Építőközösség adózása Kérdés
Magánszemély és kft. alkotna építőközösséget háromlakásos, engedélyköteles társasház építésére. Kérdés: az építés, valamint az értékesítés során milyen áfaszabályok érvényesülnek?
Magánszemély és kft. alkotna építőközösséget háromlakásos, engedélyköteles társasház építésére. Kérdés: az építés, valamint az értékesítés során milyen áfaszabályok érvényesülnek?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk (áfakörösek vagyunk) magánszemélytől vásárolt egy telket, amin a tervek szerint egy társasház épül. – Amennyiben ezt a telket továbbértékesítjük egy az egyben, akkor azt áfásan kell-e tennünk, és ha igen, akkor milyen mértékű áfával? – Amennyiben a telekre felépítjük a társasházat és a lakásokat fogjuk értékesíténei bizonyos telekhányaddal, akkor milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk? Van-e különbség, hogy magánszemélynek vagy cégnek adjuk el? – Az építkezés költségszámláinak áfáját levonhatjuk-e? Segítségét köszönöm!
Kérem szíves tájékoztatásukat, mivel a jogszabályban nem találtam, hogy társasházak esetén kell-e a GDPR-szabályzat, ugyanis itt is kezelik a tulajdonosok adatait (lakás adat, személyes adat stb). A társasház kettős könyvvitelt vezet, és szeretném tudni kell-e számára számviteli politika és pénzmosási szabályzat, mert pénzkezelés is van a társasháznál! Mitől kezdődően kell a mérleget benyújtani a bírói hivatal részére a társasháznak?
A téli rezsicsökkentést még május 31-éig igényelhetik a társasházak – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közművek.
Tisztelt Szakértő! A GDPR kapcsán a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek van-e tennivalója, ha igen, milyen feladatokat jelent? A bejelentési kötelezettség a NAIH felé vonatkozik-e a társasházakra/lakásszövetkezetekre is 2018.05.25-éig (a 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 65. §-a alapján)? A lakástulajdonosoktól be kell szerezni a "Hozzájárulási Nyilatkozat"-ot a személyes adataik kezeléséhez? Ha a GDPR hatálya alá tartozik a társasház és lakásszövetkezet is, ki kell-e nevezni/képezni "Adatvédelmi Tisztségviselő"-t? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk társasház építésbe kezdett. Ehhez megvásárolt egy raktárépületet, az ahhoz tartozó telekkel, az épületet lebontotta, és megkezdte az építkezést. Kérdésem: a megvásárolt raktárépület+telek beszerzési ára hova kerüljön elszámolásra? Több mint egy évig lesz a tulajdonunkban, de ha megépül a társasház, a lakásokkal együtt eladásra kerül. Kérem iránymutatásukat az előzőekkel kapcsolatban. Előre is köszönöm!
Egyszeres könyvelést vezető társasház bankszámláján betétkamatot írtak jóvá, a következő sorban kamatadót terheltek. A levont kamatadó könyvelése és év végi beszámolóban történő szerepeltetése számomra gondot okoz. Kérdésem, hogy a kamatadót a ráfordításként érvényesíthető kiadások vagy a ráfordításként nem érvényesíthető kiadások között kell-e szerepeltetni?
Új elemmel egészült ki a téli rezsicsökkentésre vonatkozó szabályozás; a kormány rendelete szerint a társasházban élők jóváírást kérhetnek a szolgáltatótól, amennyiben 12 ezer forintnál kisebb összeg jutna rájuk az eredeti szabályozás alapján.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény kérdésemre vonatkozó következményeire szeretnék választ kapni. Egy társasház gazdasági ellenőreként találkoztam a társasház könyvelési szoftverének, illetve sokadik évi frissítésének a számlájával. A számlát egy Angliában bejegyzett gazdasági társaság számlázta (szolgáltatta). A számlán nem szerepelt közösségi adószám, kérdésemre tudtam meg, hogy nem is rendelkezik vele. A termék neve, mennyisége és az ára szerepel forintban a számlán, továbbá szerepel, hogy a szállító alanyi mentes. Szintén kérdésemre kaptam válaszul, hogy az angliai státusza az alanyi mentesség. A társasház rendelkezik adószámmal és alanyi mentes Magyarországon.Első kérdésem, helyes-e, hogy a könyvelési szoftver értékesítése (letöltés útján) valójában nem értékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás? A második kérdésem, helyes-e, hogy a társasház ebben a viszonylatban adóalany és így az áfatörvény 37. §-a vonatkozik rá? A harmadik kérdésem az első folytatása, azaz, ha szolgáltatás kerül kiszámlázásra, akkor a teljesítés helye a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági letelepedésének helye? Jelen esetben Magyarország. Az áfatörvény 193. § (3) értelmében, a 139-141. §-ban említett esetekben (itt a 140. §), ha a 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azaz nem járhat el alanyi mentes minőségében. A szolgáltatást igénybe vevő fizeti az adót, 36. §. Nos ebben a paragrafusban elvesztettem a fonalat és ebben kérem a segítségét, hogy a társasház adóalany vagy sem és van-e dolga az áfával? Köszönöm. Feketéné Anna
