341 találat a(z) társasház cimkére
Fordított adózás építésiengedély-köteles tevékenységnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény értelmében, ha egy társasház építésénél, mely építésiengedély-köteles – a mentestől eltérő áfaalanyiságot választott kft. ingatlan-bérbeadás és értékesítés esetére – a munkadíj fordított adózás alá esik. A kérdésem az, hogy meddig? Mivel a használatbavételi engedélyt egy társasház esetén megadják egy lakás elkészülte után, de mi van a többi lakás esetében, ahol a használatbavételi után festenek, burkolnak vagy bármi mást csinálnak, például válaszfalat húznak fel? Szóval meddig fordított áfás a munkadíj? Végig, a társasház teljes befejezéséig, vagy a használatba vételi engedélyig, amikorig viszont messze nem készül el az összes lakás? Válaszát előre is megköszönve.
Áfa-visszatérítés új lakás építésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalékos. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A szülő és a felnőtt gyermekek most áfa-visszatérítést igényelnek a fenti tényállás alapján, lakásonként külön-külön (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). A bank szerint az építtetők nem igényelhetnek vissza áfát, mert az építési engedély "háromlakásos társasház építésére szól". Ám az építési engedélyben ez áll: „"héromlakásos lakóépület”. Eközben a hivatkozott rendelet 69. § (1) pontja a „ lakás” szót használja. Az igénylők lakásonként igényelnék vissza az áfát. Kérdés: mivel a kormányrendelet nem használja az áfa-visszatérítés tárgyában sem az építési engedély, sem a „társasház” szót, jogszerűen jár-e el a bank a visszautasítással? Köszönettel.
Csok a készültségi fok függvényében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalék. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A felnőtt gyermekek most csok-ot igényelnek a fenti tényállás alapján (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). Csok a készültségi fok függvényében: A bank a csok engedélyezéséhez a 100 százalékos készültségi fokra hivatkozva azt várja el, hogy az igénybenyújtás utáni fizetési határidejű számlákat mutasson be az igénylő, minimum a csok-nak megfelelő nettó értékben. A 16/2016. számú kormányrendelet 44. § (3), 47. § (1), (3) és (4) pontja nem ír elő ilyen feltételt, s más pontjai sem. Kérdés: kiolvasható-e a hivatkozott jogszabályból a bank által elvárt feltétel? Ha nem, akkor a bank támaszthat-e szigorúbb feltételt a jogszabályban írtnál? Köszönettel
Társasház bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Társasház könyvelése
Kérdés
Társasház könyvelése milyen rendszerben történhet? Egyszeres vagy kettős könyvvitel? Milyen szoftver ajánlott a társasházi könyveléshez?
Közös képviselők, társasházak figyelem: ezt kell tudni a bevallásról!
Cikk
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett társasházak adóbevallásának benyújtási határideje 2016. február 25., a többiek viszont 2016. május 20-áig ráérnek a bevallással. Mire ügyeljenek a közös képviselők?
Ingyen 10 millió forint társasházaknak és lakásszövetkezeteknek
Cikk
Hétfőn jelenik meg az OTP Bank társasházak és lakásszövetkezetek korszerűsítését támogató idei pályázata. Az immár nyolcadik alkalommal kiírásra kerülő pályázaton a résztvevők három kategóriában összesen 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatási keretösszegre jelentkezhetnek – írja a Házfórum.
Társasházi közös költség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak egy társasházban van üzlethelyisége, melyet bérbe adtunk. Bérleti szerződésünk értelmében a felmerült költségeket továbbterheljük a bérlő felé. A társasházi közös költséget a lakógyűlés határozata alapján fizetjük. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ezt a közös költséget hogyan tudjuk továbbhárítani a bérlőnk felé? A bérbeadásunk adóköteles tevékenység. Számlát kell kiállítanunk a költségről és az áfát felszámítani? Ez továbbszámlázott szolgáltatásnak minősül-e?
Társasháztól bérelt osztatlan, közös tulajdonú helyiség bérleti díjának az elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégem egy társasháztól bérel egy helyiséget, ennek költségét a társasház felé kell megfizetni, de erről semmilyen bizonylatot nem állít ki. A közös képviselet helyesen jár el? Elegendő bizonylat, hogy egy megállapodás van a társasház osztatlan közös tulajdonú területén kialakított helyiség kizárólagos használatáról és ennek a díjáról, amit átutalással egyenlítünk ki?
Új társasházi szabály: a tisztességesen fizetők húzhatják a rövidebbet
Cikk
Megváltozott a közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzések eljárási rendje, ezután csak akkor lehet jelzálogjoggal biztosítani a társasházi közösköltség-tartozást, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható – közölte a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (Makke) szerdán az MTI-vel.
Lakás plusz terasz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni. Egy építőipari vállalkozó társasházat épít, amiben lesz olyan lakás, melynek alapterülete 120 négyzetméter, de tartozik hozzá egy 40 négyzetméteres terasz is. Ez esetben hogyan számlázhatunk, milyen áfamértékkel? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: Tóth Mária
Egyéni vállalkozó motelt vásárolt, mint magánszemély
Kérdés
Magánszemély vásárolt egy motel elnevezésű társasházi ingatlant. Az ingatlan számlázott értéke az áfatörvény értelmében áfamentes volt, de áfástól vette. A magánszemély egyben egyéni vállalkozó, és szeretné azt a motelt a vállalkozásában üzemeltetni, de ahhoz, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket el tudja számolni, a vállalkozásába TÁE kartonnal kell bevinni, hogy értékcsökkenést is tudjon elszámolni, és víz-, villanyköltséget stb. Az egyéni vállalkozó áfakörös. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a költségszámlák áfatartalmát levonhatja, de sajnos a tetőt fel kellene újítani, és a kérdés is azzal kapcsolatos: mivel ingatlannal kapcsolatos a tetőfelújítás: a szolgáltatók által kapott áfát, illetve a vett faanyag áfatartalmát a vállalkozó visszaigényelheti-e?
Társasház adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik egy irodaházban. Az irodaházban a többi tulajdonos is társas vállalkozás. Az irodaház társasházi formában működik. A működési és fenntartási költségekről áfás számlát állít ki a tulajdonosok részére. A társasház adószáma alapján (2) az általános szabályok szerint állapítja meg az általános forgalmi adót. A számlázás alapja a tulajdonosokkal kötött megállapodás, valamint a ténylegesen felhasznált energia (áram, víz, gáz..stb.), illetve az egyéb karbantartási szolgáltatás. A közös költségekről, illetve a biztosítási díjról díjbekérőt kapnak a tulajdonosok a társasháztól. Ügyfelünk a saját tulajdonú ingatlanát bérbeadással hasznosítja, és a társasháztól kapott számlákban szereplő működési költségeket továbbszámlázza a bérlő felé. Kérem állásfoglalásukat arról, hogy a társasház által alkalmazott számlázás megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. Tisztelettel: Balázs Józsefné Defter Kft.
Rendkívüli tételek átsorolása 2016. évben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy a társasházak, illetve lakásszövetkezetek esetében a tagok véglegesen átadott pénzeszköze (régen felújitási alap) az új szabályozás keretében hova tartozik, a saját tőkén belül kell kezelnünk vagy az egyéb, bevételt érintő tételek közé fog kerülni január elsejétől? Iránymutatásukat előre is megköszönve, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánok!
Társasház szakképzési hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném szíves véleményét. Társasház vállalkozói tevékenységet is folytat (üzlet-, iroda-, garázsbérbeadás), valamint munkavállalóként foglalkoztat gondnokot havi munkabérért és SZB-tagokat tiszteletdíjért. A törvényből úgy olvasom, a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Jól gondolom-e, illetve értelmezem egy korábban megjelent írásukban foglaltakat (dr. Marosi Andrea, 2013. 02. 19. http://adozona.hu/rehabilitacios_jarulek_szakkepzes_eho/2013_2_13_Tarsashaz_es_szakkepzesi_hozzajar_vlt_a.aspx), hogy ez esetben a társasházat is terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Az interneten több helyen azt írják, hogy a társasház nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak. A szakképzési törvény kivételként nem említi, viszont a törvény 2011. évi CLV. törvény 2. § (2)bekezdése több kolléga szerint csak külföldiekre vonatkozik, illetve akinek bejelentett fióktelepe, telephelye van Magyarországon. Mint egyéb szervezetre, a cégtörvény nem vonatkozik a társasházra, ez esetben a telephely véleményem szerint nem értelmezhető. A vállalkozási tevékenység viszont igen. A törvény erre vonatkozhat? A bérbeadás után viszont nem terheli szakképzési hozzájárulás, hiszen a szochonak sem alapja a bérbeadásból származó bevétel. Jól gondolom-e, hogy, ha csak bérbeadással foglalkozik a társasház, akkor nem terheli szakképzési hozzájárulás, viszont, ha munkavállalót is foglalkoztat, akkor igen? Vagy mind a két esetben kötelezett? Válaszukat előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
