be kell adni a T1041-t? Válaszát előre is köszönöm.

Többes jogviszony esetén járó pénzbeli ellátások – példákkal Cikk

Gyermekvállalásnál a jövőbeni pénzbeli ellátásokat jelentősen befolyásolhatja, hogy jogviszonyunk mikor keletkezett a szüléshez képest, illetve, hogy egyes vagy többes jogviszonyunk van-e. Az alábbiakban példákkal mutatunk be néhány érdekes verziót a többes jogviszony után várható ellátásokra.

Kft.-ügyvezető járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben a feleség is ügyvezető a férj mellett 50%-os arányban, amit mindketten megbízásban látnak el. A feleség jelenleg gyesen, van 36 órát meghaladó a munkaviszonya. Megbízási díjat nem veszek ki a cégből. A kérdés az, hogy keletkezik-e a feleségnek járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben? Ha igen, akkor annak mi lesz az alapja? Nagyon köszönöm a segítségét!

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó egészségbiztosítási szolgáltatási járuléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kkt. és egy kft. A kkt. képviselője saját jogú nyugdíjas, a cégben munkát is végez. Mindkét tevékenységet munkaviszonyban végzi. A kkt. nyugdíjas képviselője a kft.-ben is ügyvezető és munkát is végez, itt szintén mindkettőt munkaviszonyban. Kérdésem az, hogy kell-e valamelyik cégben egészségügyi szolgáltatási járulékot (7500 Ft) fizetni utána? Nem tudom eldönteni, mivel van, ahol azt olvasom, hogy kell, van ahol azt, hogy mivel mindkettőt munkaviszonyban végzi, nem kell fizetni. Szeretném, ha egyértelműen kapnék választ, hogy mikor kell és mikor nem. Lehet, hogy valamelyik jogviszonyában társas vállalkozónak számít, annak ellenére, hogy munkaviszonyban végzi a munkáját is (például villanyszerelés) és az ügyvezetést is? Válaszát előre is megköszönöm. B. Babi

Többes jogviszony Kérdés

A kismama többes jogviszonnyal rendelkezik. 2019.02.01-től 8 órás munkaviszonyban áll, valamint 2019.02.13-tól egyéni vállalkozó. 2020.04.23. a szülés várható időpontja. 2020.01.02-től táppénzre megy. A szülésig mindkét jogviszonyban rendelkezni fog 365 nappal (a táppénzes idővel együtt). A vállalkozásból eddig nem volt jövedelemkivét. A fentiek alapján jogosult lesz az egyéni vállalkozásban is táppénzre, csedre, gyedre? Amennyiben kell jövedelemkivét a jogosultsághoz, akkor az mennyi legyen, és mikorra, ahhoz, hogy a minimálbér 150 százaléka legyen az ellátás alapja a vállalkozásban? A 2020-ban érvényes minimálbér alapján kapja majd az ellátást az egyéni vállalkozásban? Köszönöm válaszát.

Erdőgazdálkodó, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó Kérdés

Hogy kell annak eljárni, aki erdőgazdálkodó és több taggal van együtt a területe? Testvérével családi gazdálkodásban szántóföldi növényekkel foglalkoznak, mérnökként katás vállalkozása van, mindemellett 36 óra feletti munkaviszonya van. Hogy kell adóznia?

Társas vállalkozó kata mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. személyesen is közreműködő tagja megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, vagyis társas vállalkozónak minősül. Ezen kívül van egy katás egyéni vállalkozása is. A kérdésem az lenne, hogy az 50 ezer forintos katával kiválthatja-e a társas vállalkozásban a minimum járulékalap után fizetendő terheket. Vagyis megteheti-e azt, hogy a főállású katás jogviszonyára tekintettel a kft.-ben nem fizet járulékot? Köszönettel: V. Adrienn

Kata és társas vállalkozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa társas vállalkozó, megfizeti maga után az emelt adókat és járulékokat. Egyben egyéni vállalkozó is és katás adózó. Kérdésem, hogy mivel társas vállalkozó, és nem pedig heti 36 órával rendelkező munkaviszonyos, ezért a fizetendő kata adója 25 vagy 50 ezer forint lesz? Köszönöm!