Tisztelt Szakértő! Társasház áfaelszámolásával kapcsolatos kérdésem kiegészítéseként kérdeztem a társasház bizonylatolási kötelezettségét. A társasház köteles számviteli bizonylatot kiállítani a tulajdonosai felé, vagy az egyes taggyűlési határozatok elfogadhatóak számviteli bizonylatnak, és a társasház könyvelésének az alapja a bankkivonat (melyen a tulajdonos utalása található), vagy a befizetési pénztárbizonylat? Illetve köteles-e a közös költségeket a tulajdonos fizetni, vagy azt – megállapodás alapján – a bérlője is fizetheti? (Így egyébként a társasház már számlát is állíthatna ki a bérlő felé.) Köszönettel: Varga József http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_23_Tarsashazak_Afa_elszamolasa_bizon_nhi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Tisztelt Szakértő! Társasházként működő üzletház (társasházban egy lakás sem található, csak üzlethelyiségek) áfaalany. A társasház jelentős bevétellel rendelkezik vállalkozási tevékenységéből (parkoló és közös helyiségek bérbeadása, homlokzati reklám, WC-használat). Kérdésem első része arra vonatkozik, hogy a társasház által kapott számlák áfatartalma milyen arányban vonható le, ha nem minden esetben határozható meg a költséggel szemben egyértelműen áfás bevétel? (Például fűtési költség, elektromos áram, melyet csak részben térítenek meg a tulajdonosok a mért külön tulajdoni albetét fogyasztása alapján, miközben olyan helyiségek is rendelkeznek fűtéssel, világítással, melyek bérbe vannak adva, és áfás bevétel származik a helyiség használatából). A társasház továbbszámlázhat-e a társasházi albetét tulajdonosai felé közüzemi szolgáltatásokat, ha nem (mert tulajdonképpen saját magának számlázna), akkor van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a külön tulajdonok fogyasztási költségeinek az áfatartalmát a tulajdonos visszaigényelje? Kérdésem második része a társasház bizonylatolási kötelezettségére vonatkozik. Köteles-e a társasház számviteli bizonylatot kiállítani a közös költségről, a külön tulajdon közüzemi fogyasztásairól, ha azt az albetét jogi személy tulajdonosa kéri. Illetve köteles-e a költségeket (beleértve a közös költséget is) a társasház tulajdonosának megtérítenie, vagy megtérítheti azt annak a bérlője is? Köszönettel: Varga József
Tisztelt Szakértő! Társasház szeretné töröltetni az adószámát. Milyen mód van erre, van-e bármilyen nyomtatvány? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem társasházak, társasházi lakások építésével és értékesítésével foglalkozik. Az alábbi kérdés merült fel, melyben a segítségüket kérem. A kivitelező cég külön megvásárolja az építési telket, parcelláztatja, közművesíti, majd felépíti a társasházat. Az így előállított társasházi lakásokat értékesíti, túlnyomó részt magánszemélyeknek, családoknak. Kérjük állásfoglalásukat, hogy az értékesítésről kötött szerződésben, illetve a számla kiállításában mi a helyes eljárás? 1.) Külön-külön kell feltüntetni és számlázni a lakáshoz tartozó telekhányadot és külön a lakást, autóbeállót, stb.-t? Amennyiben igen, jól gondoljuk-e, hogy a lakáson felszámítandó áfa 5%, a többi tétel esetén pedig 27%? 2.) Vagy esetleg a lakáshoz szorosan (elválaszthatatlanul) hozzátartozó telekhányadot nem kell külön nevesíteni és külön értékkel ellátni? Ilyen esetben a telek a lakás vételárának része, és 5% áfa alá esik? Csak a garázs, autóbeálló, egyéb nem lakás céljára szolgáló részt kell külön feltüntetni, és 27% áfát felszámolni rá? Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Pasztorális Éva Júlia
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új építésű társasházat épít. A kivitelezést más vállalkozók közreműködésével végzi. A vevőkkel különböző készültségi fok szerint szerződik az adásvétel tárgyában. A vevők több részletben fizetnek ki részszámlát és előleget a szerződésük szerint. A részszámlák megjelennek nettó árbevételként az adott üzleti évben, míg az előlegek nem. Hogyan lehetséges megoldani a nyereséget terhelő adók tekintetében, hogy a részszámlákkal szerzett árbevétellel szemben még a tárgyévet követő évi végszámlázás és átadás előtt, költséget tudjon felmutatni a vállalkozás a tárgyév végén?
Személyi jövedelemadót furcsamód nemcsak magánszemélyek fizetnek, hanem társasházban tulajdonostársként cégek, szervezetek, önkormányzatok is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől