A fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhetne, négy új pszichotróp vegyületet vennének fel ezen anyagok jegyzékébe, és egyebek között változna a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága annak a jogszabálytervezetnek a nyomán, amely a kormány honlapján olvasható.
Tisztelt szakértő, megváltozott munkaképességű kollégánk, aki rokkantszerű ellátásában részesül (korábban rokkant nyugdíj) babavárás okán jogosult-e táppénzre? Példáulveszélyeztetett terhesség esetén?
Hová forduljon az ember, ha a szokásos egészségbiztosítási ellátást igényli, melyik hivatalba menjen, ha méltányossági ellátást szeretne? Összefoglaltuk a kormányhivatalok és az OEP feladatait.
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm előzőleg e témával kapcsolatos gyors válaszukat a Felülvizsgálat nélküli rokkantsági ellátás megállapítása című kérdésemre. Az előző kérdésemben szereplő férfi dolgozó 2016. 03. 01-től betegállományba került. (Emlékeztetőül írom, hogy ugyanezen dátumtól minősítették át a rehabilitációs ellátását felülvizsgálat nélkül rokkantsági ellátássá.) A rokkantsági ellátás mellett ugyanazt a munkát végzi, mind eddig. Kérdéseim a következők: 1. Rokkantsági ellátása melletti keresetéből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat és munkaerő-piaci járulékot is le kell vonni? 2. Táppénz jár részére? Nagyon köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: F. Erzsébet
Katás egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét 2016. január1-jétől. Februárban kórházba került, és műtétre is sor került. Ilyen esetben kaphat-e táppénzt?
Tisztelt Dr Radics Zsuzsanna! Táppénz, csed, gyed alapjával kapcsolatban kérdést tettem fel, melyre Öntől 2016. 03. 03-án választ kaptam. A feltett kérdéseket és az Ön által adott válaszokat megküldtem munkahelyemre azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül a részemre kifizetett táppénz, csed alapját, és szükség esetén módosítsák. Csatolom a kérésemre adott választ. Most már végképp nem értem, hogy a 2015. 06. 22-én született második gyermekem után mekkorra összagű táppénz, illetve csed járna. A 2015. 06. 22-én hatályos jogszabályoknak megfelelően, a minimálbér kétszeresének alapján állapítottuk meg (1997. LXXXIII. törvény 42. § (3).bek.) a csed alapját. A tb-szakértő által írt „kedvezményszabály” (1997. LXXXIII. törvény 42. § (4a), 4b) bek.) 2015. 07. 01-től hatályos. Az ellátásra való jogosultságod előbb kezdődött a törvény hatályba lépésénél, ezért nem áll/állt módunkban ezt alkalmazni. Táppénzed alapjánál a 2014. 12. 15-én hatályos 1997. LXXXIII. törvény 48. § (5) bek. alkalmaztuk, az előző ellátás alapján állapítottuk meg. Azzal, hogy a 48. § (8) bek. alapján a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság első napján hatályos minimálbér 200 százalékának a harmincad részét. Ez a táppénz maximum 2014. évben 101 500*200 %/30= 6766,67 forint. A táppénzed ezzel a maximális összeggel került kifizetésre. Köszönettel: Wittmann Vilmosné .
Mi képezi a táppénz, csecsemőgondozási díj és gyedre járó díj alapját az alábbi esetben? Jelenlegi munkahelyemen több mint 15 éve állok munkaviszonyban. Első gyermekem 2012. 01. 27-én született. A gyes 2015. 01. 27-ével lejárt. Második gyermekem 2015. 06. 22-én született. A gyes lejártát követően a gyermek születéséig veszélyes terhesség címén táppénzt kaptam. Második gyermekemmel 2015. 06. 22-étől 2015. 12. 06-áig csecsemőgondozási díjat kaptam. 2015. 12. 07-étől gyeden vagyok. Besorolás szerinti bérem havi 812 ezer forint. Első gyermekem után a 812 ezer forint besorolási bérem alapján kaptam a szülési szabadságot és a gyedet is. Kérdésem, hogy a második gyerekem után mi képezi a táppénz, a csecsemőgondozási díj, valamint a gyed alapját? A havi 812 ezer forint a besorolás szerinti bérem? A másik kérdésem, hogy a felsorolt juttatásoknak van-e felső korlátja? Mennyiben érintik a részemre kifizetésre kerülő juttatásokat a különböző speciális kedvezményszabályok? Köszönettel: Wittmann Vilmosné
Tisztelt Szakértő! 2016. 02.11-étől gyes-en levő kismama ismét kisbabát vár. A gyes időszaka alatt szeretne ismét munkába állni, vagy a jelenlegi munkáltatójánál, vagy egy másik munkáltatónál a következő gyermek születéséig. Kérdésünk, hogy mi lesz a csed számítás alapja a második gyermek ellátásainál? Mit változtat a számításon, ha időközben táppénzre kerül a második terhesség alatt? Előre is köszönöm válaszukat! Üdvözlettel!
Lányom felmondási idejét tölti Svájcban. Májusban hazatér és azonnal munkába áll. Beszámít-e táppénz, szülési szabadság, gyed, gyes esetén az ottani folyamatos munkaviszony? Természetesen nem pénzben értem hanem időben. Megkapja-e a fent soroltakat, ha például szeptemberben kismama lesz vagy csak az itteni munkaviszony alapján?
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen az alábbi kérdésben! Egyik munkavállaló már tavaly május óta táppénzen van. Most jelezte, hogy le fogják százalékolni. A munkaviszonyát meg kell szüntetni. A táppénzt a munkaviszony megszüntetése előtti napon kell visszamondania? Azt mondták neki, vagy kérje a munkaviszony megszüntetését vagy legyen fizetés nélküli szabadságon. Ha a munkaviszonya megszűnik, akkor a 2015. évi szabadságát és 2016-ra járó arányos szabadságát ki kell fizetni ugye, mint szabadságmegváltást? Abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnik, a dolgozónak írásban kell felmondania, indokolnia kell, hogy a leszázalékolására tekintettel kéri a munkaviszony megszüntetését? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1. napjával egyéni vállalkozó lett a korábban 3 év folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóból. Munkaviszonya 2015. december 31-ével szűnt meg. Január havi kivétje a minimálbér kétszeresét meghaladja. Korábban nem volt munkaviszony mellett egyéni vállalkozó, azt újonnan létesítette. Olvasatom szerint a 30 napi jövedelme alapján lesz jogosult a táppénz és a csed vonatkozásában. Jól gondolom-e? Köszönettel: József
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmazottját üzemi baleset érte, egyévi táppénz után rokkantnak nyilvánították. Majd maradhatott volna a kft.-nél más munkakörben, de ezt nem vállalta, ezért 2014 áprilisában leszámolt. Táppénze alatt már pert indított a cég ellen, kártérítéséért. Pert nyert, 2015. novemberig megítéltek neki 1,5 millió forint kieső bér kifizetését, amit a levont járulékok után ki kellett neki fizetni 2015. december 15-éig. Kérdésem, hogy ilyenkor a dolgozót vissza kell jelenteni alkalmazottnak, vagy más jogcímen kell neki bért fizetni, megbízási vagy egyéb? A járulékot a 2015. november vagy december hóra kell a járulékbevallásba beadni, gondolom nem a 2014. évre. A cég könyvelésébe bérköltségként a 2015. évibe kell elszámolnom? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. Az első: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I. fokú bizottságának – dolgozónk nevére kiállított – szakvéleményében az alábbiak szerepelnek: I. ÖSSZ-SZERVEZETI EGÉSZSÉGKÁROSODÁS Üzemi baleseti ÖEK: 24 % Foglalkozási ÖEK: --- Össz-baleseti ÖEK: 24 % Össz-szervezeti egészségkárosodás: ------------- Jól gondolom, hogy ezt a dolgozót nem vehetjük figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározásakor, mint egészségkárosodott munkavállalót? A másik kérdésem: Tudom, hogy próbaidő alatt a munkáltató akkor is megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a dolgozó táppénzes állományban van. Igaz ez akkor is, ha üzemi balesetből eredően van táppénzen? Válaszukat előre is köszönöm. Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Bár lehetőség van arra, hogy a több jogviszonyban lévő dolgozó esetén csak az egyikben legyen táppénzen a dolgozó, nekem mégis gyanús, és ezért megerősítést kérek. Tehát adott esetben ha egy dolgozó két munkakört lát el és az orvos veszélyeztetett terhes állományba veszi, törvényes-e, hogy csak az egyik munkakörében (például felszolgáló) megy el táppénzre, a másik munkakörében (például hostess) tovább folytatja a munkát? Maga a veszélyeztetett terhesség kizárja-e bármilyen jellegű fizikai munkakör végzését? Hostessként is fizikai munkakört látna el – vendégek fogadása, asztalhoz kísérése – viszont nem kellene emelgetnie a tányérokat.
Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Munkaviszony állt fenn: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-2016. 01. 26-ig. 2016.01. 27-től főállású egyéni vállalkozó lenne a kismama. A szülés várható időpontja 2016. 08. 25. Egy hónap keresőtevékenység után megfizetné a járulékokat, és magasabb járulékalapot választana, nem a szakmás minimálbért. Mondjuk a minimálbér kétszeresét. Elegendő-e megfizetni a járulékokat a magasabb járulékalap után ahhoz, hogy a táppénz és a csed számításánál egy magasabb ellátást kapjon, vagy ez esetben a minimálbér kétszeresét ki is kellene, hogy vegye vállalkozói kivétként, és a személyi jövedelemadót is meg kell-e fizetni ez esetben? Így mi lenne az alapja a táppénznek és a csednek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték