hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldről távmunkában – milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséget jelent a munkáltatónak Magyarországon?

  • adozona.hu
9

Kell-e szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie a Magyarországon tevékenykedő kft.-nek, ha külföldön élő személyt távmunkában alkalmaz? Az olvasói kérdés szja-t érintő részére Horváthné Szabó Beáta, társadalombiztosítást érintő részére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy magyar kft. azt tervezi, hogy távmunkában alkalmaz három személyt. Közülük az egyik Londonban, a másik Csehországban, a harmadik pedig Dubajban él. Az alkalmazottak minimálisan, évi pár napot tartózkodnának Magyarországon. Milyen kötelezettségei keletkeznek a magyar kft.-nek? Kell-e adószám alá vagy foglalkoztatóként regisztrálnia a három országban a magyar kft.-nek? Kell-e szja-t, tb-járulékot és szochót fizetnie utánuk Magyarországon?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

Személyi jövedelemadó

A külföldön élő állampolgár kifejezés sajnos nem tartalmaz elegendő információt. Ugyanis szja-kötelezettség megállapításakor a magánszemély adóügyi illetőségét és a munkavégzés helyét kell vizsgálni.

Ezért válaszomban azzal a feltételezéssel élek, hogy mindhárom országban dolgozó magánszemély az adott országban adóügyi illetőséggel rendelkezik, és ezt a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással tudja igazolni. Ez azért fontos, mert illetőségigazolás birtokában a magyar kifizető alkalmazhatja a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény munkaviszonyra (nem önálló munkára) vonatkozó cikkelyét. Mivel mindhárom ország (Egyesült Királyság, Csehország, Egyesült Arab Emírségek) esetében az egyezmény úgy rendelkezik, hogy a munkajövedelem az illetőség országában, illetve a munkavégzés helyén adóztatható, ezért az illetőség országában végzett munkanapokra jutó jövedelem az adott országban (külföldön), míg a Magyarországon ledolgozott munkanapokra jutó munkabér Magyarországon adóztatható.

A 08-as bevallás kitöltéséhez szükséges a magánszemélyek részére adóazonosító jelet igényelni.

Figyelemmel arra, hogy vannak országok, amelyben a foglalkoztatónak kell megfizetni az szja-előleg összegét is, javaslom az adott országok adóhivatalánál járjanak utána, hogy ezt a kötelezettséget kinek kell teljesíteni és milyen bejelentkezési és bevallási kötelezettség merül fel az adott országokban.

Társadalombiztosítás

A 883/2004/EK rendelet alapján a biztosítási jogviszonya abban az államban áll fenn, ahol a keresőtevékenységet folytatják (egy állam joghatóságának elve). Ezt a rendeletet alkalmazni kell Csehország vonatkozásában. 883/2004/EK rendelet 16. cikke alapján az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsága keretmegállapodást készített az EU határokon átnyúló távmunkájáról, amelyben lehetővé teszik a munkáltatók és munkavállalók számára, hogy eltérjenek a rendeletben meghatározott fenti szabálytól. Az eltérés egyik feltétele, hogy a munkavállaló szokásosan a munkáltató székhelye szerinti államban dolgozik, és a lakóhelye szerinti államban távmunkát végez; továbbá a munkavállaló távmunkája a lakóhely szerinti államban a teljes munkaidő kevesebb mint 50 százalékát teszi ki. A kérdésben leírtak szerint azonban ez a feltétel nem áll fenn, így a biztosítási jogviszony Csehországban jön létre.

Egyesült Királyság: kereskedelmi és együttműködési megállapodás jegyzőkönyve alapján érvényesül az Egyesült Királyság vonatkozásában is egy állam joghatóságának elve. Azaz, ez esetben is az a fő szabály, hogy a társadalombiztosítási kötelezettség a munkavégzés helyén keletkezik. Az Egyesült Királyság területén távmunkában dolgozó személy az angol társadalombiztosítás hatálya alá tartozik.

