Tisztelt Szakértő! Ha 24/48 készenlét jellegű munkakörben és munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók (mondjuk rá, hogy megfelelnek a jogszabályi feltételeknek), a januári bérpapíron fel kell-e tüntetni a január 1-jén a munkaszüneti napra eső távolléti díjat? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók munkaszüneti napon történő munkavégzése esetében fizetendő távolléti díj fizetéséről szól. Ellentétes vélemények ütköznek. A munkaidőkeret megállapításakor a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben úgy, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat. Ennyit dolgozna hétfőtől péntekig az általános munkarendben dolgozó munkavállaló, a munkaidőkeretben dolgozó sem dolgozhat többet. A munkaidőkeret alkalmazásánál tehát nem éri kár a munkavállalót a munkaszüneti nap miatt, hiszen az már a keret felállításakor figyelembe lett véve, ezért részére távolléti díj fizetésre nem kerül sor! A hétfőtől–péntekig munkát végző, általános munkaidőben foglalkoztatottak esetében fizetünk távolléti díjat, a munkaidő keretben foglalkoztatottak esetén pedig nem. Tehát a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók esetében, amikor a munkaszüneti napon nem történik munkavégzés, semmilyen díjazás nem fizetendő, még távolléti díj sem! Kérdésem a fentiek alapján, hogy munkaidőkeret esetén, folyamatos munkarendben is kell-e távolléti díjat fizetni, függetlenül attól, hogy keresetveszteség nem éri, és végez munkát vagy nem? . Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.
A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.
Tisztelt Szakértő! A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az Mt. 148. § (2) bekezdése kimondja, hogy az esedékesség időpontja, a távolléti díj kezdő időpontja. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya 2019.10.31-én szűnik meg, de az utolsó ledolgozott napja: 2019.09.30. Ebben az esetben a távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjának 2019.10.01-t kell tekinteni vagy a 2019.09.30-át? Mivel szeptemberben az osztószám a 168 óra az egy órára jutó távolléti díj számításánál, azonban októberben 176 óra lenne ez a szám. Melyik hónap osztószámát kell figyelembe venni a fenti esetben? Illetve, ha több havi a felmentési idő, akkor a távolléti díj számításánál ezt figyelembe kell venni, vagy a felmentési idő kezdő napjára megállapított távolléti díjjal kell a több hónapra vonatkozó felmentési időre járó bért kifizetni? Előre is köszönöm a segítséget.
Ha a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti a munkavégzés alól a munkavállalót, akkor is a felmondási idő végével szűnik meg a munkaviszony? Vagy az utolsó munkában töltött nappal? Ha 07.31-én mond fel, akkor aznap kifizetheti a teljes felmentési időre járó bért is rögtön a munkáltató? Ezt augusztusi távolléti díjként számfejthetem 07.31-én? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk önkéntes tartalékos szolgálaton vesz részt. Társaságunk a Magyar Honvédséggel megállapodást között a 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében. Társaságunk a megillető kompenzációról nem mondott le. Kérdésem, hogy milyen jogcímen kell elszámolni a munkavállaló távollétét és kell-e távolléti díjat fizetni részére?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. A bérprogram beállításai között havibér esetén lehetőség van mind a munkaszüneti napi távollét, mind a fizetett szabadság távollét díjazására alapbér alapján vagy távolléti díj alapján. Mindkettőnél külön-külön ki kell választanom, hogy alapbér alapján vagy távolléti díj alapján számolom el. Kérdésem, hogy mi különbség van a 2 alkalmazási lehetőség között. Tehát nem az érdekel, hogy ha így számolom, több jön ki, ha úgy akkor, kevesebb, hanem megválaszthatja-e a munkáltató, hogy havibéres estében melyiket használja, vagy szabályozza-e ezt valami? Melyiket célszerű választanom? Gondolok itt arra például, hogy általános munkarendben csak az alapbér szerinti díjazást (olyan munkáltatónál, ahol nincsenek pótlékok) érdemes választani, míg munkaidő-keretes esetén (ahol valószínűleg lesznek pótlékok is) távolléti díj szerinti elszámolást kell választani a munkaszüneti napra vagy éppen a szabadságra. Továbbá kérdésem, hogy ugye jól tudom, havibéres munkaidő-eretes esetén, ha nincs beosztva és nem is végez munkát hétköznapra eső munkaszüneti napon, arra semmiféle alapbér, sem távolléti díj nem jár, tehát 0 Ft (mivel nem csökkent a teljesítendő munkaidő). Kérdéseim kizárólag havibéresre vonatkoznak. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi alapbérben részesül (ez a minimálbért meghaladja). Minden hónapban az értékesítés elért árrése alapján munkaszerződésben meghatározott százalékos kulccsal jutalékot kap. Ebben az esetben mit kell figyelembe vennem a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Órabéres díjazású munkavállaló munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, teljes napi munkaidőben (napi 8 óra) dolgozik. A munkáltató a munkavállalót hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 10 óra, hétvégén és/vagy munkaszüneti napokon 8 óra munkavégzésre osztja be. A munkáltató egy hétköznapra (nem munkaszüneti napra) szabadságot ad ki a munkavállalónak. A munkavállalót az Mt. 146. § (3) bekezdés a) pontja alapján a szabadság tartamára 10 órára vagy 8 órára eső távolléti díj illeti meg? A szabadság tartama a munkaidőkeret szempontjából teljesített munkaidőnek minősül? Amennyiben igen, a fenti esetben egy hétköznapi napra (nem munkaszüneti napra) eső szabadságot 10 óra vagy 8 óra teljesített munkaidőként kell figyelembe venni a munkaidőkeretnél? Köszönettel.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint adózó magánszemély betegsége esetén milyen ellátásban részesülhet, s hogyan egészítheti azt ki a munkáltató? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A 2001.06.01.napjától fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyt 2018.09.13-án a munkáltató megszünteti. A felmondási idő alatt a dolgozó munkájára a munkakör megszűnése (átszervezés) miatt nem tart igényt a munkáltató, ezért az időarányosan még járó szabadság természetbeni kiadása után a munkavállalót felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. Hogyan kell kiszámítani az időarányosan még járó szabadságos napokat, ha a dolgozó a 30 nap éves szabadságából a felmondás időpontjáig 1 napot vett ki? Mikor kell elszámolni és kifizetni a végkielégítés, illetve a szabadságos napokra és felmentési időre járó távolléti díj összegét? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkáltatónál havi és órabéres alkalmazottak teljesítményalapú bért, prémiumot is kapnak az alapbéren és pótlékokon felül. A teljesítménybér, prémium havi rendszerességgel jár a dolgozóknak. Ennek maximális összegét a tájékoztatóban közlik a dolgozókkal, és a havi teljesítményük függvényében kerül kiszámításra és kifizetésre. Miként kell a távolléti díjat ilyen esetben kiszámolni? Milyen jövedelmeket kell a számításnál figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyomat azonnali hatállyal megszüntettem, mivel volt munkáltatóm olyan helyzetet teremtett, amely számomra a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. (Jogellenes adómentes juttatás kifizetésére kötelezett, véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, munka- és felelősségi körök tisztázatlansága.) Volt munkáltatóm az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésemet jogellenesnek tartja és közel két hét elteltével a tegnapi napon felszólított, hogy 3 napon belül fizessem meg a 30 napra járó távolléti díj bruttó összegét. (Ez több mint 1,5-szer magasabb összeg, mint az utolsó teljes havi nettó munkabérem.) Jogszerű a bruttó összegben történő követelés? Ha igen, ezen összeg adó- és járulékvonzatát visszakaphatom? Ha igen, mikor és milyen módon? Jogos-e a gyakorlatilag teljesíthetetlen határidő kitűzése főleg úgy, hogy a három napba a hétvége is beleesik? Mi történik, ha a megadott határidőn belül nem tudom az összeget befizetni és a munkáltató pert indít, de a tárgyalás időpontját megelőzően teljesítem fizetési kötelezettségemet? Meddig tehetem ezt meg egyéb járulékos költség fizetése nélkül? Terhelni fog még további költség a perindítás miatt, vagy a munkáltató abban az esetben köteles elállni a pertől? Ha mégis perre mennénk, indíthatok-e ellenkeresetet, ha igen meddig és milyen módon?
Tisztelt Szakértő! Üzleteinkben dolgozó eladóink alapbérükön felül (ez kb. bruttó 200 000 Ft) teljesítményüktől függően mozgóbérben is részesülnek. Ez mindig utólag kerül elszámolásra és teljesítménytől függően 0-tól akár kb. bruttó 150 000 Ft-ig terjedhet az értéke. A dolgozók ezen felül vasárnapi pótlékban és a munkaidőkeret végén – amennyiben túlórájuk keletkezett – túlórapótlékban részesülnek. A kérdésem az lenne, hogy távolléti díj számításánál a mozgóbért is figyelembe kell venni, vagy csupán a pótlékokat. Megtisztelő válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték