hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az év végi transzferár-kiigazítások kezelése

  • Baranyai Dénes, Szenior transzferár menedzser, Adó- és Jogi Szolgáltatások, Forvis Mazars

Az év vége közeledte a kapcsolt vállalkozások számára is izgalmakat tartogat, hiszen már a könyvviteli zárlat előtt is lehetőség nyílik arra, hogy az érintett adózók az adózás előtti eredmény szintjén kezeljék a transzferár-korrekciókat. Ennek mint lehetőségnek leginkább a kettős adóztatás elkerülésében mutatkozik meg az előnye. Bár általános szabályok leírhatók, a kiigazításokat érdemes óvatosan kezelni a pontos különbözet helyes számszerűsítése, továbbá az esetleges áfahatások és az azokat körülvevő bizonytalanságok miatt.

A Forvis Mazars tapasztalatai alapján a kapcsolt vállalkozások zöme jellemzően egyoldalúan az adóalap szintjén rendezi a csoporton belüli ügyletek szokásos piacitól eltérő árazásából eredő különbözetet, ennek azonban az egyik velejárója a kettős adóztatás lehet. Ez a gyakorlatban akkor következhet be, ha az érintett kapcsolt felek közül az, amelyiknek a csoporton belüli ügylet árazása következtében az adóalapja alacsonyabb lett a szokásos piaci szintűnél, a saját országában megemeli az adóalapját, de ennek ellentételezése a külföldi kapcsolt partnernél, azaz az adóalap ugyanazon összeggel történő lecsökkentése – akár saját döntésből vagy jogszabályi okokból fakadóan – elmarad.

Ezt kiküszöbölheti, ha az érintett kapcsolt felek már az adózás előtti eredmény szintjén kezelik a transzferár-kiigazítást, számviteli bizonylat kiállításával vagy pedig árkorrekció útján. Erre praktikusan a könyvviteli zárás előtt nyílik lehetőség. Tekintve, hogy ezek a kiigazítások pénzügyi rendezéssel történnek a felek között, a számviteli kiigazítás másik praktikus előnye, hogy az egyoldalú adóalap-növeléssel ellentétben az adózás előtti eredményét megemelő félnek nem kell saját forrásból előteremtenie az abból fakadó többletadó-fizetési kötelezettséget.

Klasszikus értelemben vett év végi transzferár-kiigazításról akkor beszélhetünk, ha a felek nem az eredeti, egyedi ügyletek ellenértékét módosítják, hanem a közöttük történő utólagos elszámolásra jövedelemadózási okokból, a megfelelő szokásos piaci jövedelmezőség elérése érdekében kerül sor. Ebben az esetben a felek az ellenérték nagyságában megállapodtak, közöttük érvényesen végbement az ügylet, és a teljesített ügyletből származó árbevételt a teljesítést követően kizárólag a profit elérése érdekében módosítják. A magyar szabályok szerint ez az összeg áfa hatályon kívüli, tehát nem szükséges az áfatörvény szerinti, számlával egy tekintet alá eső okiratot (módosító számlát) kiállítani.

Ugyanakkor, ha a transzferár-kiigazítást a másik országban található kapcsolt fél részéről kezdeményezik, úgy az ottani szabályozás eltérhet, és ott a különbözetet áfásan is kezelhetik. Tehát csoporton belül érdemes előre leegyeztetni, hogy a transzferár-kiigazítást mely országból kezdeményezik, és hogy ott milyen szabályokat követnek.

Fontos kiemelni még – szintén a hazai szabályozást fellapozva és a Pénzügyminisztérium állásfoglalását figyelembe véve –, hogy a klasszikus értelemben vett transzferár-kiigazítás esetén ugyanúgy kell eljárni, mintha a társasági adóalap kiigazítására kerülne sor, azaz a szokásos piaci tartományon belül – főszabály szerint – a medián értékét kell figyelembe venni a különbözet számszerűsítéséhez. Ez azzal a nehézséggel járhat, hogy bár a jellemző gyakorlat szerint a zárás előtt, így decemberben, de legkésőbb január legelején kerül sor a transzferár-kiigazításra, a még ezt követően lekönyvelt tranzakciók és tételek, illetve a könyvvizsgálat még módosíthatnak az adózás előtti eredmény összegén. Így utólag kiderülhet, hogy a felek legjobb szándéka ellenére valójában nem a szokásos piaci tartomány medián pontjára történik a tényleges kiigazítás.

Továbbá komoly fejtörést okozhat az, hogy miközben az itthoni elvárás a medián értékének figyelembevétele, a másik érintett ország csak a szokásos piaci tartomány legközelebbi értékére való kiigazítást fogadja el. Emiatt a csoporton belüli szoros együttműködés, illetve akár a közösen történő adótanácsadói gondolkodás javasolt.

A fentiektől eltérő eset, ha az érintett kapcsolt felek az év végén módosítják az egymással kötött szerződésüket, és ennek keretében korrigálják az eredetileg alkalmazott árakat vagy nyereséget. Ebben az esetben az eredetileg kiállított összes számla utólagos módosítása szükséges, az ügylet pedig az áfatörvény hatálya alá kerül. Amellett, hogy ez jelentős adminisztratív terhet jelent, az érintett feleknek egyben ügyelniük kell arra is, hogy az újonnan felmerült fizetendő és levonható áfa összege mely bevallási időszakban merül fel. Mivel ezt az esetet a szó szoros értelmében nem tekinthetjük transzferár-kiigazításnak, így viszont nem szükséges a szokásos piaci tartomány medián értékét figyelembe venni a kiigazításhoz.

A fentiekből kiolvasható, hogy az év végi transzferár-kiigazítások egyik bizonytalan pontja a különbözet áfakezelése. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg az Európai Uniós áfadirektíva sem nyújt egyértelmű iránymutatást a kérdésben, így a tagállamok a saját szabályaikat követik. Ebben hozhat változást egy nemrég az Európai Unió Bírósága részére benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelemben várható ítélet.

A C-726/23. (Arcomet Towercranes) számon futó ügyben a benyújtott kérdésben elsőként arra kell választ adni, hogy ha egy társaság által a kapcsolt vállalkozása részére kiszámlázott összeg az utóbbi nyereségének szokásos piaci szintűre emelését szolgálja, úgy az az összeg olyan szolgáltatás ellenértékének minősül-e, amely az áfa hatálya alá tartozik-e. Ha erre a kérdésre igenlő válasz érkezik, úgy az EU Bíróságának arra is választ kell adnia, hogy az érintett adóhatóság jogosult-e olyan dokumentumokat is bekérni, amelyek az igénybe vett szolgáltatásoknak az adóalany adóköteles ügyleteihez való felhasználását igazolják, vagy pedig az áfalevonási jog vizsgálatának kizárólag a beszerzés és az értékesítés/szolgáltatás vagy [a beszerzés és] az adóalany teljes gazdasági tevékenysége közötti közvetlen kapcsolaton kell alapulnia.

Bízhatunk abban, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése a jövőben a transzferár-kiigazítások áfakezelésének pontosabb értelmezésében, akár egységesítésében is segíthet.

A tartalom a Forvis Mazars megbízásából készült. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Részvény

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink