Befejezetlen ingatlant apportálva emelt egy társaság tőkét, a számviteli elszámolás során viszont számos kérdés merült fel. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kétlakásos lakóingatlan építésének teljes kivitelezésével bíz meg egy erre szakosodott céget. A két lakás hasznos alapterülete nem haladná meg a 150 négyzetméteres küszöbértéket. Az épülettel egybeépítve, mindkét lakáshoz tartozik még garázs és pinceszint, ami tudomásunk szerint nem tartozik bele a hasznos alapterületbe. Milyen áfatartalommal kell kalkulálni a szerződés megkötésekor? Külön kell-e kezelni a lakás és a garázs-, illetve pinceszint kivitelezését, vagy az egész kivitelezés 5 százalékos áfatartalommal köthető meg a szerződés? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Generálkivitelezőként építünk egy négylakásos társasházat (150 négyzetméter alatt vannak darabonként, magánszemély a megrendelő), a lakásokhoz egy-egy garázs is tartozik. A szerződés megkötésekor nem bontottuk meg a lakás, illetve a garázs értékét. Ha most számláznánk az ügyfél részére, akkor az egész ügyletre vonatkozik az 5 százalékos áfa, vagy mégiscsak szükséges valamilyen megbontás a garázs miatt? Továbbá Önök szerint a beépített hűtőt, elszívót, sütőt is lehet 5 százalékkal továbbszámlázni, mert az is a kulcsrakész lakás kapcsolódó költsége? Köszönettel, Szentesi Péter
Kedves Kollégák! Segítséget szeretnék kérni, mivel már annyira belekeveredtem a dolgokba, hogy nem látom a kiutat. Adott egy társaság. Tőkeemelés történt, az egyik tag apportként bevitt egy ingatlant, rajta egy 30 százalékos készültségi fokban lévő társasházzal. A társaság célja, hogy befejezi az ingatlant, és eladja, illetve amit nem tud értékesíteni, azt bérbe adja. A társaságot bejelentettem áfa alá ingatlanértékesítés és bérbeadás tekintetében. Kérdéseim: 1. Az apport ebben az esetben minek minősül? Készlet? Befejezetlen beruházás? Félkész termék? 2. Ha értékesítjük, akkor mi lesz az apporttal? Jegyzett tőke? 3. Mivel bejelentkeztem az áfa alá, így a beruházási számlákból visszakérem az áfát. Viszont vannak saját embereim, akik ezen az építkezésen dolgoznak. Aktivált saját teljesítmény? Köszönöm szépen a segítséget: Anna
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény értelmében, ha egy társasház építésénél, mely építésiengedély-köteles – a mentestől eltérő áfaalanyiságot választott kft. ingatlan-bérbeadás és értékesítés esetére – a munkadíj fordított adózás alá esik. A kérdésem az, hogy meddig? Mivel a használatbavételi engedélyt egy társasház esetén megadják egy lakás elkészülte után, de mi van a többi lakás esetében, ahol a használatbavételi után festenek, burkolnak vagy bármi mást csinálnak, például válaszfalat húznak fel? Szóval meddig fordított áfás a munkadíj? Végig, a társasház teljes befejezéséig, vagy a használatba vételi engedélyig, amikorig viszont messze nem készül el az összes lakás? Válaszát előre is megköszönve.
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalékos. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A szülő és a felnőtt gyermekek most áfa-visszatérítést igényelnek a fenti tényállás alapján, lakásonként külön-külön (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). A bank szerint az építtetők nem igényelhetnek vissza áfát, mert az építési engedély "háromlakásos társasház építésére szól". Ám az építési engedélyben ez áll: „"héromlakásos lakóépület”. Eközben a hivatkozott rendelet 69. § (1) pontja a „ lakás” szót használja. Az igénylők lakásonként igényelnék vissza az áfát. Kérdés: mivel a kormányrendelet nem használja az áfa-visszatérítés tárgyában sem az építési engedély, sem a „társasház” szót, jogszerűen jár-e el a bank a visszautasítással? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalék. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A felnőtt gyermekek most csok-ot igényelnek a fenti tényállás alapján (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). Csok a készültségi fok függvényében: A bank a csok engedélyezéséhez a 100 százalékos készültségi fokra hivatkozva azt várja el, hogy az igénybenyújtás utáni fizetési határidejű számlákat mutasson be az igénylő, minimum a csok-nak megfelelő nettó értékben. A 16/2016. számú kormányrendelet 44. § (3), 47. § (1), (3) és (4) pontja nem ír elő ilyen feltételt, s más pontjai sem. Kérdés: kiolvasható-e a hivatkozott jogszabályból a bank által elvárt feltétel? Ha nem, akkor a bank támaszthat-e szigorúbb feltételt a jogszabályban írtnál? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Társasház könyvelése milyen rendszerben történhet? Egyszeres vagy kettős könyvvitel? Milyen szoftver ajánlott a társasházi könyveléshez?
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett társasházak adóbevallásának benyújtási határideje 2016. február 25., a többiek viszont 2016. május 20-áig ráérnek a bevallással. Mire ügyeljenek a közös képviselők?
Hétfőn jelenik meg az OTP Bank társasházak és lakásszövetkezetek korszerűsítését támogató idei pályázata. Az immár nyolcadik alkalommal kiírásra kerülő pályázaton a résztvevők három kategóriában összesen 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatási keretösszegre jelentkezhetnek – írja a Házfórum.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak egy társasházban van üzlethelyisége, melyet bérbe adtunk. Bérleti szerződésünk értelmében a felmerült költségeket továbbterheljük a bérlő felé. A társasházi közös költséget a lakógyűlés határozata alapján fizetjük. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ezt a közös költséget hogyan tudjuk továbbhárítani a bérlőnk felé? A bérbeadásunk adóköteles tevékenység. Számlát kell kiállítanunk a költségről és az áfát felszámítani? Ez továbbszámlázott szolgáltatásnak minősül-e?
Tisztelt Szakértő! A cégem egy társasháztól bérel egy helyiséget, ennek költségét a társasház felé kell megfizetni, de erről semmilyen bizonylatot nem állít ki. A közös képviselet helyesen jár el? Elegendő bizonylat, hogy egy megállapodás van a társasház osztatlan közös tulajdonú területén kialakított helyiség kizárólagos használatáról és ennek a díjáról, amit átutalással egyenlítünk ki?
Megváltozott a közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzések eljárási rendje, ezután csak akkor lehet jelzálogjoggal biztosítani a társasházi közösköltség-tartozást, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható – közölte a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (Makke) szerdán az MTI-vel.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték