1.Társasházaknak az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele után iparűzési adót kell fizetni. Számolhatnak el a bevallásban anyagköltséget? Esetleg arányosan? 2. A bérbeadás kiszámlázása megtörténik, a bérleti díjbevétel 16 százalék szja-val csökkentett összege folyik be a bankszámlára. Helyes az, hogy ez a befolyt összeg kerül bevételre (kettős könyvvitel), és ez az IPA alapja is? Köszönöm.
Kedves Szakértő! Egyéni vállalkozóként pár hónapja egy társasháztól bérelek üzlethelyiséget. Az szja-t a szerződés szerint én vonom le, és fizetem be a NAV részére. Év végén kiadtam az igazolást a társasház részére az szja levonásáról. Kérdésem az lenne, hogy a 08-as bevallás melyik sorában kell ezt bevallani? Eddig a más kifizetőt terhelő adó sorba állítottam be, és a 103-as kódra fizettem. Most vettem észre, hogy a 290-es kódra kellett volna bevallani és fizetni. Ez jó-e így, vagy emiatt kell-e helyesbíteni a bevallást, és hogyan? Köszönettel várom a választ.
Tisztelt Ügyintéző! Kérem, legyen szíves az alábbi esetekben állást foglalni: 1. 2015. márciusban egy használt, 2012-ben épült lakás átminősítettek irodává. A használatbavételi engedély kiadása óta eltelt 2 év. Egy áfaalany kft. értékesíti az ingatlant szintén áfaalanynak. (A kft. a lakó- és nem lakó ingatlannak minősülő ingatlanra az adókötelessé tételt választotta.) Kérdésünk, hogy ebben az esetben fordított adózással vagy egyenes áfával történik az értékesítés? 2. Egy egyéni vállalkozó, aki áfaalany (áfafizetési kötelezettséget a LAKÓINGATLANNAK NEM MINŐSÜLŐ egyes beépített ingatlan/ingatlanrész értékesítésére az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta) társasházat épített, melyben lakások és irodák találhatók. Azonban egy irodát, illetve egy lakást a használatbavételi engedély kiadását követő 2 év után tudott értékesíteni. Az irodát egy szintén adóalany társaságnak értékesítette fordított adózás keretében. A lakást ebben az esetben adómentesen értékesíti. Ez az ingatlan egy 170 négyzetméter alapterületű lakás volt, és ezt az ingatlant most osztják meg hatósági bizonyítvánnyal lakásra és irodára. 2015. 02. 15-én telt le a 2 év. Ebben az esetben az irodaeladásra alkalmazhatjuk-e a fordított adózást? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: Tóth Mária ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, magánszemélyekből álló, adószámmal rendelkező társasházak leadandó adóbevallásával kapcsolatban. Az adószám kiváltására sok évvel ezelőtt csupán hitelfelvétel miatt került sor, amely azóta rendeződött. Azon társasháznak, amelyek 2014-ben nem volt adóköteles jövedelme, nem áfaalany, nincs alkalmazott, nincs kifizetett megbízási díj, milyen nyomtatványszámú adóbevallásokat kell leadni nullás adattartalommal? Konkrétan: le kell-e adni a 41-es, 01-es, 08-as bevallásokat nullás adattartalommal? Szíves segítségét előzetesen is megköszönöm Tisztelettel.
Egy társaság tulajdonában álló helyiséget bérbe adja. A szolgáltatásért bérleti díjat számláz, továbbá leszámlázza a nála felmerült közüzemi díjakat is. Hogyan jár el helyesen a számla kiállításakor? A szóban forgó társaság áfakörbe tartozik. Köszönettel: Takács Gyula
Tisztelt Szakértő! Társaságunk új társasházi lakásokat épít és értékesíti azokat. Egy lakást szeretne irodaként megtartani. Milyen számviteli és adózási feltételekkel tehető ez meg? Köszönjük szépen a válaszukat.
Társasház egyszeres könyvelésében a naplófőkönyv egyezőségének biztosítására mely oszlopok alkalmasak? Takács Gyula
Tisztelt Szakértő ! A cég, amelynek könyvelek, bérel egy helyiséget egy társasházban. Nem közvetlenül a társasháztól, hanem egy bérbeadón keresztül. A bérbeadó a szerződésben kikötötte, hogy a közös költséget közvetlenül a társasház felé kell megfizetni. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. Ehelyett egy számviteli bizonylatot állit ki (az van ráírva, hogy fizetési értesítő, számlát helyettesítő okmány), mely egész évre szól, havonta kéri a fizetést, negyedévente pedig bekéri egy fizetési értesítőben a különbözetet a fogyasztáshoz mérten. Megfelelő-e a költségelszámoláshoz a fizetési értesítés és a banki bizonylat? Illetve év végén, ha nincs még minden kifizetve, jogos-e az elhatárolás a fizetési értesítő alapján? Köszönettel Vné Andrea
A társasház nem jogi személy, ezért adóalanyként nem illeszkedik automatikusan az általános szabályozás kereteibe. Fő funkciója a közös tulajdonnal kapcsolatos felelősség és működtetés biztosítása, amelyhez döntően a tulajdonostársak befizetéseiből biztosítják a forrásokat. Ugyanakkor a társasházak többsége – bár vállalkozási tevékenységet nem folytathat – jellemzően a közös tulajdon hasznosítása révén és egyéb (például támogatás, kamat) formában jövedelmet is szerez. Mit kell tudni a társasházi jövedelmek adózásáról?
A rezsicsökkentéssel összefüggő jogszabály-módosítás és az új Polgári törvénykönyv hatálybalépése a társasházakat is utolérte. A változások miatt – alighanem okkal – sokan lemondtak a közös képviselői tisztségről. Mindenesetre összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Egy társasháznál az egyik tulajdonos keresett meg azzal a problémával, hogy szerinte a közös képviselőjük nem tartja be a bizonylati rendet. Például magánszeméllyel végeztet el karbantartási munkát, aki átvételi elismervényt ad a kapott összegről. Ez nem számviteli bizonylat szerintem. A kérdésem az lenne, hogy a társasházra, még ha hat lakásosnál kisebb is, akkor is a számviteli törvény és az abban leírt bizonylati fegyelem vonatkozik-e rá, illetve a házi pénztár vezetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e? Úgy tudom nincs szervezeti és működési szabályzat, mivel hat lakásosnál kisebb. Ez helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház, mely nem végez adóköteles tevékenységet, nincs adószáma, kettős könyvvitelt vezet. Köteles-e beszámolót készíteni? A 224/2000. kormányrendelet 6. §-a szerint az egyéb szervezetek (társasház) kötelesek beszámolót készíteni. Alkalmazandó ez a rendelet ebben az esetben is? Válaszát köszönöm!
Harminc lakásos társasházunk 2012-ben árverési vétellel megvásárolta egyik tulajdonos lakását. A lakás árverési ára 4,2 milió forint volt. A tulajdonos 1,2 millió forint tartozásának levonása után a 3 millió forint különbözeti összeget megfizette a társasház. A földhivatal a társasház tulajdoni jogát 1/1 arányban bejegyezte. 2013-ban a vásárolt lakást 4,5 millió forintért a társasház értékesítette, az eladási árat még a múlt évben megfizette az új tlajdonos. Kérdéseim: milyen szabály szerint kell megállapítani a szja-kötelezettség mértékét? Levonható-e a bevételből a vásárlásra fordított összeg, az ingatlan megszerzésével és átruházásával kapcsolatos igazolt költségeken felül? Érvényesíthető-e az eladási árból – elismert költségként – a volt tulajdonos közös költség tartozása? Kinek kell (vagy célszerű) adóbevallást készítenie: a társasháznak, vagy a tulajdonközösséget alkotó magánszemélyeknek? Milyen adómértékkel kell számolni?
Február 25.
Tisztelt Szakértő!Társasházunk nem rendelkezik adószámmal, a számvizsgálókat évi egyszeri díjazásban kívánjuk részesíteni, ők nem vállalkozók. Hogyan tudjuk ezt megtenni a legegyszerűbben? Pl. vásárolhatunk részükre vásárlási utalványt, pl Ikea utalványt? Vagy Erzsébet utalvánnyal? Esetleg betudhatjuk a közös költségbe? Köszönöm válaszát!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték