Társasház Kérdés
Társasház alkalmazhat-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében takarítót vagy hómunkást (alkalmanként egy főt)?
Társasház alkalmazhat-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében takarítót vagy hómunkást (alkalmanként egy főt)?
Jelentősen szűkíti a lakásszerzés, -felújítás, -korszerűsítés, -bővítés jövőbeli finanszírozási forrásait, növeli a lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonosainak közös költségét a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetése.
Tisztelt Szakértő! 1992-ben létesült 16 lakásos társház alapszabálya szerint „… a Közös Képviselő megbízatása 3 év időtartamra szól…” Működési alapszabálya szerint: ”… a közös képviselő újraválasztása minden esetben az éves záró közgyűlésen történik”. A közös képviseletre vonatkozó vállalkozói szerződés 2012. szeptember 01. napjától, határozatlan időre szól. A szerződés hivatkozik arra, hogy a 2003. évi CXXXIII. törvény, a társasház alapító okirata, és szervezeti és működési szabályzata alapján készült. A mai napig újraválasztás nem történt. A közös képviselő feladatait továbbra is ellátta. Minden évben volt közgyűlés, amelyen elfogadásra került a közösség éves költségvetése és elszámolása, közös költség megállapítása. Számviteli szabályok szerinti beszámoló nem készült. A számviteli törvény szerinti egyszerűsített beszámolót a számvizsgáló bizottság nem hiányolta, annak ellenére, hogy egy tulajdonostárs jelezte, nem a törvénynek megfelelő az adott év elszámolása. Hogyan lehet a fenti hiányosságokat a hatályos törvényeknek megfelelően helyrehozni? Előre is köszönöm a segítséget!
A társasházi törvény 2019. január 1-jétől nyilvánossá teszi a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit. Tekintettel arra, hogy a társasház nem gazdálkodó szervezet, de a 2003. évi CXXXIII. törvény pontosan előírja, minek kell szerepelni a beszámolóban, kell-e naplófőkönyvet és mérleget készíteni?
Tisztelt Szakértő! A társasház tulajdoni lapján "egyéb helyiség" megnevezése szerepel. A társasház vásárlója egy áfás kft., amely a teljes eszmei hányadot megvásárolta. Az ingatlant jelenleg üzletek bérlik. A vásárlás fordított áfásan történt. Kérdésem arra irányul, hogy a társasházi ingatlan áfájának visszaigénylését tiltja-e bármilyen rendelkezés? Köszönettel.
Társasházak könyvelésével foglalkozunk. A társasház az egyik közös helyiséget bérbe kívánja adni, viszont a bérbeadáshoz jelentős felújítás szükséges. A felújítás költségének egy részét a bérlő megelőlegezi a társasház részére, azonban ezt az összeget, arra hivatkozva, hogy értéknövelő beruházást végez az ingatlanon, szeretné a bérleti díjjal szemben kompenzálni. Van-e lehetőség egyszeres könyvvitelben bérletidíj-kompenzálásra és ez könyveléstechnikailag hogyan működik?
Magánszemélytől áfamentesen vásárolt építési telket az áfaalany vállalkozó, aki majd a közös használatba kerülő telken többlakásos épületet húzott fel. Az anyagot és az építési szolgáltatást a vállalkozó biztosította. A még senki által használatba nem vett egyik lakást kész állapotban értékesíti, de a vevő külön kéri a telekhányad számlában történő feltüntetését. A lakás áfatartalma 5 százalék, a garázsé 27 százalék. A telekhányadhoz a bekerüléskor nem kapcsolódott áfa, akkor az áfamentesen értékesíthető? Tisztelettel: Boronkay László
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház, melynek van adószáma és egyszeres könyvvitelt vezet. A társasházban 120 lakás található. Számvizsgáló bizottsággal rendelkezik. Adóköteles tevékenységet nem végez. Köteles beszámoló készítésére, mint egyéb szervezet? Közzétételi kötelezettsége van? Elegendő a társasháznak a szervezeti és működési szabályzat (a tűzvédelmi, adatvédelmi szabályzatokon, házirenden kívül), vagy szükséges neki külön számviteli politika, pénzkezelési szabályzat is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Közös képviselő (katás egyéni vállalkozó) 10 társasházat üzemeltet, illetve egy lakásszövetkezetet. Egy társasházban van kamerás megfigyelőrendszer, és egy másik társasházban alkalmazott. – Kell-e GDPR szerinti adatvédelmi szabályozást készíteni a közös képviselőnek (mint adatkezelőnek), vagy a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mint adatkezelőknek, különös tekintettel a kamerás megfigyelőrendszerre, illetve a munkavállalóra? – Kell-e az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat a lakóktól egyenként/tulajdonosonként/haszonélvezeti joggal rendelkezőként vagy a társasház/lakásszövetkezet jogi kötelezettség teljesítésére hivatkozva (például számviteli, adózás rendjéről szóló, társasházi, lakásszövetkezeti stb. törvény szerinti megfeleléséhez szükséges az adatkezelés) kezelheti a lakók/tagok adatait? – Kell-e adatvédelmi tisztviselőt megbízniuk a társasházaknak/lakásszövetkezetnek, mivel az adatkezelés szisztematikus, rendszeres és/vagy nagymértékű (ez utóbbi különösen kérdés), vagy a közös képviselőnek saját magára tekintettel? – Kell-e bármiféle szakképzettség/végzettség a szabályozás elkészítéséhez, rendelkezik-e erről a GDPR, vagy a hazai jogrend (mivel egyes jogértelmezések szerint a GDPR-szabályozás elkészítése jogi tanácsadásnak minősül, amit csak ügyvéd végezhet, ellenkező esetben felmerül a Btk.-ba ütköző zugírászat, de ezt cáfolni látszik a neten elérhető sok száz letölthető és testre szabható minta)? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanok esetén kötelezettség van arra, hogy az ingatlant megbontsuk telekre és felépítményre. Mi a helyzet a társasházi lakásokkal? Jól gondolom, hogy itt is osztani kell telekre és lakásra, attól függetlenül, hogy az adásvételi szerződésen nincsenek elkülönítve?
Magánszemély és kft. alkotna építőközösséget háromlakásos, engedélyköteles társasház építésére. Kérdés: az építés, valamint az értékesítés során milyen áfaszabályok érvényesülnek?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk (áfakörösek vagyunk) magánszemélytől vásárolt egy telket, amin a tervek szerint egy társasház épül. – Amennyiben ezt a telket továbbértékesítjük egy az egyben, akkor azt áfásan kell-e tennünk, és ha igen, akkor milyen mértékű áfával? – Amennyiben a telekre felépítjük a társasházat és a lakásokat fogjuk értékesíténei bizonyos telekhányaddal, akkor milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk? Van-e különbség, hogy magánszemélynek vagy cégnek adjuk el? – Az építkezés költségszámláinak áfáját levonhatjuk-e? Segítségét köszönöm!
Kérem szíves tájékoztatásukat, mivel a jogszabályban nem találtam, hogy társasházak esetén kell-e a GDPR-szabályzat, ugyanis itt is kezelik a tulajdonosok adatait (lakás adat, személyes adat stb). A társasház kettős könyvvitelt vezet, és szeretném tudni kell-e számára számviteli politika és pénzmosási szabályzat, mert pénzkezelés is van a társasháznál! Mitől kezdődően kell a mérleget benyújtani a bírói hivatal részére a társasháznak?
A téli rezsicsökkentést még május 31-éig igényelhetik a társasházak – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közművek.
Tisztelt Szakértő! A GDPR kapcsán a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek van-e tennivalója, ha igen, milyen feladatokat jelent? A bejelentési kötelezettség a NAIH felé vonatkozik-e a társasházakra/lakásszövetkezetekre is 2018.05.25-éig (a 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 65. §-a alapján)? A lakástulajdonosoktól be kell szerezni a "Hozzájárulási Nyilatkozat"-ot a személyes adataik kezeléséhez? Ha a GDPR hatálya alá tartozik a társasház és lakásszövetkezet is, ki kell-e nevezni/képezni "Adatvédelmi Tisztségviselő"-t? Válaszát előre is köszönöm!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől