Borravaló és felszolgálási díj – milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséget jelent a vendéglátóhelynek?

Megosztás Tetszik

Egyre több vendéglátóhelyen találkozunk az étel- és itallapon, illetve a kapott számlán felszolgálási díjjal, ami a fogyasztás összegének meghatározott százalékában (általában 6–15 százalék) kerül meghatározásra. Cikkünkben a a felszolgálási díj társadalombiztosítással összefüggésben felmerülő kérdéseit járjuk körbe.

A felszolgálási díj

A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. Legalábbis így definiálja a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése.

Ugyanezen rendelet további három „alapelőírást” tartalmaz a felszolgálási díjjal összefüggésben, miszerint a felszolgálási díjat

• fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni,
• havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával, illetve
• a díjnak a közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben adó- és járulékköteles és mely esetekben adómentes a felszolgálói díj a hatályos jogszabályok alapján.