Transzferárazás az áfa rendszerében – 1. rész: a szokásos piaci ár mint adóalap

Megosztás Tetszik

Az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket. A közelmúltban több előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek e témában az Európai Bíróságnál. Cikksorozatunkban a közösségi és hazai szabályozás előírásai mellett az Európai Bíróság ítéleteit, valamint a közelmúltban megjelent főtanácsnoki indítványokat mutatjuk be. Az első részben ismertetjük, hogy az Áfa tv. milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását, termékimport esetén az import áfa adóalapját képező vámérték kapcsolt felek között alkalmazott transzferár-kiigazítás szerinti módosításának lehetőségét.

Az adóhatósági ellenőrzések során kiemelt cél a cégcsoporton belüli ügyletek, alkalmazott árak, transzferárak ellenőrzése, melyek célja elsősorban annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg társaságiadó-, valamint egyéb jövedelemadó-, illetve helyiiparűzésiadó-fizetési kötelezettségüket.

Bár az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezései szerint a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyleteknél legtöbbször előforduló, adóköteles tevékenységet végző, teljes levonási joggal rendelkező társaságok közötti ügyletek esetében nem merül fel a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettsége, a transzferárhoz kapcsolódóan számos áfát érintő értelmező kérdés – például a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-korrekciók áfakezeléséhez, helyes bizonylatoláshoz, az Áfa tv. értelmében vett szokásos piaci ár meghatározásához, a cégcsoporton belül számlázott szolgáltatási díjakhoz kapcsolódó adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódó kérdés – felmerül.

A szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazásának Áfa tv. szerinti feltételei

Az Áfa tv. 65. §-a szerinti főszabály alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja a felek által meghatározott ellenérték. E főszabálytól eltérően az Áfa tv. 67. §-a a héa-irányelv* 80. cikke által adott felhatalmazás szerint az adócsalás vagy adókikerülés megakadályozása érdekében az alábbi feltételek teljesülése esetén előírja, hogy a nem független felek közötti ügyletek esetén az áfát a felek a szerződéses ellenérték helyett a szokásos piaci ár alapján állapítsák meg:

[* a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről]

67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy

• a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
• b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
• c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazásának Áfa tv. szerinti további feltételeit, továbbá az importált termékekhez kapcsolódó transzferár-kiigazításra vonatkozó szabályokat.