adozona.hu
Adócsomag: zárulnak a kiskapuk az adótechnikai korrekciók előtt – tervezett változások a számviteli törvényben
//adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Adocsomag_zarulnak_a_kiskapuk_az_adotechnik_5PHZRD
Adócsomag: zárulnak a kiskapuk az adótechnikai korrekciók előtt – tervezett változások a számviteli törvényben
Tetszik
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szt.) több lényeges pontját módosítaná a kormány az október 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátott adótörvény-módosítási javaslatban foglaltak szerint. Cél a hazai számviteli gyakorlat közelebb vitele az adórendszer és különösen a társasági adó szabályaihoz, illetve a jogharmonizáció erősítése és a beszámolók valódiságának biztosítása.
Mi változik a hatályos gyakorlathoz képest?
A hatályos szabályozás szerint a jelenlegi törvényszöveg nem tartalmazott olyan explicit utasítást, amely a konszolidált beszámolókban az utólagos transzferár-különbözetek bemutatásának módját írná elő. Így a csoporton belüli – akár év végi – átkönyvelések, számlázott korrekciók kezelése nem minden esetben volt egységes a konszolidált szintű adatokban.
Az új szabály előírná, hogy a mérlegen belül (akár anyavállalati, akár közbenső konszolidációs szinten) egyértelműen meg kell jeleníteni azokat az utólagos árkorrekciókat, amelyeket adózási okból mutatnak ki a társaságok. A árfolyameltéréshez, piaciár-korrekciókhoz (transzferár) kapcsolódó egységeket – a tervezett módosítás elfogadása esetén – a fő konszolidált eredménykimutatás megfelelő soraiban is egyértelműen fel kell majd tüntetni.
A módosítás biztosítaná, hogy a magyar konszolidált beszámolók az IFRS és a magyar számviteli szabályok szerinti transzferár-elszámolásokkal összhangban legyenek, így átláthatóbb lenne a csoportszintű pénzügyi eredmény, és kevésbé rejtenék el „adótechnikai” korrekciók a valós gazdasági adatokat.
Az adóalap-módosító transzferárak pénzügyi-számviteli hatása beépülne a konszolidált pénzügyi kimutatásba, nemcsak a társaságiadó-bevallásban vagy önálló tagvállalati beszámolóban tükröződne.
A csoportok között egységes lenne az adóalap-módosítások főkönyvi és beszámolási megjelenése.
Átmeneti szabály
Fontos, hogy az Szt. 47. paragrafus (10) bekezdését 2026-tól kellene alkalmazni, de már 2025-ben induló üzleti évre készített beszámolókban is alkalmazható, ha így döntenek. A tervezett módosítás formálisan is elvárt lesz, hogy a konszolidált beszámolók során minden adózási szempontból utólag korrigált transzferár-különbözet visszaköszönjön a konszolidált árbevételben vagy költségben – ez jelentős lépés a számviteli és adózási szabályok összhangja, a pénzügyi átláthatóság és a csoportszintű ellenőrizhetőség erősítésének irányába.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a törvénymódosítási tervezetnek
- a szokásos piaci ár utólagos különbözetének számviteli elszámolását,
- a költségek, ráfordítások piaciár-különbözetének kezelését,
- a hatályba léptetési és alkalmazási szabályokat, valamint
- egyéb technikai pontosításokat
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Hiányzik a számviteli szabályozásból a tagi kölcsön rendezése.
A tagi kölcsönt – miután az a tulajdonos pénze – integrálhatóvá kell tenni a cég saját tőkéjébe SZÁMVITELI szabályozás által! Miután a tagi kölcsön bármikor tőkévé lenne fordítható, annak nyereségként való „értelmezése” és az illeték alá vonása abszurd ostobaság. Ha számvitelileg tőketartalékba, eredménytartalékba, vagy lekötött tartalékba lenne helyezhető a tagi kölcsön, akkor az adózás ugye fel sem merül.
Ezért meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek a tagi kölcsönt bármikor tőketartalékba, elengedés esetén az eredménytartalékba, vagy veszteség finanszírozása esetén lekötött tartalékba helyezhetővé teszik, pénzmozgás nélkül! Ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni a tőke szabad áramlását akadályozó tőketartalék-csökkentést korlátozó szabályozást is. Jelenleg ugyanis csak tőkeleszállításkor lehet tőketartalékot kivonni.
Ha végre sikerült a minisztériumban felismerni, vagy hogy a tagi kölcsön nem kizárólag bevétel eltitkolásból és fiktív költség okán keletkezhet, attól még üldöznie kellene az adóhatóságnak mind a bevétel eltitkolást és a fiktív költségeket, nem pedig a végelszámoláskor, akár 30 évvel ezelőtti tagi kölcsön miatt adójogi bosszút állni, a tagi kölcsönt bevételnek és egyben ajándéknak minősíteni. Ezt a katasztrofális gazdasági igazságtalanságot a NAV érintett munkatársai szenvtelenül, szolgalelkűen kivitelezték, amit nem biztos, hogy meg lehet nekik bocsátani.
A tagi kölcsön kapcsán javasolható a múltra nézve az amnesztia, mert egy sor céget indokolatlanul sújtottak társasági adóval és illetékkel.