Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Az egyik rendezvényen, jelmezverseny keretében készpénzt fogunk kisorsolni az első három helyezett nyertesnek. Ezúton szeretném megkérdezni, hogy van-e összeghatár, amennyiben igen, akkor mennyi az összeg? Pénznyeremény esetén milyen adó, és annak milyen összegű vonzatai vannak? Köszönettel: Gold Judit
Termőföldet ajándékoztam a fiamnak. A termőföld 2009-től van a tulajdonomban. Az ajándék értéke után van szja-fizetési kötelezettségem?
Két kérdésem lenne: 1./ Közös megegyezéssel történt válást követően, a férj tulajdonába kerül egy lakás a vagyonmegosztás során. A lakást bérlőnek szándékozza kiadni. Választhatja-e a tételes költségelszámolást s elszámolhat-e értékcsökkenést is? A lakást 2010-ben a feleség nevére vették, s most a volt férj fogja megkapni. 2./ Ha egyenesági ajándékozás jogcímen szerzi meg valaki lakóingatlan tulajdonjogát, és 5 éven belül értékesíti az ingatlant, akkor érvényesíthető-e a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó adójogszabályok? A döntést gyorsan kellene meghoznunk. Várom megtisztelő válaszaikat. Üdvözlettel: Marcsi
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy a napelem felszerelése utáni többletenergia átadásából származó bevétel magánszemélynél külön adózó jövedelemnek minősül-e, ami után 2016-ban 15 százalékos szja-t és 27 százalékos ehót kell fizetni? Költségként hogyan vehető figyelembe a felszerelt napelemek költsége, ha az a saját fogyasztást is és az eladott energia előállítását is szolgálja? Köszönöm előre is válaszukat: Ádámkó András
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
2015 decemberében kiállított felvásárlási jegyem 2016 januárjában került kifizetésre. Kérdésem az lenne, hogy melyik évben számít bevételnek? Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Óvodában a dolgozóknak betegségmegelőzés céljából szárított gyümölcsporból készült védőitalt adnának. A számla megnevezése: gyümölcsporok. Kérdésem, hogy ez adómentesen adható, vagy utána szja-, ehofizetési kötelezettség van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Házaspár tavaly, a válás előtt megállapodott az anyagiakról ügyvéd előtt. Így az egyik fél elköltözött a közös lakásból, és a megtakarított pénz egy részéből vásárolt egy házat. Idei évben letelt a fél év különélési idő, és az egyik fél benyújtotta a válókeresetet. Kérdés: a tavalyi évi adóbevallásban fel kell-e tüntetni a kapott összeget (ami végül is a közös megtakarítás egy része a házasság alatt), vagy adózni kell-e az elköltözött félnek a megvásárolt ház miatt? Köszi a válaszért. R.
Néhány nappal ezelőtti kérdésem volt, hogy ingatlanértékesítés esetén milyen időpontig fogadhatók el az értéknövelő beruházásokról szóló számlák? Szerződéskötésig vagy a teljes vételár kifizetéséig? A kérdésre dr. Kelemen László válaszolt. Elnézést kérek, ha nem pontosan fogalmaztam, de a kérdésem arra irányult, hogy, ha magánszemély adja el az ingatlanát, a teljesítés időpontja a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor történik meg. Ettől eltérően a kifizetéshez igazodó telekkönyvi bejegyzés akár több hónappal később is lehet. Ebben az esetben lehetséges a szerződés aláírása és a telekkönyvi bejegyzés közötti időszakra értéknövelő beruházásra számlát érvényesíteni az szja-elszámolásban?
Cégünk ingatlanvétel kapcsán magánszemélynek foglalót adott, majd elállt később a szerződéstől. A magánszemélynél maradt foglaló. Véleményünk szerint ez az ő egyéb jövedelme, ami után neki kell adózni és ehót is fizetni. Szja = foglaló x 78 százalék x 16 százalék és foglaló x 78 százalék x 27 százalék. Jól gondoljuk? Kell ezt nekünk a 08-ason szerepeltetni? Szerintünk nem, mert nem kifizetői minőségben adtuk a foglalót (adásvétel kapcsán), így az csak később vált nála jövedelemmé, és így nincs adóelőleg-megállapítási kötelezettségünk. Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Magánemberként hogyan kell adózni (ha kell egyáltalán?) a következő esetben? 2014 novemberében autóbaleset következtében eltört és roncsolódott a bal kezem. A bíróság jogerős ítélete alapján a vétkes autós kötelező kgfb-biztosítója a kártérítés jogalapját tisztázottnak tekinti. A biztosító 2015 decemberében kifizetett 318 679 forintot, melyből: 300 000 forintt jogcím nélküli kártérítési előleg, 3 000 forint közlekedési többletköltség – számla van róla! 15 600 forint gyógyszertöbbletköltség – csak egy részéről van számla! 79 forint kamat. Kell szja-t fizetni ezen összegek után 2015-re? Magánemberként tételes költségelszámolást alkalmazok egyéb éves adózási tételek miatt. ++ Várhatóak még további kifizetések 2016-ban vagyoni károkra: – táppénz idejére járó jövedelemveszteségre (munkáltatói kimutatások, igazolások alapján), – ügyvédi költségre (erről lesz számla) – nem vagyoni sérelemre. Hogyan kell majd ezek után adózni (ha kell egyáltalán?) 2016-ban? Várva válaszukat, köszönettel: Siposné Hornyák Margit Épület Kontrol Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság, egy vele semmiféle jogviszonyban nem álló magánszemélynek 500 ezer forint juttatást (adományt, támogatást) fizet. Milyen adókötelezettsége keletkezik a társaságnak? Van-e valamilyen kötelezettsége a magánszemélynek? (Mi 16 százalék szja-ra és 27 százalék ehora gondolunk, és a 1508-ason a 1508A-01-01-en jelentenénk, nem számolva magánszemély-kötelezettséggel). Köszönettel!
Nem kis plusz feladatot ró a könyvelőre, ha a cég saját konyha üzemeltetésével biztosítja dolgozói étkeztetését. Még izgalmasabb a helyzet akkor, ha a szóban forgó munkaadó vendéglátással foglalkozik, és a felmerülő költségeket meg kell osztania ezen tevékenységével, illetve a munkavállalók étkeztetésével kapcsolatban felmerült tételekre. Az alábbiakban ehhez adunk támpontokat.
Tisztelt Szakértők! A kétfős családi gazdaság egyik tagja kilép a gazdaságból, és új családi gazdaságot alapít gyermekeivel. A régi családi gazdaságba nem vitt be semmilyen eszközt. A kilépéssel egyidejűleg azonban a házastársával való megállapodás alapján megkapta, és kivitte a gazdaságból a tenyészállatok egy részét, amelyeket bevitt az általa alapított családi gazdaságba. Kérdésem: szja és áfa vonatkozásában minek minősül ez az ügylet? Keletkezik-e ebből árbevétele a régi, megszűnő családi gazdaságnak? Ki kell-e számlázni az új gazdaságnak? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: felsőszeri
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték