Ügyfelem egy kft. ügyvezetője, baleset érte, és így táppénzen van. A táppénzes állomány ideje alatt számlázhat-e, ha alvállalkozóval végezteti el a felvállalt munkát? Alkalmazottja nincs. Előre is köszönöm a válaszukat.
Évi rendes szabadságom alatt kerültem kórházba.(paradicsomszedés közben a bokámat törtem 2018.08.02-én). Kérdésem az, hogy kötelező-e erre az időszakra betegszabadságra mennem, vagy maradhatok rendes szabadságon augusztus 23-áig, s utána venném igénybe a betegszabadságot és a táppénzt? Sajnos a felépülésem hosszabbb időt fog igénybe venni, 1-3 hónapig is eltarthat. Ezért számomra félő, hogy a felépülésem után el fog veszni a szabadságom, mivel tanárként a tanév közben már nem tudok szabadságra menni. Lehetséges-e, hogy a rendes szabadságom igénybe vétele után vegyem igénybe a betegellátásokat.(a szabadságolási terv szerint július 3 -ától augusztus 23-áig szabadságon vagyok)?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Az egyéni vállalkozásból nincs jövedelemkivétje, és ezért nem fizet egészségbiztosítási járulékot sem. Keresőképtelen lett 2018. 06. 25-től (kismama). Jelenleg a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya kapcsán kapja a táppénzt. Ez a munkaviszony 2018. 05. 01-től áll fenn. Vállalkozását 2017. 12. 01-től indította, katás főállású egyéni vállalkozó volt, melyből 2018. 05. 31-ével kilépett, azóta (2018. 06. 01-től) a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett vállalkozó. Előtte folyamatosan alkalmazottként volt munkaviszonya. Kérdés: a jelenlegi munkáltató azt a tájékoztatást adta, hogy a táppénzt 55 napig fizeti, utána a munkaviszonyt is megszüntetheti akár... Ez valóban így van? Az 1997.évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdést olvasva és próbálva értelmezni úgy gondolom, a munkáltató erre utalt az álláspontjában. Ha a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya megszüntetésre kerül, akkor főállású egyéni vállalkozónak kell lennie, és járulékfizetési kötelezettségei is keletkeznének? Ha azonban a vállalkozásában is táppénzre menne, mennyi táppénzre számíthatna? A későbbiekben jogosult-e a tgyásra? Valamint a gyed összegét miből határozzák meg részére? Ha a munkaviszonya valóban megszűnik, és úgy dönt, hogy a vállalkozását is megszüntetné, milyen ellátásban részesülne a szülésig, illetve az után? Elég összetett a helyzet, a legjobb megoldást próbáljuk megtalálni! Ebben kérném az Önök szakértői segítségét! Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Ügyfelem kapott az OEP-től visszamenőleges dátummal, hogy 2018. június 10-én lejárt az egy év táppénzes állománya, de a rózsaszín beteglapot elfogadták. Várja a leszázalékolásra a behivást, munkát nem tud egyáltalán ellátni, amiről orvosi papirja van. Ha szüneteltetné a vállalkozását, akkor nem járna orvosi ellátás. Kérdésem, ha munkát nem tud vállalni a betegségéből kifolyólag, ki kell-e fizetnie a járulékát vagy szüntesse meg a vállalkozást, mert munkát nem végezhet. Előre is köszönöm válaszukat
Egy munkavállalónk, aki gyesen van és várja a második gyermekét, azzal keresett meg, hogy visszajönne 1 nap szabadságra és utána elmenne táppénzre, mert ő így anyagilag jobban járna, megtennénk-e ezt neki. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor is a 15 nap betegszabadsággal indulna-e a hiányzása, le kell-e számfejtenem neki a 15 nap betegszabadságot? Nem vagyunk tb kifizetőhely.
Egy gazdasági társaságban több dolgozó is gyeden, gyesen, illetve várandóságra tekintettel táppénzen van. Ezeket a dolgozókat egy másik cég átvenné. Milyen módon tud megszűnni a munkaviszonyuk a jelenlegi munkáltatójuknál, hogy semmilyen juttatástól ne essenek el, anyagi kár ne érje őket? Hogyan kell ezt az ügyletet dokumentálni (például: munkavállaló felmond, és új szerződést köt a leendő céggel)? A táppénzen lévő kismamának meg kell-e szakítani a táppénzét az utolsó napon, és másnap újra táppénzre megy az új cégnél? Mi a teendője az új cégnek azon túl, hogy munkaszerződést köt a munkavállalóval, és a táppénzt megigényli a dolgozónak? A gyeden, gyesen lévőkkel kapcsolatban van-e teendője az új cégnek azon túl, hogy bejelenti őket, és munkaszerződést köt? Az új cégnél hogyan kell számolni a gyed, gyes, táppénz, később csed idejére jutó szabadságot arra tekintettel, hogy már a dolgozóknak jár az előző munkahelyről is szabadság? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Főállású egyéni vállalkozó, kataalany, régebb óta táppénzen van. A hivatal kiküldte a határozatot, hogy 2018. június 01-étől nem kap táppénzt, mivel a keretet kimerítette, de a rózsaszín táppénzes papírokat továbbra is kiállítja az orvos, mivel a vállalkozó továbbra sem tudja ellátni munkáját. Kérdés: ha nem kap táppénzt az egyéni vállalkozó a hivataltól, akkor meg kell fizetni az 50 000 forint tételes adót annak ellenére is, hogy nem tud munkát végezni? Szüneteltesse a vállalkozását?
Mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Cikkünkben bemutatjuk, mire kell figyelni a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló foglalkoztatásakor, s az egészségbiztosítási törvény, valamint a családtámogatási törvény alapján kik minősülnek egyedülállónak, mennyivel kapnak több ellátást, mint azok a családok, ahol mindkét szülő neveli a gyermeket, gyermekeket.
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjbiztosító szolgálati idő adategyeztetést kezdeményezett a magánszeméllyel. A nyugdíjbiztosító megküldött anyagában nem szerepel a 30 napot meghaladó táppénzes állomány (veszélyeztetett terhesség), valamint a szülési szabadság, gyed, gyes időszaka. A szóbanforgó időszak 1992. évtől 1996. évig tartott. Helyes így, vagy tegyen észrevételt? köszönettel Papp Éva
Tisztelt Szakértő! Dolgozó munkáját többszöri szóbeli figyelmeztetés ellenére is különböző mértékű hibákkal, gondatlanul végezte, mellyel a vállalkozás jó megítélését is kockára tette. Ezért munkáltató 30 napos felmondási idővel felmondott. Eltekintett a 30 napos felmondási idő ledolgozásáról. Dolgozó az írásbeli felmondást aláírásával átvette. Ezt követően 5 nap múlva juttatott el munkáltató részére orvosi igazolásokat, melyek szerint betegállományba vétele 49 nappal korábban kezdődött. Munkáltatót korábban (még a felmondó levél aláírásakor sem) tájékoztatta-e tényről. Felmondás napjáig dolgozott, jelenléti ívet is aláírt, munkabérét készpénzben, átutalással átvette. Betegszabadság az információszerzés napjától került figyelembe vételre. Így a táppénz napja a munkaviszony megszűnésig 1 nap. Ezt követő időszakra OEP-től megkapta az elutasító határozatot, mely szerint munkaviszonya megszűnt, és így nem jogosult táppénz folyósításra. Munkavállaló jogszerűtlenségre hivatkozva kéri a munkaviszony visszaállítását. Mi a helyes megoldás ilyen esetben? Úgy gondolom, a munkáltató jogszerűen járt el. A munkavállaló nem teljesítette együttműködési kötelezettségét, ezért a betegállomány nem hosszabbítja meg a munkaviszony utolsó napját. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkatársuk várandós és 2018. decemberre várja a babát. Jelenleg táppénzen van, mint veszélyeztetett terhes és ez a táppénzes állomány szülésig már nem fog változni. Kérdés, hogy ez esetben honnan számolódik a szülést megelőző 3-ik hónap utolsó napjától visszaszámolt 180 napi jövedelem, mely a csed-számítás alapja lenne? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Következőben szeretném a segítségét kérni: munkavállaló 2018.06.01-től 9-es kóddal táppénzen van, "A" munkáltatónál 2015.09.08-ától áll munkaviszonyban "B" munkáltatónál 2018.01.01-től áll munkaviszonyban. 2018.01.01. előtt nincs lezárt jogviszonya. A két munkáltatónál külön-külön milyen ellátásokra lesz jogosult? Köszönöm gyors válaszát!
Másodállású (36 órát meghaladó munkaviszony mellett) egyéni vállalkozó – aki 2018 februárjában kezdett el tevékenykedni – veszélyeztett terhesség miatt táppénzre szeretne menni. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonya alapján is kaphat táppénzt? (Volt bevétele, de jövedelme ez idáig nem keletkezett.) Ha igen, mi az alapja? Illetve táppénz mellett működhet az egyéni vállalkozás (alkalmazott foglalkoztatása, bevétel szerzése)? A csedet szeretné igénybe venni a gyermek születését követően. Ekkor az egyéni vállalkozása alkalmazottak mellett működhet bevételszerzés céljából, ha személyes közreműködés nem történik? Továbbá kérdésként merült fel az is, hogy ha a főállású munkaviszonyában táppénzre megy, abban az esetben a vállalkozásában is táppénzen kellene lennie?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalónak, aki főállásában keresőképtelen, 9-es kóddal van-e arra lehetősége, hogy új munkaviszonyt létesítsen más munkáltatónál, más munkakörben, amennyiben azt képes ellátni? Illetve lehet-e a keresőképtelensége mellett más munkáltatónál egyszerűsített foglalkoztatott? Tiltja-e bárminemű jogszabály a fent említett lehetőségeket? üdvözlettel Dávid Judit
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szíves segítségét. Főállású katás egyéni vállalkozó (kettő, napi 8 órás munkavégzésre bejelentett alkalmazottal is rendelkezik) az elmúlt 2,5 hónapban folyamatosan táppénzen volt. A bevételszerző tevékenységet ezen időszak alatt a 2 alkalmazott látta el. Előbbi folyamatos táppénz miatt nevezett vállalkozó 2 havi 50 ezer forintos kata összeget nem fog befizetni. Kérdésem az, hogy a 12 milliós éves kata bevételi korlátnál (amíg nem kell megfizetni a 40% "büntető" adót) kalkulálhatok-e 12 millióval, vagy csak 10 hónapnyi (10 milliónyi) arányos résszel? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel maradok!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték