678 találat a(z) többes jogviszony cimkére
Ügyvezető igazgató járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. tagja, aki ügyvzető igazgatói feladatokat lát el a kft.-ben. Ez a tag nyugdíjas, katás egyéni vállalkozó (ott havi 25 ezer forint összegű tételes katát fizet). A kft.-ben az ügyvezetés ellenértékeként számlát kíván adni a katás vállalkozásából. A kérdésem az, hogy ez esetben hol és milyen összegű járulékot kell fizetnie? Vállalkozási jogviszonyban is láthat el ügyvezetői teendőket? Ez esetben a kft.-nek nincs járulékfizetési és 08-as bevallási kötelezettsége? Ez esetben a katában kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm szépen! Üdvözlettel: Zsuzsanna
36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó bevallási, bejelentési kötelezettségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019. december közepén, 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyéni vállalkozás indítását követően (ÁFA körös_ 65-ös havi bevallás) milyen bevallásokat (saját jogán 58-as bevallás, továbbá alkalmazott után 08-as bevallás havonta), illetve adatbejelentéseket (T101E és/vagy T1041) kell megtennie a vállalkozónak, amennyiben nyugdíjas alkalmazottat is foglalkoztat, illetve milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel: Lukácsné Cs. Erzsébet
Munkaviszonyon felüli jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy újságíró munkaviszonyban áll egy napilappal, ahol a minimálbérnek megfelelő összeget fizetik ki számára. Lehetősége lenne a munkáltatónál többletfeladatot ellátni (plusz cikkeket írni), amit azonban számla ellenében fizetnének ki számára. Szeretném megkérdezni, hogy tiltja-e valamilyen rendelkezés, hogy katás egyéni vállalkozóként számlát állítson ki a munkáltatója felé, ha az összeg éves szinten nem haladná meg az 1 millió forintot?
Társas vállalkozó – főállású katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonos egy társas vállalkozásban (nem egyszemélyes kft.), az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el, emellett főállású katás egyéni vállalkozó. A kérdésem az, jól értelmezzük-e, hogy ebben az esetben (azaz, ha az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el) nem minősül társas vállalkozónak, és a katás vállalkozásban fizeti meg a főállású katát? Válaszukat előre is köszönöm!
Ügyvezető munkaviszonyban, katás egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozásban az ügyvezető, az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás mellett van az ügyvezetőnek egy katás egyéni vállalkozása, amelyben főállású. Helyesen járunk-e el akkor, ha a munkaviszonyában, amelyben az ügyvezetői feladatokat látja el, heti 2 órára jelentjük, és meghagyjuk főállású katás egyéni vállalkozónak, ahol fizeti továbbra is az 50 ezer forintot? Vagy munkaviszony esetén is köteles – mint ügyvezető – a minimálbér alapján megfizetni a járulékokat, ezzel, mivel eléri a heti 36 órát, már mellékállású egyéni vállalkozóvá válna a katában? Előre is köszönöm a segítségét!
Közalkalmazotti jogviszonyból katás nyugdíjas kereseti korlátja
Kérdés
G-né 2019. 10. 05-étől nők kedvezményes nyugdíjával, közalkalmazottként (Nők 40) ment nyugdíjba. Nyugdíj mellett katás egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy ebben az esetben a katás egyéni vállalkozásából származó bevétele bele számít-e a keresetkorlátba.
Ügyvezetői tevékenység külföldön és itthon
Kérdés
Az egyszemélyes kft.-ben 2 fő ügyvezető van. Egy fő a tulajdonos, 40 órás munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, hétfőtől csütörtök estig, ahol biztosított. 1 fő nyugdíjas ügyvezető megbízási szerződés alapján nulla forintért látja el az ügyvezetői teendőket. A tulajdonos ügyvezető pénteken és szombaton Magyarországon szeretne dolgozni. Az elvégzett munkákról a kft. számlát adna. Kérdésünk, hogy milyen jogviszonyban végezze e 2 napi tevékenységét. Járulékfizetési kötelezettség terhelné-e, illetve milyen bejelentési kötelezettségünk lenne a NAV felé? Köszönettel: Szabó Kálmánné
"Kettős" kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tudom, nem rendezett kérdés, a véleményére lennék kíváncsi. 36 órás munkaviszonnyal rendelkező katás egyéni vállalkozó, aki egy bt. személyes közreműködésre kötelezett ügyvezető kültagja, ebben a minőségében szintén kataalany. A beltag személyes közreműködésre nem kötelezett. Fenntartható-e ez a felállás jövőben is ?
Adószámos magánszemély és a kata 2020-ban
Kérdés
Adószámos magánszemély szálláshely-szolgáltatást mellett (a tételes átalányadózást választotta) lehet-e katás egyéni vállalkozó a könyvelési tevékenységére tekintettel? Áfa tekintetében alanyi mentes. Felmerült még az a kérdés, hogy a kata esetében 2020-tól bevezetésre kerülő minimálbér 2,5-szeresét meghaladó bevétel után 40%-os adóteher már elfogadott törvény, vagy csak tervezet? Várom válaszukat.
Több munkaviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy közalkalmazott, aki 8 órás munkaviszonyban alkalmazott. Vállalhat-e egy másik munkaviszonyt, napi 2 órában? Amennyiben napi plusz 2 órában munkaviszonyt nem vállalhat, lehet-e a közalkalmazott egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély? Amennyiben a közalkalmazott megváltozott munkaképességű, úgy a szochokedvezményt csak az egyik munkaviszonyában érvényesítheti a munkáltató? Válaszát köszönöm.
Katás bt.-ben megbízási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. Katás bt. beltagja a bejelentett kisadózó. Ő személyesen közreműködő tag, ügyvezető. A bt. speciális körülményei miatt szükségessé vált, hogy ezen beltag megbízási dijat kapjon a bt.-től. Lehetséges-e, hogy a bejelentett kisadózó részére megbízási díj is számfejtésre kerül, tehát abban a cégben, amelyben a katát megfizetik utána, még – teljesen külön feladatra – megbízási díjat is számfejtenek, természetesen adó- és járulékterhekkel, ugyanúgy, mint egy "normál" megbízásnál? Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
Társas vállalkozás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 50%-os tulajdonosa, tagja a kft.-ben a személyes közreműködését heti 40 órás munkaviszonyban látja el, mellette ügyvezető igazgató is megbízási jogviszonyban, de erre díjazást nem vesz fel. Érdeklődnék, hogy ezt hogyan kell jelenteni a 1908-as nyomtatványon: a sima 20-as jogviszony kódon és mivel a megbízást ingyenesen látja el, ezért azt nem kell jelenteni, vagy mivel ügyvezetésére tekintettel társas vállalkozónak minősül, ezért a 35-ös kódon, társas vállalkozó munkaviszony mellett. Ilyenkor van-e jelentősége, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonyát a saját vagy más cégében teljesíti? Mi a helyzet akkor, ha a továbbiakban a heti 40 órás munkaviszonyból 20 órát a saját kft.-jében akar ledolgozni, és mellette egy másik cégnél akar heti 20 órás munkaviszonyban dolgozni? Milyen kódon kell ezt jelenteni a saját kft.-jében? Ha tovább bonyolódik a helyzet, és emellett a katás bt.-jében személyesen közreműködik és ügyvezetői teendőket is ellát,akkor ilyen esetben milyen kódon kell jelenteni a jogviszonyokat a kft.-ben és a bt.-ben?
Fizetés nélküli szabadság bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti kérdéshez kapcsolódóan még az alábbi a kérdésem. Amennyiben a dolgozónak, aki fizetés nélküli szabadságon van, egyetemi tanulói jogviszonya is van, a fizetés nélküli szabadságot kell-e jelentei a T1041-n, valamint kell-e eü járulékot fizetnie a dolgozónak?
Párhuzamos foglalkoztatás (Magyarország–Ausztria)
Kérdés
Külföldi munkáltató számára végzett munkával összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség teljesítése, illetve személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban szeretném szakértői véleményüket kérni. Ebben a témában már olvastam korábbi kérdés-választ, ennek ellenére szeretném feltenni a kérdést, még az erre vonatkozó NAV 2019.04-es számú tájékoztató füzetének áttanulmányozását követően is. Adott egy természetes személy, aki magyarországi állandó lakhellyel, Magyarországon heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, emellett Ausztriában heti 8 órás munkaviszonya van. A természetes személy lakóhelyét, továbbá a munkaórák két ország közötti arányát tekintve is belföldi illetőséggel bír, akkor az ausztriai munkavégzésből származó munkabér (a munkavégzés helye is Ausztria) után Magyarországon a külföldi munkáltató számára szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik-e, illetve a kettős adóztatást elkerülő egyezmény figyelembe vétele mellett, mivel a természetes személy által Ausztriában végzett munka ideje 183 napnál kevesebb, ezért az Magyarországon adóztatható, adóköteles-e? Az EU-s tagországban létesített munkaviszonyt tekintve a munkavégzés helye befolyásolhatja-e a külföldi munkáltató adó- és járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon? Válaszukat előre is köszönöm!
Rokkantsági ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Rokkantsági ellátásban részesülök. A komplex minősítés alapján egészségügyi minősítésem C2-es, az egészségügyi állapotom mértéke 50%. Katás egyéni vállalkozóként dolgozom az ellátás mellett. Ebben az esetben a havi ellátás összegét számításba kell-e venni a minimálbér 150 százalékánál, illetve egyéni vállalkozóként a minimálbért vagy a garantált minimálbért kell a jövedelem számításnál figyelembe venni? Rokkantsági ellátás mellett 25 000 Ft vagy 50 000 Ft összegű katát kell fizetni havonta? Köszönettel várom válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
