További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fel lehet mondani kismamának próbaidő alatt, táppénz miatt?

  • adozona.hu

Negyven évesen kismama lettem. Az orvos teljes pihenésre "ítélt" több korábbi műtét és a korom miatt. Most váltottam munkahelyet, ahol fél év a próbaidőm. Felmondhat a cég próbaidő alatt egy terhes kismamának? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász válaszolt.

Próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, indokolása nélkül megszüntetheti a munkáltató a kismama munkaviszonyát abban az esetben is, ha várandós, keresőképtelen, vagy akár mindkettő – szögezte le válasza elején szakértőnk. A várandósság csak a felmondástól védi meg a kismamát. A próbaidő viszont speciális „függő jogi” helyzet, amikor a munkáltató felmondás helyett azonnali hatályú felmondással élhet. Ettől pedig semmi sem védi meg a munkavállalót.

Tény természetesen, hogy a munkáltató sem tehet meg bármit. Bár a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni, azonban ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató kifejezetten a várandósságra tekintettel szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, az eljárása az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, ugyanúgy jogellenesnek minősül, mintha az általa közölt felmondás nem lenne valós, világos vagy okszerű. Az eljárás során a jogsérelmet szenvedett kismamának elegendő valószínűsítenie, hogy a munkaviszonyát a terhességére tekintettel szüntették meg, ezt követően már a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét eleget tett.

Jogorvoslatként a kismama munkaügyi bírósághoz (elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet), illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, bírságot szabhat ki stb.) fordulhat.

Ami a próbaidő tartamát illeti: a munka törvénykönyve (Mt.) 45. paragrafusának (5) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb tartam kikötése esetén a felek a próbaidőt meghosszabbíthatják legfeljebb egy alkalommal, azonban összességében így sem haladhatja meg a három hónapot.

Az Mt. 50. paragrafusának (4) bekezdése szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. Azaz a hat hónapos próbaidő kikötése kizárólag abban az esetben érvényes, ha a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés ekként rendelkezik. Ha ilyen nincs, akkor a próbaidő három hónap tartamúnak minősül, mely lejártát követően a munkaviszonyt a munkáltató kizárólag megfelelően indokolt felmondás vagy azonnali hatályú felmondás mellett szüntetheti meg.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kamatmentes munkáltatói kölcsön

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Munkaviszonyban lévő ügyvezető ajándéka

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X