280 találat a(z) távolléti díj cimkére

Betegszabadság és táppénz a jelen veszélyhelyzetben Kérdés

Távolléti díj mértéke és számítása. Ilyen esetekben kaphatja a munkavállaló Cikk

Gyakori, hogy a munkaviszony alapján kifizetendő bérnél a távolléti díjjal kell számolni. Egyébként a biztosítás sem szünetel, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére például távolléti díj jár. A fentiekre tekintettel az alábbi cikkünkben ismertetjük a távolléti díj szabályait, és külön kitérünk azokra az esetekre, amikor távolléti díj a kifizetés alapja.

Háromszoros fizetés is járhat a munkaszüneti napi munkavégzésért Cikk

Megerősítette a Kúria a 2020. november 2. napján közzétett ítéletében, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napon is munkát végző munkavállaló számára a munkabérén felül távolléti díj is fizetendő. Sőt, munkavégzés esetén a munkavállalót bérpótlék is megilleti. Cikkünkben ismertetjük a döntés (Kfv.VII.37.342/2020/7.) részleteit.

Kúria: ekkor kell órabéres munkavállalónak távolléti díjat fizetni Cikk

Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabéres munkavállalót abban az esetben is távolléti díj illeti meg az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon, ha munkavégzésre be van osztva, mondja ki a Kúria határozata.

Távolléti díj számítása Kérdés

Nyugdíj előtti felmentés: közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve hatálya alá Cikk

Olvasónk abban a speciális helyzetben van, hogy nyugdíjazása előtti felmentését még közalkalmazottként kezdeményezte, de időközben új munkaszerződést írt alá, így a felmentés vége már a munka törvénykönyve hatálya alatt történt meg. Érdekelte ilyenkor milyen szabályok vonatkoznak rá. A kérdést dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.

Távolléti díj számítása Kérdés

Részmunkaidős munkavállaló szabadságának órában vagy napban történő nyilvántartása Kérdés

Órabéres munkavállaló munkavégzése hétköznapra eső fizetett ünnepen Kérdés

Mt. 84. § (1) Kérdés

Szabadság munkaidőkeretben Kérdés

Távolléti díj számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátó cég, amely jelen helyzetben nem tud bevételszerző tevékenységet végezni. A vírus alatti időszakot úgy próbálta megoldani, hogy munkavállalóival megállapodást kötött, hogy állásidőt fizet, ami az alapbérük 50%-a. Ezt el is fogadták. Most viszont kénytelen volt felmondani néhány munkavállalójának. Kérdésünk az lenne, hogy a 30 napos felmondási időre járó bért, amit a távolléti díjjal kell számolni, mi alapján határozza meg, tehát melyik alapbér alapján számoljuk a távolléti díjat? Az eredeti alapbért, a csökkentett, 50%-os alapbért, vagy az elmúlt 6 hónap átlagát vegyük figyelembe? Korábban (az elmúlt 6 hónapban) bérpótlékra is jogosultak voltak. A többi dolgozónak, akiket nem bocsát el, az alapbére vissza lett állítva 100%-ra, mert rájuk igénybe veszi a bértámogatást. A megállapodás, amit az állásidőre kötöttek, a vészhelyzet megszűnéséig érvényes, tehát megteheti azt a munkáltató, hogy a bértámogatásba bevont dolgozókat 100% alapbéren bérszámfejti, s az elbocsátott dolgozókat tartja a munkaviszony megszűnéséig az 50%-os állásidőn? Nekik végkielégítést fog fizetni, ugyancsak távolléti díjjal, de nagyon nem mindegy egyik fél számára sem, hogy mennyinek kell lenni a távolléti díjnak.

Fizetett ünnep Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, az alábbi kérdésekben: - dolgozó órabéres, 5/2-es munkarendben hétfőtől péntekig dolgozik. Kell-e távolléti díjat fizetni az ünnepnapokra? Például áprilisban húsvét péntek, vasárnap, hétfő is ünnepnap. Ha ledolgozza az általános munkarend szerinti órakeretet. - dolgozó órabéres, folyamatos munkarendben dolgozik (4 műszakos). Kell-e távolléti díjat fizetni az ünnepnapokra? Ha ő is ledolgozza az általános munkarend szerinti órakeretet? Előre is nagyon köszönöm segítségüket.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 141/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as kormányrendeletet módosító 141/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. szerint számított távolléti díj helyett már a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérről rendelkezik, és ezt veszi alapul a támogatás mértékékének meghatározásakor. Adott társaság a 8 órában dolgozó munkavállalóinak munkaidejét 4 órára és ezzel arányosan az alapbérét már 50 százalékkal csökkentette a veszélyhelyzetre tekintettel. Azt jelentheti-e ez a fogalmi változás, hogy ebben az esetben a 4 órára számított alapbért lehet csak figyelembe venni a támogatás összegének meghatározása során, mint "eredeti" alapbért? Ha igen, akkor nem a veszélyhelyzetet megelőzően 8 órára számított nettó alapbér 50 százalékának 70 százaléka, hanem a 4 órás nettó alapbér 50 százalékának a 70 százalékára lenne jogosult a munkavállaló. Ezzel jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének azon cégek alkalmazottai, ahol a veszélyhelyzetre tekintettel már korábban, tehát a kérelem beadását megelőzen, de már a veszélyhelyzet kihirdetését követően csökkentették a munkaidőt és ezzel az alapbért. Számomra kérdésessé teszi ennek az értelmezésnek a helyességét az, hogy a csökkentett munkaidő fogalma esetében továbbra is a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő részmunkaidőről rendelkezik a jogszabály, és nem a kérelem benyújtása utáni módosított részmunkaidőről. Köszönöm.

Állásidő vagy igazolt fizetett távollét Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cég vezetősége nem oszt be egyes embereket dolgozni, mert félnek a járvány miatt, pedig lenne munkalehetőség, akkor erre az időre állásidőt vagy igazolt fizetett távollétet lehet elszámolni? Erre az időre is a teljes alapbérüket fogják kapni.