Tisztelt Adószakértő! Egy szja-alany társasház adószámot váltott ki, mert az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével szeretne élni. A kérdésem az lenne, hogy ha a maximálisan kifizethető napi munkabér összegénél (10 220 forint/nap/fő) magasabb bért szeretne fizetni, akkor milyen plusz adókötelezettséggel kell számolnia? Köszönöm válaszát.
Saját szabadalmát – gyártási folyamat – ügyfelem bérbe adja egy cégnek. A termelési folyamatban személyesen semmilyen formában nem vesz részt. A szellemi termékének (szabadalom) bérbeadása után kapott jövedelem egyéb összevonandó jövedelemnek számít-e? Utána 15 százalék szja és 27, vagy 14 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik? Kinek a kötelezettsége befizetni az ehót?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja, tehát nem kifizető, a telefonszámla összegének a 70 százalékát számolja el költségként. Ebben az esetben áfa szempontjából az így kapott összeget kell megbontani 30-70 százalékra, vagy ennek az áfája 100 százalékban visszaigényelhető? Jól tudom, hogy ez esetben az szja szerinti magánhasználatot nem kell vélelmezni, és így nem kell szja-t és ehót fizetni? Előre is nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelettel kérem Önöket, segítsenek az alábbi kérdések megoldásában. Egy társas vállalkozás felnőttképzés keretében szervezett képzést és vizsgáztatást, amit szerződés alapján, az oktatásra jogosult el is végzett. A számlát az áfatörvény 85. §-ára hivatkozással áfa nélkül állította ki. (Ez idáig – szerintem – rendben van.) Kiderült, hogy az oktatást szervező cég nem csak a saját dolgozóinak rendelte meg a szolgáltatást, hanem másik két cég alkalmazottainak is. Ennek összegét továbbszámlázták, mint közvetített szolgáltatást, áfamentesen. Kérdésem: helyesen járt-e el a társaság, amikor a számláját a továbbszámlázott összegről áfamentesen állította ki? Az oktatást szervező cég a saját dolgozóinak – mivel a munkavégzéshez szükséges volt a képzés és a vizsga – adómentesen biztosította a szolgáltatást. Kérdésem: van-e szja-fizetési kötelezettsége a képzést szervezőnek? Tekintettel arra, hogy "idegen" dolgozókkal is kapcsolatos a kifizetett számla? Továbbá: a "közvetített szolgáltatás" címen továbbszámlázott képzés után a számlát befogadónak kell-e fizetnie szja-t ? Ő is a saját dolgozóinak a továbbképzése érdekében járt el. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Tisztelt Szakértő! A kft. tulajdonosa egy házaspár. Az anya idős, ezért az üzletrészét egyenesági rokona, fia részére kívánja elajándékozni. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdésem, hogy kinek, mikor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége az ajándékozás végett? A szakmabeliek véleményei közt találtam olyan megjegyzést, hogy nemcsak az üzletrész fiú általi értékesítésekor, hanem már az szja-törvény 9. § (2) b) pontja az értékpapír megszerzését említi a jövedelem meghatározásakor, mivel a magánszemélyt a hasznok szedésének joga (például osztalék) illetve rendelkezési jog megilleti?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy magánszemély egymillió forintért vásárol egy ingatlant, amit a későbbiekben – könyvvizsgálói és ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján – hárommillió forint összegben apportál egy cégbe, akkor a magánszemélynek a különbözetre 15 százalék szja- és 27 százalék ehokötelezettsége származik? Ebben kérném egyrészt a megerősítésüket, illetve szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan jogszabályhely, ami lehetőséget biztosít az adómentességre? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2015-ben 180 napnál rövidebb ideig vállalt munkát külföldön (nem kiküldetésben). Ezt követően itthon is keletkezett bevétele. Kérdésem: az adóbevallásban fel kell-e tüntetni a kinti jövedelmet és a kint megfizetett adót? Ha igen, akkor magas szja-fizetési kötelezettsége kelezkezik. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély használt lakást vásárol, felújítja és eladja. A lakásvásárlás és eladás folyamatos. Van-e, és milyen korlátja van az eladásoknak szja és áfa vonatkozásában? Éves szinten ez 3-4 lakást jelent. Köszönöm: Zsuzsa
Kedves Szakértő! Ellentmondásos szakcikkeket találok azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalónak munkabér kiegészítéseként, havi részletekben adott versenytilalmi díjnak milyen adó- és járulékvonzata van. Kérem, írja meg, hogy ha az nem a munkaviszony végén, egy összegben kerül kifezetésre, hanem annak ideje alatt, akkor milyen adó- és járulék terheli. Itt található két egymásnak ellentmondó írás: http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaber/munkabernek-tunhet-de-nem-az https://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyebkot/Versenytilalmi_megall20141010.html Köszönettel:.
Tisztelt Ügyintéző! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy cég nyugdíjas munkavállalója elhalálozott, és a cég a teljes temetési költséget átvállalja. Milyen adóvonzata van ennek személyi jövedelemadóban és társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Köszönettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó katás ügyfelem bérli az üzlethelyiségét, magánszemélytől. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a közterheket a bérbeadó fizeti. Az szja-levonást és -bevallást a bérbeadó kérésére nem tesszük meg. A teljes bérleti összeg készpénzben kifizetésre kerül. Jól járunk-e el? Tisztelettel.
1/ Amerikai-angol tulajdonú és székhelyű vállalat kettős állampolgárt (holland-magyar) kíván foglalkoztatni, alkalmazotti jogviszonyban. A személy bejelentett magyar lakcímmel rendelkezik, és az év legnagyobb részét Magyarországon tölti. Munkája nem köti helyhez, mert a napi rutint skype-on, e-mailen stb. végzi el. Melyik országban kell megfizetnie az adókat és járulékokat? A külföldi cég átutalhatja-e a megállapodott bruttó fizetést az érintett személy magyarországi bankszámlájára, illetve ezzel mentesül-e a további járulékok megfizetése alól? A bruttó munkabér átutalása után a munkavállaló vállalja, hogy éves adóbevallásában bevallja a fizetésére háruló adókat, illetve járulékokat. Ez megvalósítható-e így? Amennyiben nem, kérem annak részletes leírását. 2/ Esetleg megbízásos alapon?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát azonos című kérdésemre. Pontosításképpen, hogy jól értelmezem-e, a számlán akkor a végösszeg a bruttó összeg? Illetve a számlán fel kell tüntetnem, hogy az szja és az eho összege levonásra került? Fő kérdésem, hogy a kifizető levonhatja-e ezt az összeget (szja és eho) a bérbeadótól vagy sem? Valamint a külön rezsiszámlából is kell vonnom szja-t és ehót? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás egyéni cég alapítása miatt szűnt meg. Az előírt megszűnő bevallások elkészültek, és beadásra kerültek. Kivéve a 1653-as bevallást, melynek a határideje 2017. év eleje lesz. A megszűnő egyéni vállalkozásban jelentős nyereség képződött, és magas lesz a fizetendő szja összege. Az lenne a kérdésem, hogy a 1653-as bevallásban az egyéni vállalkozó (egyéni céggé átalakulásának időpontjában) képezhet-e még fejlesztési tartalékot, amit nyilvántartásba vesz, és továbbviszi majd az egyéni cégbe? Az egyéni cég jelentős fejlesztéseket tervez, és szüksége lenne az összegre a fejlesztések megvalósításához. Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték