hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Távolléti díj mértéke és számítása. Ilyen esetekben kaphatja a munkavállaló

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász
2

Gyakori, hogy a munkaviszony alapján kifizetendő bérnél a távolléti díjjal kell számolni. Egyébként a biztosítás sem szünetel, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére például távolléti díj jár. A fentiekre tekintettel az alábbi cikkünkben ismertetjük a távolléti díj szabályait, és külön kitérünk azokra az esetekre, amikor távolléti díj a kifizetés alapja.

Mielőtt megnéznénk, hogy mikor kell távolléti díjat fizetni, tekintsük át, hogyan kell a távolléti díjat kiszámolni! 

A távolléti díj egyik számítási módja az alapbérre épül, azaz az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány alapján számoljuk a távolléti díjat. Az alapbér nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél, ami jelenleg havi bruttó 161 ezer forint, ha pedig a munkaviszonyban ellátandó tevékenység szakképzettséget igényel, akkor havi bruttó 210 600 forint.

Pótlékátalány: A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

A másik számítási mód a teljesítménybérre és bérpótlékra épül, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani a távolléti díjat. Ez esetben az alábbiakra kell figyelmemmel lenni:

♦     6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

♦     A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

♦     A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékában műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

♦     Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen esetekben és hány nap távolléti díj jár a munkavállalónak!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
radics.zsuzsanna

A szabadság pénzbeli megváltása esetén külön nem nevesíti a Munkatörvénykönyv a távolléti díjat, de tekintettel arra, hogy a szabadságra távolléti díj jár, így ez esetben is távolléti díj kerül számfejtésre.

mindflux

..és mi a helyzet a szabadságmegváltással?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Unión belüli jövedelem adózása, árfolyama II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Revolut

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink