hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Részmunkaidős foglalkoztatás kivás kft.-ben – mutatjuk, milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár

  • adozona.hu

Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár, ha egy kivás kft. napi egy órában szeretné munkavállalóját foglalkoztatni? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Van egy kivás kft., ahová be szeretnének jelenteni napi egy órában bruttó 40 000 forintért egy dolgozót, aki mellette őstermelő. A kérdés, hogy ezután a bér után milyen járulékokat kell megfizetni? Gondolom a tb alapja a minimálbér 30 százaléka lesz, tehát 80 040 forint után kell megfizetni, de mi lesz a kiva alapja? Hogyan alakul ennek a dolgozónak a fizetendő járuléka?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kisvállalati adó (kiva) mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adófizetés alól, ugyanakkor a foglalkoztatottnak – kérdésben a leírtak alapján a munkavállalónak – meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén – ahogy ez a kérdésben is szerepel – legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, amely jelenleg bruttó 80 040 forint havonta.

Olvassa el az Adózóna korábbi írásait tb/járulékok/nyugdíj témakörben itt!

Figyelembe véve, hogy a bruttó bér a kérdésben foglaltak szerint havi 40 000 forint, így a munkavállaló ezen havi bruttó 40 000 forintból fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltatónak kell megfizetnie különbözet kapcsán, azaz 40 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot. Ha a munkavállaló egészségbiztosítási ellátást kap, például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, vagy gyermekgondozási díjra lesz jogosult, akkor úgy tekintik az ellátás megállapításakor, mintha maga a munkavállaló fizette volna meg 80 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot.

A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap). Az adóhivatal tájékoztatása alapján: „Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetési alsó határt [mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér 30 százaléka], a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. Kisvállalati adózó esetében azonban a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét kell alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható).”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eb-jegyértékesítés – Németország áfa

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Közösségen belüli beszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink