Egyre több vendéglátóhelyen találkozunk az étel- és itallapon, illetve a kapott számlán felszolgálási díjjal, ami a fogyasztás összegének meghatározott százalékában (általában 6–15 százalék) kerül meghatározásra. Cikkünkben a a felszolgálási díj társadalombiztosítással összefüggésben felmerülő kérdéseit járjuk körbe.
Januárban a költségvetés 54,4 milliárd forintos többlettel zárt, miközben biztosította a forrásokat a 6%-os nyugdíjemeléshez, a rezsivédelem és a családtámogatások fenntartásához – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. A kormány célja, hogy az idei évben erősítse a növekedést, miközben a hiány és az államadósság mértékét tovább csökkenti – hangsúlyozzák.
A vállalkozás szüneteltetése jogszabályi lehetőség az egyéni vállalkozó számára, amely arra szolgál, hogy tevékenységét átmenetileg fel tudja függeszteni anélkül, hogy a megszüntetés lehetőségét számba kellene vennie. Cikkünkben ennek társadalombiztosítási vetületét vesszük számba.
A magyar társadalombiztosítási támogatással külföldön is igénybe vehető gyógykezelés. A tb-támogatott külföldi gyógykezelésekre többek között akkor lehetséges, ha a beteg magyarországi ellátáshoz hosszú várakozási idővel jutna hozzá vagy a beteg részére olyan ellátást kellene nyújtani, amely Magyarországon tb támogatottan nem elérhető. Az alábbi cikkben az előzetes engedély alapján magyar tb támogatással külföldön igénybe vehető gyógykezeléseket ismertetjük.
Kell-e szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie a Magyarországon tevékenykedő kft.-nek, ha külföldön élő személyt távmunkában alkalmaz? Az olvasói kérdés szja-t érintő részére Horváthné Szabó Beáta, társadalombiztosítást érintő részére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász adószakértő válaszolt.
Megjelent a HVG legújabb tb-különszáma kommentárokkal, valamint 8 törvénnyel teljes terjedelemben (a kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel egységes szerkezetben), kiemelve a 2023-as évközi, a 2024. január 1-jei, illetve a 2024-es évközi változásokat. A kommentárok – melyek tb-szakértők és az Andersen Adótanácsadó Zrt. munkatársainak közreműködésével készültek – kitérnek a legfontosabb társadalombiztosítási előírásokra, valamint a HVG Adó 2024 különszám decemberi megjelenése óta kihirdetett adó-, számviteli és illetékváltozásokra is.
A társadalombiztosításban az a hír, hogy lényegében alig változott valami. Holott nem így indultak a parlamenti folyamatok. Még az őszi adócsomagban is szerepeltek azok a változatok, amelyek jelentős többletterheket zúdítottak volna a vállalkozókra, igaz, csak 2025-től. Aztán az utolsó pillanatban megfutamodtak a jogalkotók. Válogatásunk egyik írása tartalmazza a "mi lett volna, ha" szabályait is. Lehet, hogy nem érdemes elfelejteni őket.
Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár, ha egy kivás kft. napi egy órában szeretné munkavállalóját foglalkoztatni? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
2023. november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, amely – többek között – módosította a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.). Írásunkban a Tbj.-re vonatkozó változásokat ismertetjük.
A Magyar Közlöny 2023. évi 159. számában megjelent az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról szóló 46/2023. (XI. 9.) BM rendelet.
Már tizenhat és fél év telt el azóta, hogy kezdetét vette az egészségügyi szolgáltatás jogosultságának ellenőrzése, amit sokan csak jogviszony-ellenőrzésnek neveznek. Azaz, 2007 áprilisától a társadalombiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltató köteles ellenőrizni a betegek jogviszonyát, jogosultságát. Ennek keretében egyrészt a tajszám érvényességét, másrészt az adott tajszám mögötti befizetést vizsgálják. Írásunkban ezen jogviszony-ellenőrzésről adunk áttekintést azzal, hogy részletesebben kitérünk a hathavi egészségügyiszolgáltatásijárulék-tartozás esetére is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztató anyagot tett közzé honlapján a 2024. január 1-jétől fizetendő járulékokról.
Társadalombiztosítási szempontból ki tekinthető harmadik állam polgárának? Milyen járulék- és szochoszabályokat kell rá alkalmazni? Összefoglaltuk az előírásokat.
A kormány az egészségügy újabb területéről takarítja el a magántőkét. Miközben megy a kiszorítósdi a CT-k és MR-ek terén, elképesztő mennyiségben zúdulnak az országba a drága diagnosztikai gépek. Nemcsak az állam vásárol, a privátpiac is sosem látott virágzásnak indult. Az aranykorhoz egy dolog hiányzik: a pénz. Miközben tízmilliárdokat öntenek a gépekbe? Igen, mert a tb-finanszírozás nem tart lépést a készülékek számával. Tavaly kisebb egészségbiztosítási összeg jutott egy közfinanszírozott központ működtetésére, mint három évvel ezelőtt. A betegek a piacon vásárolnak maguknak gyors vizsgálatokat. A 104 hazai MR közül 47 tisztán fizetős – írja a valaszonline.hu.
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték