Tisztelt Szakértő! Szeretnék az alábbi kérdésemre választ kapni. A 2013. 01. 01. után létesített nyugdíjpénztári jogviszony alapján nyújtott nyugdíjszolgáltatás teljes egészében adóköteles-e, vagy csak az a része adózik, amely nem hozamból kerül kifizetésre? Tehát a nyugdíjszolgáltatásnak a teljes összege adóalapot képez, vagy csak a tőkerésze? Válaszát előre is köszönöm szépen!
A kft. magánszemély tagja hárommillió forintos üzletrésztőkéjét kívánja értékesíteni, ezen összeget jóval meghaladó áron. A kft. saját tőkéje tízmilliós nagyságrendű negatív tőke, eszközértékének fedezete idegen forrás, így kötelezettsége is jelentős. A kft. üzletrészének piaci értéke a fentiek alapján negatív. Kérdés, hogy mi számít piaci értéket meghaladó összegnek, és a magánszemélynek mely összeg után kell szja-t fizetnie, milyen formában, és milyen mértékű az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Berghofferné
Tisztelt Szakértő! 2016. évi XCI. törvény a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról 13. paragrafus (8) bekezdésének a) pontja szerint kártalanítás illeti a) az e törvény hatálybalépését követően hatályba lépő földhasználati szerződéssel rendelkező jogosultat 150 000 forint/hektár mértékben, a c) pont szerint pedig a „Földet a gazdáknak!” Program során földárverésen az (1) bekezdés szerinti érintett földrészletek vonatkozásában nyertes licitálót az árverésen történő részvétel, valamint a kapcsolódóan felmerült költségek vonatkozásában, ingatlanonként 150.000 forint erejéig. Kérdésem az, hogy van-e szja-vonzata a fentiek alapján kifizetett kártalanítási összegeknek, vagy az szja-törvény 1. számú melléklet 6. c. pontjában meghatározottak szerint adómentes juttatásnak minősül-e? Vagy jövedelempótló kártalanításnak számít, mely adókötelezettséggel jár? Válaszát előre is köszönöm.
Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozó adóelőlegét? Milyen költségek, kedvezmények vehetők figyelembe, és melyek nem? Milyen adókötezettséggel jár a vállalkozói kivét? Összefoglaltuk.
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Adószámos magánszemélytől befogadott számla oktatásról, havi 100 ezer forintról szól. Nem áfás az illető. Mit kell a kifizető kft.-nek levonni, és utána befizetni? Kérem, ne a törvény szövegét másolja ide, hanem saját szavaival megfogalmazott, egyszerű választ kérnék.
Két ponton is módosul 2017. január elsejétől a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében. Változik a munkásszálláson történő elhelyezés adómentességét biztosító fogalom, és jön az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás.
1./ Ha az egyik üzleti partneremmel szerződés kötök, hogy az éves forgalmának (mindegy, hogy mennyi az elért forgalom) például a 2 százalékáért ingyen árut kap tőlem, akkor van-e ennek adóvonzata – szja, eho, áfa, taoadóalap-növelés stb. – nálam? 2./ Ha az egyik üzleti partneremmel szerződést kötök, hogy az éves forgalma eléri az általunk meghatározott értéket, (esetleg sávonként) például 2 százaléknyi ingyenárut kap tőlem utólag, akkor van-e ennek adóvonzata nálam, szja, eho, áfa, taoadóalap-növelés stb.? Az ingyenárut hogyan adom át szabályosan az üzleti partneremnek?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy amennyiben egy munkáltató a dolgozói kiskorú gyermekeinek táboroztatását szeretné megoldani, abban az esetben ez az összeg adó- illetve járulékköteles lesz-e? X Kft. szerződést köt Y Kft.-vel, melyben megrendeli Z gyermek táborozását. A munkavállaló közvetlenül nem kap sem utalványt, sem pénzt, mert a számlát a két cég egymás között rendezi. Köszönöm válaszát.
Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, önálló bírósági végrehajtónak követelése van a magánszemélytől, aki csak bérleti jogviszonyt létesített a kft.-vel, az egész bérleti díj összegét kéri követelésnek szja levonása nélkül, ilyen esetben törvényesen kéri a végrehajtó az szja nélkül csökkentett összeget? Vagy csak az szja-val csökkentett rész utalható el a végrehajtónak? Válaszát köszönöm
Egy kft. 2010-ben befektetéshez kötött életbiztosítást kötött. Szerződő a kft, biztosított a személyesen közreműködő tag (ügyvezető), kedvezményezett az ügyvezető házastársa(aki szintén a társaság személyesen közreműködő tagja). A biztosítás egész életre szól, biztosítási esemény a biztosított halála. A szerződő a biztosított hozzájárulásával rendszeres pénzkivonást kérhet a felhalmozási egységek terhére. A kft. 2015 decemberében a biztosítóhoz benyújtotta részleges visszavásárlási igényét. A kft. ügyvezetője – mint magánszemély – 2015 decemberében ugyanezzel a biztosítóval nyugdíjbiztosítási szerződést kötött. A biztosító által küldött értesítés alapján a kft. részleges visszavásárlási kérelmét 2015. 12. 30-án végrehajtotta, amely alapján a kft.-t egymillió forint illeti meg. A biztosító azonban nem utalta vissza a kf. bankszámlájára ezt az összeget, hanem 2016. január 2-án az ügyvezető nyugdíjbiztosítási szerződésének 2016-os biztosítási díjaként jóváírta. 1. Kft esetében: a fenti gazdasági eseményt számvitelileg hogyan, és mikor kell elszámolni? 2. A magánszemély ügyvezetőnél: • A 2016-os nyugdíjbiztosítási díj jóváírása miatt keletkezik-e adó- és járulékköteles jövedelem? • Ha a magánszemély eláll a nyugdíjbiztosítási szerződéstől, és a biztosító visszautalja számára a jóváírt 1 millió forintot, keletkezik-e adóköteles jövedelem?
Korábbi kérdésemet az ügynöki jutalék szja és eho kötelezettséggel kapcsolatosan tettem fel, melyre választ is kaptam. A kérdésemből kimaradt a következő: a kifizetőnek van ugyan magyar adószáma, de németországi cég magyar fióktelepe. Az elszámolólevélen szerepel, hogy a kifizetés Németországban nem adóköteles. Azt szeretném tudni, ha a kifizető nem vonja le az adókat, büntethető-e az ügyfelem (aki a jutalékot bruttó összegben megkapja), ha ő egyéb jövedelemként bevallja (2015. évre vonatkozóan ezt tette), befizet 16, illetve 15 százalék szja-t és 27 százalék ehót, a 450 ezer felső korlátot utóbbira nem alkalmazza. Az adót és hozzájárulást a kapott összeg 78 százaléka után állapítja és fizeti meg. Az adóra, járulékra negyedévente előleget fizet.
Üdvözlöm! A következőkben kérném szíves tájékoztatását. Képzőművészeti galériaként előfordulhat, hogy magától a festményt készítő művésztől veszünk át festményt aukcióra. A kép értékesítését követően két eset lehetséges: a művész számlát ad, vagy csak beadóként kezeljük, mint a nem művész értékesítőket. Ez utóbbi esetben a 1608M-05 nyomtatvány 362. sorában lejelentjük a kifizetett összeget, mint ingóság aukciós értékesítéséből származó bevételt. Kérdésünk az lenne, ha a festményt készítő művésznek fizetünk az általa készített képért, van-e kifizetőként szja vagy eho levonási kötelezettségünk akár a számlás, akár a számla nélküli értékesítés esetében? Válaszukat megköszönve, üdvözlettel: Varga Róbert
Tisztelt Adózóna! Kft. magánszemély tagja (A) értékesíti a kft.-nek nyújtott tagi kölcsönét a kft. másik tagjának (B) a követelése 70 százalékáért. Kérdésünk, hogy ebben az értékesítéskor kinek, és milyen adózási kötelezettsége keletkezik, illetve a későbbiekben, ha a kft. pénzügyileg rendezni tudja a tagikölcsön-kötelezettségét (B) tag felé, adómentesen fizethető-e ki a kölcsön?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték