Egy egyéni vállalkozó saját könyvének árusításával foglalkozik másodállásban. Decemberben gyermeket szül, előtte, szeptembertől táppénzen van. A kérdésem az, hogyan adhat el könyvet a táppénz, a "régi tgyás" és a gyed ideje alatt? Alkalmazottja nincs. Jövedelme nem keletkezik belőle.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Jelenleg gyeden lévő anyuka munkába állna, miután a gyermeke betöltötte a kétéves kort. Ezután gyesre lenne jogosult. Amennyiben munkavégzése során táppénzre kellene mennie, vagy gyermekápolási táppénzt venne igénybe, akkor a szintén folyósított gyes mennyiben befolyásolná a táppénz összegét? Az ellátások összegében lenne e különbség, amennyiben nem az anyuka, hanem a gyermek édesapja igényli a gyest, de gyermekápolási táppénzt továbbra is az édesanya venne igénybe? Az édesapa munkaviszonya rendezett, több mint 365 napja biztosított. Amennyi ben az édesapa kerülne táppénzre (nem gyermekápolási), ebben az esetben a gyes összege befolyásolja-e az ő táppénzének az összegét? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy táppénzes állományban lévő munkatársam létesíthet-e másik cégnél egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkaviszonyt? Illetve, ha létesített ilyen jellegű munkaviszonyt, és azt a fizetett táppénzes állománya alatt elvégezte, van-e jelentési kötelezettsége a fő munkaviszonyának, amennyiben ez a tény a tudomására jutott?
Az Airbnb, vagyis a szálláshely-szolgáltatás speciális formája forró téma volt az elmúlt hónapban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többször is figyelmeztetett az ezzel kapcsolatos adókötelezettségekre. Az Adózóna ezekről az előírásokról már az augusztusi számában beszámolt. Ezúttal csak arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a – mostani válogatásunkban nem szereplő – témában rengeteg kérdést kaptunk, amelyekre a válaszok, illetve az önálló cikkek az Adózóna oldalán megtalálhatók.
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas munkavállalónk (2012.05.01-jétől) 2014. 08.01-jétől keresőképtelen állományba került – részére a 15 munkanap betegszabadságot számfejtettük, majd havonta számfejtéskor – táppénzre nem jogosultként rögzítettük. Kérdésem lenne; – az ő esetében is figyelem a 365 nap keresőképtelenséget, mely 2015. augusztus 18-án lejárt, ha igen, mi a munkavállaló munkajogi helyzete, mint munkáltató mi a kötelezettségem jelenleg – munkaviszony megszüntetése, felmondás, szabadság 2015. évre? Sajnos keresőképtelensége hosszabb ideig tart, neki is kellett volna a 240 napon túli keresőképtelenségét felülvizsgáltatni a háziorvosnak? Köszönöm válaszát.
Jogosult lehet-e egyidejűleg gyedre és táppénzre is a kismama? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakérőt válaszolt.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – azaz a táppénzre, a csecsemőgondozási díjra, valamint a gyermekgondozási díjra – vonatkozó szabályokat az idén többször is módosították. Az alábbiakban időrendi sorrendbe szedve összefoglaljuk a főbb változásokat, beleértve a 2016. január 1-jén életbe lépőket is.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni: van egy kismama, aki gyeden van, de jön a második baba. Visszajönne dolgozni(gyakorlatilag pár nap szabadságról lenne szó), de utána szeretne rögtön 9-es kóddal keresőképtelen is lenni....Lehet-e ez, egyáltalán jár-e neki táppénz és gyed is? Ha igen, mennyi? Illetve jogosult lesz-e csedre (TGYS)? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Cím, az első kérdésem: rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő dolgozónak milyen egyéni járulékterhei vannak, azaz kell-e tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni, így jogosult-e táppénzre és baleseti táppénzre? Amennyiben jogosult táppénzre, a táppénzfolyósítás érinti-e, és ha igen, mennyiben a munkavállaló részére egyébként folyósított ellátást vagy akár a munkáltatót ha például rehabilitációs hozzájárulás kedvezményt, illetve bértámogatást vesz igénybe ezen dolgozója után? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gyöngyi
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. Adott egy vállalkozó, aki felvett egy munkavállalót 02. 01-től. A bérszámfejtéshez sajnos nem jutott el, hogy az illető keresőképtelen, így ki lett fizetve a bére teljes hónapra, majd az OEP felszólította a munkáltatót, hogy keresőképtelenség miatt pótolja a foglalkoztatói igazolást. A kérdés az lenne, mi lesz a munkabérével, ha a hónapban valóban dolgozott a keresőképtelensége ellenére (nem szólt a munkáltatónak, le sem adta a "kutyanyelvet...", hogyan töltöm ki a foglakoztatói igazolást, illetve a betegszabadságot kellett volna először kiadni? (Így a felszólításban a táppénz kezdetének a napja már nem jó.) Sajnos előző munkahelyi papírokat sem adott le, sőt tb-kiskönyvet sem, így meddig lehet táppénzen? Ha jól tudom, akkor maximum 1 évig, illetve a keresőképtelenség előtti 1 évben meglévő biztosítási idő arányában jár neki a pénzbeli ellátás. Ha már nem jogosult táppénzre, akkor azt a munkáltató honnan tudja meg, hisz nem kifizetőhely. Mivel nincs előzményről tudomása, így azt sem tudja, hogy a folytonosság megszakadt-e? Segítségét előre is köszönöm!
Több ponton változtak július 22-étől az egészségbiztosítási törvény végrehajtására vonatkozó 217/1997 számú kormányrendelet szabályai. A módosítások egy része az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, azaz a táppénzre, a csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra vonatkozik, az alábbiakban ezeket részletezzük.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónknak június 8-án felmondtunk, június 9. napján kezdődő 35 nap felmondási idővel. Felmondását június 8-án 12.20 -kor átvette, majd ebédidőben elment a háziorvoshoz, és táppénzre vették június 8-ától. Az orvosi igazoláson annyi szerepel, hogy keresőképtelen állományba vették június 8-án. A délelőtt, délután nincs aláhúzva. A bérét június 8-ára betegszabadságként számfejtettük. Ő normál munkaidőben dolgozott, minden nap 8-16 óráig. Most kifogásolja, hogy a számfejtés rossz volt, mert június 8-ára 5 órai teljes munkabért kér, és a 3 órára járna csak a betegszabadság részére. Kérem, amennyiben lehetőségük van rá, szíveskedjenek válaszolni kérdésemre, mert július 26-áig tehetjük ezt meg, utána munkaügyi bírósághoz fordul. Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Várandós kismamát az orvos keresőképtelen állományba vett a szülés várható időpontját két hónappal megelőzően. Tudomásom szerint a várható szülési időpontot megelőző 28 nappal meg kell igényelnie a csedet. Kérdésem: mi a csed jogosultságának kezdő időpontja, a szülés tényleges időpontja, vagy az azt megelőző 28. nap? A csed összegének megállaptásánál melyik időponttól visszamenőlegesen számított harmadik hónap vége az irányadó időszak vége? Ugyancsak ez a kérdésem arra vonatkozóan is, hogy a folyamatos 180 nap biztosítási jogviszony meglétét melyik időponttól számítják? Mi van akkor, ha a szülés időpontjától visszamenőleg megvan a 180 nap, de az azt megelőző 28. naptól visszamenőleg nincs 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya a kismamának? Valóban igaz-e az, hogy amennyiben a kismama két hónappal a szülést megelőzően már táppénzen van, nem maradhat táppénzen a szülés napjáig, hanem az azt megelőző 28. naptól már csedet kap, és azt meg is kell igényelnie a szülés várható időpontjától visszamenőleg számított 28. naptól? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Várandós kismama előrehaladott terhessége (8. hónapos) miatt munkáját nem tudja ellátni. Amennyiben a háziorvos keresőképtelennek nyilvánítja, de nem veszélyeztetett terhes, jól értelmezem-e, hogy az eb-törvény 46. § (2) bekezdésében foglaltak alapján azonnal táppénzt kap, a munkáltatónak nem kell a részére betegszabadságot biztosítani? (Az említett jogszabályhely szerint a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A várandósság miatti keresőképtelenséget viszont a 44. § b) pontja rögzíti.) Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egyik dolgozója, aki 2014 novemberében létesített munkaviszonyt az érintett vállalkozással, várandós, a gyermeke születését 2015. július végére várja (az orvosi dokumentumok alapján). A vállalkozás részéről egyértelműnek tűnt, hogy a vállalkozás a dolgozó részére a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal kiadja a szülési szabadságot, és kitölti a foglalkoztatói igazoló lapot, hogy kezdeményezze a tgyás igénylését. A dolgozó azonban közölte, hogy eme munkaviszonyát megelőzően nem rendelkezett munkaviszonnyal, a munkanélküli hivatalnál sem jelentkezett le, iskolába nem járt. Erősen kérdésessé vált, vajon van-e 365 nap biztosítási jogviszonya. Ha nem rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, kaphat-e tgyást? Pontosan milyen időszakokat vesznek figyelembe a tgyás meghatározásánál (például csak a Tbj 5. § (1)…). Ha nem jogosult tgyásra, akkor milyen ellátásban részesülhet? Kaphat-e a szülési szabadság ideje alatt táppénzt? Ha igen, milyen feltételekkel (például csak akkor, ha valamilyen szövődmény következtében megbetegszik vagy ő, vagy gyermeke?...) Gondolom, a szülési szabadság mindenképpen megilleti, de akkor milyen ellátást fog kapni ez idő alatt? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték