Tisztelt Szakértő! Közhasznú szervezet interneten keresztül szeretne adományokat gyűjteni, és az adományozóknak apróbb ajándékokat kívánnak adni. Ezek az ajándékok kisebb értéket képviselnek, mint az adományozási összeg (tollak, szóró ajándékok, kézműves termékek, stb). Nem tekintenénk ezt a formát értékesítésnek, mivel inkább csak az ajándékozás a cél, viszont kell-e ezzel kapcsolatban jövedelemadót (és társait) fizetni. Válaszukat köszönöm!
Ha magánszemély ad bérbe gépet vállalkozásnak, de nincs adószáma, megteheti ezt számviteli bizonylat kiállításával, s nem kell áfakörbe bejelentkeznie, és ugyanúgy az szja-törvény szerint adózik, mint az ingatlant bérbeadók?
Tisztelt Szakértő! Könyvelőként dolgozom heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett. Ügyfelem az alábbi kérdéssel fordult hozzám. Családi gazdaságot hoztak létre 3 fővel. A családi gazdaság tagjai: feleség, férj és egy kiskorú gyermek. A családi gazdálkodó, vagyis a családi gazdáság vezetője a feleség, akinek heti 40 órás munkaviszonya van egy mezőgazdasági kft.-ben. Kérdésem az lenne, hogy mivel a 326/2001. kormányrendelet alapján nem élethivatásszerűen végzi a tevékenységet, mekkora személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jövedelmet kell megállapítani a családi gazdaságban a gazdaság vezetője és az egyes tagok számara? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a családi gazdálkodónak van munkaviszonya, ezért a munkaviszonyból származó jövedelemnél nagyobb össszegű jövedelmet kell elérni a családi gazdálkodásból. Számomra az is kérdés, hogy a családi gazdaság vezetőjének vagy együttesen a három tagnak kell elérnie ezt a jövedelemnagyságot? A családi gazdaság vezetője a NAV-nál tett nyilatkozatában a tételes költségelszámolást választotta a jövedelem megállapításának módjára. Várom köszönettel szíves válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék választ kapni. Adott egy honlap, melyre a regisztráció fizetős, és határozott időre szól, majd meghosszabbítható. Az új regisztrációt beküldők és a regisztrációs díjat megfizetők (a), illetve a hosszabbítók (b) között egy-egy sorsolást tartunk, amelynek részletei: – a játékok a honlapon mindenki számára hozzáférhetően meg vannak hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra; – a sorsolás nyilvános; – a regisztrációs díj megfizetésén kívül egyéb részvételi díj nincs – a kisorsolt ajándék utalványt (15 000 forint) a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de az utalvány külső cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra) a.) sorsolás: bárki regisztrálhat, és az első, adott számú sikeres – díjrendezett – regisztráló között kerül sor a sorsolásra, az ő részvételük automatikus b.) sorsolás: minden, a hosszabbításra jogosult és regisztrációját meghosszabbító tag automatikusan részt vesz. Kérdésem az lenne, hogy kell-e adózni a nyeremények után, s ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Egy honlap regisztrált felhasználói tippjátékon (versenyen) vehetnek részt, amelynek részletei: – a játékon való részvétel önkéntes, külön részvételi díja nincs, így önmagában bevételt sem eredményez; – csak regisztrált felhasználók játszhatnak, tehát nem teljesen nyilvános; – a regisztrált felhasználók teljes köre számára meg lett hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra, – a sorsolás nyilvános; – a nyerést befolyásolja külső tényező, a (tehát nem csak a játékos ügyessége). a.) A legtöbb pontot elérő játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (10 000 forint), amelyet a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de külsős cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra). b.) Egy másik játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (5000 forint), amelyet egy külsős cég ajánlott fel a saját szolgáltatására, cserébe a játékhoz kapcsolódóan reklámlehetőséget kap. c.) Minden részvevő játékos sorsoláson vesz részt, ahol tárgynyereményt, illetve vásárlási utalványt nyerhet, amelyet külsős cégek ajánlottak fel (az utalvány saját szolgáltatására használható). Kell-e adózni a nyeremények után, ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Nagyon sokszor elhangzott, hogy a katás vállalkozó nyugdíjalapja 81 300 forint. Az a kérdés, hogy ebből az összegből hány százalék kerül levonásra, amikor a nyugdíj összegét meghatározzák? Arra gondolok, hogy például munkaviszony esetén a minimálbér 2016-ban 111 000 forint, de amikor a nyugdíj összegét meghatározzák, akkor ebből levonásra kerülnek az egyéni járulékok és az szja és a nettósított összegből határozzák meg a nyugdíj összegét a szolgálati éveknek megfelelően. A katás vállalkozásnál is van ilyen levonási hányad a nyugdíj összegének meghatározásánál?
A kegyelet napjaiban a virágboltok mellett magánszemélyek is kínálnak kapualjakban vagy az út szélén csokrokat, koszorúkat. Milyen adózási szabályokhoz kell igazodniuk a kiskerti portékát árulóknak?
Akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, amennyiben a létesítő okiratot nem kellő körültekintéssel szerkesztették meg, mivel ilyenkor olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy magánszemély 1 millió forint plusz áfa értékben megvásárolt egy követelést. Majd pereskedés után elnyerte a követelés 10 millió forint plusz áfa, plusz késedelmi pótlék összegét. Az a kérdés, hogy a befolyt összeg után milyen adófizetési kötelezettsége lesz a magánszemélynek? Jól gondoljuk-e, hogy a befolyt összeg és a vásárolt összeg közti különbözetre kell 15 % szja-t fizetnie? Vagy esetleg 27 % ehót is (450 ezer forintig)? Köszönjük szépen szakértői válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy cégben tulajdonrészt vásárolt 2013-ban 100 ezer forintért. 2016-ban eladta ugyanennyiért egy másik magánszemélynek. Keletkezik-e bármiféle adó- vagy közteher-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
A csaknem 9,8 milliárd forintos jövedelméhez képest elenyésző összeget, a jövedelemnek mindössze 1 százalékát kitevő adót fizetett meg Magyarországon a legjobban kereső magyar szja-bevalló – derül ki a Világgazdaságnak az adóhatóságtól kapott adatok alapján készített összeállításából.
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján lévő tájékoztatás alapján az alábbi állítás helyességét nem tudtam egyértelműen megállapítani. Kérem, legyen szíves segíteni. Az állítás: alkalmazott/ügyvezető saját gépjárművét a kft.-ben (normál áfakörös)munkavégzéshez használja. A kft. előre kialkudott, havi átalánydíjat szeretne fizetni (például 200 ezer Ft/hó), és a felek nem kívánnak útnyilvántartást és semmilyen egyéb költségnyilvántartást vezetni. Ez esetben a 200 ezer forint a magánszemély számára személyijövedelmiadó-alapot képez, és semmilyen egyéb kiadással (adóval/illetékkel/járulékkal stb.) nem kell kalkulálni, és a kft. fizetheti ezen adóalap után is a személyi jövedelemadót (mint a havi bér esetén)? Megjegyzés: kaptam olyan értelmezést is a kérdésemre, hogy járulékokat is kell fizetni ez esetben, és olyat is, hogy nem az egész összeg fog szja-alapot képezni. Várom állásfoglalását az állítással kapcsolatban. Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték