adozona.hu
Külföldről távmunkában – milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséget jelent a munkáltatónak Magyarországon?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Kulfoldon_elo_allampolgar_tavmunkaban__mily_4GG61D
Külföldről távmunkában – milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséget jelent a munkáltatónak Magyarországon?
Tetszik
Kell-e szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie a Magyarországon tevékenykedő kft.-nek, ha külföldön élő személyt távmunkában alkalmaz? Az olvasói kérdés szja-t érintő részére Horváthné Szabó Beáta, társadalombiztosítást érintő részére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy magyar kft. azt tervezi, hogy távmunkában alkalmaz három személyt. Közülük az egyik Londonban, a másik Csehországban, a harmadik pedig Dubajban él. Az alkalmazottak minimálisan, évi pár napot tartózkodnának Magyarországon. Milyen kötelezettségei keletkeznek a magyar kft.-nek? Kell-e adószám alá vagy foglalkoztatóként regisztrálnia a három országban a magyar kft.-nek? Kell-e szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie utánuk Magyarországon?
SZAKÉRTŐINK VÁLASZA
Személyi jövedelemadó
A külföldön élő állampolgár kifejezés sajnos nem tartalmaz elegendő információt. Ugyanis szja-kötelezettség megállapításakor a magánszemély adóügyi illetőségét és a munkavégzés helyét kell vizsgálni.
Ezért válaszomban azzal a feltételezéssel élek, hogy mindhárom országban dolgozó magánszemély az adott országban adóügyi illetőséggel rendelkezik, és ezt a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással tudja igazolni. Ez azért fontos, mert illetőségigazolás birtokában a magyar kifizető alkalmazhatja a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény munkaviszonyra (nem önálló munkára) vonatkozó cikkelyét. Mivel mindhárom ország (Egyesült Királyság, Csehország, Egyesült Arab Emírségek) esetében az egyezmény úgy rendelkezik, hogy a munkajövedelem az illetőség országában, illetve a munkavégzés helyén adóztatható, ezért az illetőség országában végzett munkanapokra jutó jövedelem az adott országban (külföldön), míg a Magyarországon ledolgozott munkanapokra jutó munkabér Magyarországon adóztatható.
A 08-as bevallás kitöltéséhez szükséges a magánszemélyek részére adóazonosító jelet igényelni.
Figyelemmel arra, hogy vannak országok, amelyben a foglalkoztatónak kell megfizetni az szja-előleg összegét is, javaslom az adott országok adóhivatalánál járjanak utána, hogy ezt a kötelezettséget kinek kell teljesíteni és milyen bejelentkezési és bevallási kötelezettség merül fel az adott országokban.
Társadalombiztosítás
A 883/2004/EK rendelet alapján a biztosítási jogviszonya abban az államban áll fenn, ahol a keresőtevékenységet folytatják (egy állam joghatóságának elve). Ezt a rendeletet alkalmazni kell Csehország vonatkozásában. 883/2004/EK rendelet 16. cikke alapján az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsága keretmegállapodást készített az EU határokon átnyúló távmunkájáról, amelyben lehetővé teszik a munkáltatók és munkavállalók számára, hogy eltérjenek a rendeletben meghatározott fenti szabálytól. Az eltérés egyik feltétele, hogy a munkavállaló szokásosan a munkáltató székhelye szerinti államban dolgozik, és a lakóhelye szerinti államban távmunkát végez; továbbá a munkavállaló távmunkája a lakóhely szerinti államban a teljes munkaidő kevesebb mint 50 százalékát teszi ki. A kérdésben leírtak szerint azonban ez a feltétel nem áll fenn, így a biztosítási jogviszony Csehországban jön létre.
Egyesült Királyság: kereskedelmi és együttműködési megállapodás jegyzőkönyve alapján érvényesül az Egyesült Királyság vonatkozásában is egy állam joghatóságának elve. Azaz, ez esetben is az a fő szabály, hogy a társadalombiztosítási kötelezettség a munkavégzés helyén keletkezik. Az Egyesült Királyság területén távmunkában dolgozó személy az angol társadalombiztosítás hatálya alá tartozik.
Egy esetlegesen ellenőrzés kapcsán javaslom, hogy a fenti munkavállalóktól kérjen egy hatósági igazolást arra vonatkozóan, hogy biztosítottnak minősülnek az Egyesült Királyságban, illetve Csehországban.
Magyarország és Dubaj között nem áll fenn szociális biztonsági egyezmény, így ez esetben a 2019. évi CXXII. törvény alapelvére tekintettel – azaz a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség – álláspontom szerint létrejön Magyarországon a biztosítási jogviszony tekintettel arra, hogy foglalkoztató magyar cég, és a munkavégzésre adott éven belül nem csak Dubajban, hanem Magyarországon is sor kerül.
Mindezek alapján a Dubajban élő személynek kell magyar adószámmal és taj számmal is rendelkeznie, és ezt a személyt be kell jelenteni, mint biztosítottat, és a munkabére alapján fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
A Tbj. 17.§ (2) szerint kifejezetten nem lesz biztosított a külföldi, ha két évet meg nem haladóan dolgozik Magyarországon - ha meg néhány napot van csak itt, akkor meg pláne), igaz, ezt külföldi munkáltatóra írja, de nagyjából igaz a belföldi munkáltatóra is, hiszen önmagában attól, hogy a munkáltató belföldi még nem lesz keletkezik egy külföldi személyre biztosítási jogviszony.
Írtam, hogy a cseheknél kellene egy telephely, tehát egyből lenne cseh munkáltató és akkor a 17.§ (2) játszik.
Dubai esetén se rendelkezik majd a munkavállaló magyar lakcímmel (tartózkodási engedéllyel), így ő is külföldi, a munkaviszony pedig lakóhely hiányában nem teszi őt magyar biztosítottá.
Ez azért van, mert a külföldieknél nem jön létre "csak úgy, magától" a biztosítási jogviszony, akkor sem, ha tag+ügyvezető lesz, de még akkor sem, ha munkaszerződést kötnek vele (ahhoz amúgy is munkavállalási engedély kell és annak kelléke a tartózkodási engedély is). A külföldi személy csak akkor lesz biztosított, ha megfelel a belföldi személy fogalmának, tehát idejön az országba és ehhez bizony legalább tartózkodási engedéllyel, vagy EUs polgárként bejegyzett magyar lakcímmel kell rendelkezni (Tbj. 4.§ 1.).
Tehát a turista ugyan alapíthat egy magyar Kft-t és annak tag+ügyvezetője lehet, de ettől még nem lesz biztosított, akkor sem, ha hónapokig itt él Magyarországon.
Az ESZJ logikája is az, hogy a külföldi személy belföldivé válása a lényeg. A biztosítási jogvisozny logikája is ugyanez.
Akkoriban én sem értettem ezt a logikát, azt meg pláne nem, hogy miért nem szabályozzák le értelmes magyar nyelvű mondatokkal, hogy mikor jön létre a külföldi esetén a biztosítási jogviszony, hiszen annak kelléke a tartózkodási engedély. Bejegyzett lakcím hiányában a külföldi TAJ számot se kapna, de ezt már írtam.
Így már érthető, kedves Zsuzsa?
Kérem ne keverjen össze két esetet!
A kiindulás az volt - amire én reagáltam -, hogy Ön azt írta, hogy "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony. Ide tartozik pl: magyar bejelentett lakcímmel nem rendelkező kínai állampolgár, aki Magyarországon biztosítási jogviszonyban dolgozik. Erre vonatkozóan kértem, hogy támassza alá jogszabállyal azt az állítását, hogy "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony.
Más eset az, amelynél ön az alapelvre hivatkozik, azaz ha pl: harmadik állam állampolgára úgy végzi a keresőtevékenységét a magyar foglalkoztatónak, hogy soha nem jön Magyarországra. Ilyen is van, de amelyre én a válaszomat írtam - három különböző eset - nem erről szól, hiszen ezek a személyek ugyan távmunkában vannak, de esetenként Magyarországon is tevékenykednek.
Mégvalami: ha a felek mégis munkaszerződést kötnének, akkor a magyar biztosítási jogviszonyt NEM eredményező munkaviszonyt (az EFO és a háztartási alkalmazott kivételével) nem kell bejelenteni, így azt a szerződés felmutatásával lehet igazolni.
Javaslom kimásolni a linket és megnézni, hogy minisztérium is elvre és nem konkrét szakaszra hivatkozott.
Ha vállalkozók lennének a saját országukban a kérdésben szereplő személyek, azzal sokkal egyszerűbb és vélhetően még anyagilag is kedvezőbb lenne a "műsor".
Ön azt írta, hogy "Ha a kérdésben leírt külföldi személy úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarország területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon." A kérdésben leírt személyeknél azonban más a helyzet, ahogy erre a válaszban is kitértem. Ezek a személyek ugyanis évente pár napot Magyarországon is tartózkodnak, itt tevékenykednek. (Megjegyzés: Egy esetleges ellenőrzéskor igazolni kellene a biztosítási jogviszonyukat)
Visszatérve az első hozzászólására, amelyben azt írta, hogy a "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony, kérem továbbra is, hogy az állítását jogszabállyal támassza alá!
Ha a kérdésben leírt külföldi személy úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarország területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, így járulékot sem kell fizetnie.
A külföldi ügyvezetők kapcsán merült fel a kérdés és arra már 2012-ben rákérdeztettem a minisztériumnál és válaszul "alapelvre" hivatkoztak.
Lásd itt: http://www.parlament.hu/irom39/06500/06500-0001.pdf
Már volt erről vita, itt: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Magyarorszagon_ugyvezeto_kulfoldi_allampolg_4JHI4B
Szívesen fogadok minden észrevételt, amely jogszabállyal is alátámasztható.
A Tbj. 6. §-a részletezi a biztosítottakat. A Tbj. 17-18 §-ai pedig azokat a személyeket, akikre nem terjed ki a magyar biztosítás. Ennek keretében például a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja is csak átmenetileg mentesíti a magyar biztosítási jogviszony alól Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalót, aki kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében van foglalkoztatva.
Mindezek alapján kérem jogszabállyal támassza alá, hogy a Tbj. melyik §-a rögzíti azt - amit a fentiekben írt -, hogy "a Tbj. külföldi személy esetén" nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony!
Csehország: A kérdésben foglalt munkavállaló csak pár napot dolgozik Magyarországon, így a távmunkavégzésére tekintettel Csehországban lesz biztosított. 2023. július 1-jén hatályba lépett keretmegállapodás sem tér el ettől a szabálytól, és nem is ír elő távmunkavégzés helye szerinti munkáltatót sem. Keretmegállapodás elérhető a következő oldalon: https://socialsecurity.belgium.be/sites/default/files/content/docs/en/international/framework_agreement_on_cross-border_telework.pdf
A Dubai esetre adott válasz hamis, de a Csehországra adott válasz se tiszta.
Dubai esetében a Tbj. külföldi személy fogalma alapján nem jön létre magyar biztosítási jogviszony, mert hiányzik az alapkellék, a magyar lakcím.
A cseheknél pedig nincs jogképes cseh munkáltató, ehhez Csehországban legalább regisztráció kell, de jobb, ha inkább alapítanak egy sro-t.
Az egészre a legjobb tanács az lenne, hogy az ilyen "dolgozók" inkább számlázzanak be.