hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Részmunkaidős foglalkoztatás kivás kft.-ben – mutatjuk, milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár

  • adozona.hu

Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár, ha egy kivás kft. napi egy órában szeretné munkavállalóját foglalkoztatni? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Van egy kivás kft., ahová be szeretnének jelenteni napi egy órában bruttó 40 000 forintért egy dolgozót, aki mellette őstermelő. A kérdés, hogy ezután a bér után milyen járulékokat kell megfizetni? Gondolom a tb alapja a minimálbér 30 százaléka lesz, tehát 80 040 forint után kell megfizetni, de mi lesz a kiva alapja? Hogyan alakul ennek a dolgozónak a fizetendő járuléka?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kisvállalati adó (kiva) mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adófizetés alól, ugyanakkor a foglalkoztatottnak – kérdésben a leírtak alapján a munkavállalónak – meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén – ahogy ez a kérdésben is szerepel – legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, amely jelenleg bruttó 80 040 forint havonta.

Olvassa el az Adózóna korábbi írásait tb/járulékok/nyugdíj témakörben itt!

Figyelembe véve, hogy a bruttó bér a kérdésben foglaltak szerint havi 40 000 forint, így a munkavállaló ezen havi bruttó 40 000 forintból fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltatónak kell megfizetnie különbözet kapcsán, azaz 40 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot. Ha a munkavállaló egészségbiztosítási ellátást kap, például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, vagy gyermekgondozási díjra lesz jogosult, akkor úgy tekintik az ellátás megállapításakor, mintha maga a munkavállaló fizette volna meg 80 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot.

A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap). Az adóhivatal tájékoztatása alapján: „Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetési alsó határt [mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér 30 százaléka], a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. Kisvállalati adózó esetében azonban a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét kell alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható).”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink