Társasházak: nem magánszemélyek, mégis szja-t fizetnek

Megosztás Tetszik

Személyi jövedelemadót furcsamód nemcsak magánszemélyek fizetnek, hanem társasházban tulajdonostársként cégek, szervezetek, önkormányzatok is.

A társasház – közös tulajdonú bármely ingatlanra (például lakóház, üdülő, üzletház, parkolóház stb.) alapított – olyan önálló tulajdonosi közösség, amely alapító okirattal jön létre, akkor, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (például műhely, iroda), vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, míg a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség (pince, padlás, teremgarázs, kazán, napkollektor stb.), illetve lakás (például házmesterlakás) viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül [Polgári törvénykönyv 5:85. §].

A társasház, mint a tulajdonostársak közössége külön törvényben szabályozott módon

– az az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben közös név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

– önállóan perelhet és perelhető,

– gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,

– viseli a közös tulajdon terheit, amelynek során a cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.

A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. A lakásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre is [2003. évi CXXXIII. törvény 3-4. §].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a társasházak adózására vonatkozó tudnivalókat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.