Egy esetlegesen ellenőrzés kapcsán javaslom, hogy a fenti munkavállalóktól kérjen egy hatósági igazolást arra vonatkozóan, hogy biztosítottnak minősülnek az Egyesült Királyságban, illetve Csehországban.

Magyarország és Dubaj között nem áll fenn szociális biztonsági egyezmény, így ez esetben a 2019. évi CXXII. törvény alapelvére tekintettel – azaz a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség – álláspontom szerint létrejön Magyarországon a biztosítási jogviszony tekintettel arra, hogy foglalkoztató magyar cég, és a munkavégzésre adott éven belül nem csak Dubajban, hanem Magyarországon is sor kerül.

Mindezek alapján a Dubajban élő személynek kell magyar adószámmal és taj számmal is rendelkeznie, és ezt a személyt be kell jelenteni, mint biztosítottat, és a munkabére alapján fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Ruszin Zsolt

A Tbj. 17.§ (2) szerint kifejezetten nem lesz biztosított a külföldi, ha két évet meg nem haladóan dolgozik Magyarországon - ha meg néhány napot van csak itt, akkor meg pláne), igaz, ezt külföldi munkáltatóra írja, de nagyjából igaz a belföldi munkáltatóra is, hiszen önmagában attól, hogy a munkáltató belföldi még nem lesz keletkezik egy külföldi személyre biztosítási jogviszony.

Írtam, hogy a cseheknél kellene egy telephely, tehát egyből lenne cseh munkáltató és akkor a 17.§ (2) játszik.

Dubai esetén se rendelkezik majd a munkavállaló magyar lakcímmel (tartózkodási engedéllyel), így ő is külföldi, a munkaviszony pedig lakóhely hiányában nem teszi őt magyar biztosítottá.

Ez azért van, mert a külföldieknél nem jön létre "csak úgy, magától" a biztosítási jogviszony, akkor sem, ha tag+ügyvezető lesz, de még akkor sem, ha munkaszerződést kötnek vele (ahhoz amúgy is munkavállalási engedély kell és annak kelléke a tartózkodási engedély is). A külföldi személy csak akkor lesz biztosított, ha megfelel a belföldi személy fogalmának, tehát idejön az országba és ehhez bizony legalább tartózkodási engedéllyel, vagy EUs polgárként bejegyzett magyar lakcímmel kell rendelkezni (Tbj. 4.§ 1.).

Tehát a turista ugyan alapíthat egy magyar Kft-t és annak tag+ügyvezetője lehet, de ettől még nem lesz biztosított, akkor sem, ha hónapokig itt él Magyarországon.

Az ESZJ logikája is az, hogy a külföldi személy belföldivé válása a lényeg. A biztosítási jogvisozny logikája is ugyanez.

Akkoriban én sem értettem ezt a logikát, azt meg pláne nem, hogy miért nem szabályozzák le értelmes magyar nyelvű mondatokkal, hogy mikor jön létre a külföldi esetén a biztosítási jogviszony, hiszen annak kelléke a tartózkodási engedély. Bejegyzett lakcím hiányában a külföldi TAJ számot se kapna, de ezt már írtam.

Így már érthető, kedves Zsuzsa?

radics.zsuzsanna

Kérem ne keverjen össze két esetet!

A kiindulás az volt - amire én reagáltam -, hogy Ön azt írta, hogy "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony. Ide tartozik pl: magyar bejelentett lakcímmel nem rendelkező kínai állampolgár, aki Magyarországon biztosítási jogviszonyban dolgozik. Erre vonatkozóan kértem, hogy támassza alá jogszabállyal azt az állítását, hogy "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony.

Más eset az, amelynél ön az alapelvre hivatkozik, azaz ha pl: harmadik állam állampolgára úgy végzi a keresőtevékenységét a magyar foglalkoztatónak, hogy soha nem jön Magyarországra. Ilyen is van, de amelyre én a válaszomat írtam - három különböző eset - nem erről szól, hiszen ezek a személyek ugyan távmunkában vannak, de esetenként Magyarországon is tevékenykednek.

Ruszin Zsolt

Mégvalami: ha a felek mégis munkaszerződést kötnének, akkor a magyar biztosítási jogviszonyt NEM eredményező munkaviszonyt (az EFO és a háztartási alkalmazott kivételével) nem kell bejelenteni, így azt a szerződés felmutatásával lehet igazolni.

Ruszin Zsolt

Javaslom kimásolni a linket és megnézni, hogy minisztérium is elvre és nem konkrét szakaszra hivatkozott.

Ha vállalkozók lennének a saját országukban a kérdésben szereplő személyek, azzal sokkal egyszerűbb és vélhetően még anyagilag is kedvezőbb lenne a "műsor".

radics.zsuzsanna

Ön azt írta, hogy "Ha a kérdésben leírt külföldi személy úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarország területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon." A kérdésben leírt személyeknél azonban más a helyzet, ahogy erre a válaszban is kitértem. Ezek a személyek ugyanis évente pár napot Magyarországon is tartózkodnak, itt tevékenykednek. (Megjegyzés: Egy esetleges ellenőrzéskor igazolni kellene a biztosítási jogviszonyukat)

Visszatérve az első hozzászólására, amelyben azt írta, hogy a "Tbj. külföldi személy esetén" esetén nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony, kérem továbbra is, hogy az állítását jogszabállyal támassza alá!

Ruszin Zsolt

Ha a kérdésben leírt külföldi személy úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarország területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, így járulékot sem kell fizetnie.

A külföldi ügyvezetők kapcsán merült fel a kérdés és arra már 2012-ben rákérdeztettem a minisztériumnál és válaszul "alapelvre" hivatkoztak.

Lásd itt: http://www.parlament.hu/irom39/06500/06500-0001.pdf

Ruszin Zsolt

Már volt erről vita, itt: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Magyarorszagon_ugyvezeto_kulfoldi_allampolg_4JHI4B

radics.zsuzsanna

Szívesen fogadok minden észrevételt, amely jogszabállyal is alátámasztható.
A Tbj. 6. §-a részletezi a biztosítottakat. A Tbj. 17-18 §-ai pedig azokat a személyeket, akikre nem terjed ki a magyar biztosítás. Ennek keretében például a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja is csak átmenetileg mentesíti a magyar biztosítási jogviszony alól Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalót, aki kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében van foglalkoztatva.
Mindezek alapján kérem jogszabállyal támassza alá, hogy a Tbj. melyik §-a rögzíti azt - amit a fentiekben írt -, hogy "a Tbj. külföldi személy esetén" nem jöhet létre magyar biztosítási jogviszony!

Csehország: A kérdésben foglalt munkavállaló csak pár napot dolgozik Magyarországon, így a távmunkavégzésére tekintettel Csehországban lesz biztosított. 2023. július 1-jén hatályba lépett keretmegállapodás sem tér el ettől a szabálytól, és nem is ír elő távmunkavégzés helye szerinti munkáltatót sem. Keretmegállapodás elérhető a következő oldalon: https://socialsecurity.belgium.be/sites/default/files/content/docs/en/international/framework_agreement_on_cross-border_telework.pdf

Ruszin Zsolt

A Dubai esetre adott válasz hamis, de a Csehországra adott válasz se tiszta.

Dubai esetében a Tbj. külföldi személy fogalma alapján nem jön létre magyar biztosítási jogviszony, mert hiányzik az alapkellék, a magyar lakcím.

A cseheknél pedig nincs jogképes cseh munkáltató, ehhez Csehországban legalább regisztráció kell, de jobb, ha inkább alapítanak egy sro-t.

Az egészre a legjobb tanács az lenne, hogy az ilyen "dolgozók" inkább számlázzanak be.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jegyzett, de be nem fizetett tőke feltöltése eredménytartalékból

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Gépjárműadó beszámítása cégautóadóba

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink