Egyéni vállalkozó filmet készít, amelynek költségeihez magánszemélyek befektetési céllal hozzájárulnak, néhány millió forinttal. Egyéni vállalkozás keretében hogyan lehet ezt kezelni? A "befektetők" a film forgalmazásának bevételéből bizonyos százalékban részesednek. Ezt milyen jogcímen lehet az egyéni vállakozónak kifizetnie? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek?
Nemrég alakult kft. végelszámolással megszűnik. Vagyona nincs. A jegyzett tőke 3 millió forint. A pénztár záró 3 millió 200 ezer forint. A 200 ezer forintot jövedelemként a tulajdonos felveszi. A 3 millió forint jegyzett tőkét hogyan veheti vissza, hiszen azt adózott jövedelemből tette be? Kell-e utána adót fizetni? A könyvekből hogyan vezetheti ki? Köszönöm a választ.
Tisztelt Adószakértő! Társaságunk vezető állású dolgozóira 1992. évben biztosítást kötött, mely szerződés szerint a szerződő, a lejárati és a haláleseti kedvezményezett is a társaság. A lejárati idő 2016. év. Időközben 2003. évben díjmentesítettük a biztosítást a cég likviditási helyzete miatt. Az elhalálozott dolgozók hozzátartozóinak kifizettük a járandóságot. Jelenleg a biztosítottak között vannak nyugdíjasok és aktív dolgozók is. A biztosító a díjat a cég számlájára a lejáratkor átutalta. Kérdésem, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, a társaságot és a magánszemélyt, ha a biztosítási díjat kifizetik a nyugdíjasoknak és az aktív dolgozóknak is? Köszönettel: Szabó Kálmánné Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértől! A következõ néhány problémában szeretném a részletes segítségét kérni. Egyéni vállalkozó ügyfelünk 2015. év végén az MVH fiatal mezõgazdasági termelõk indulásához kapott vissza nem térítendõ támogatást. A támogatás 2015 decemberében érkezett meg. A tényleges tevékenységet 2016 januárjától folytatja. A gazdálkodás során keletkezett termékeket értékesíti (korábban áfamentesen, az értékhatár átlépése után áfával terhelten). – A tevékenységhez kötõdõ kiadások összegét a kifizetés idõpontjában a támogatásból feloldjuk, és az adóba beszámító bevételek között szerepeltetjük. Így a keletkezett kiadásokkal szemben a támogatási összeg szerepel bevételként. Emellett viszont még az értékesítés árbevétele is a bevételek között szerepel. Tehát így jelentõs nyereség képzõdik a vállalkozás nyilvántartásaiban, ami adóalapot képez. Véleményük szerint is így kell helyesen eljárni? – A tevékenység során kifizetett áfát adóba be nem számító költségként tartjuk nyilván. Ezt is a vállalkozás számlájáról fizeti ki természetesen. Ennek az összegnek megfelelõ támogatást is fel kellene oldani és adóba beszámító bevételként nyilvántartani? De akkor az áfa összegének megfelelõ támogatási összeg után még a vállalkozói nyereségadót is megfizetnénk. Így az adó után adófizetés keletkezne? Ebben kérnék útmutatást. Hasonló a kérdés az év folyamán megfizetett szja-elõleg és ehoelõleg vonatkozásában is. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségét. Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét, piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsoltság. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Kérdésünk az lenne, hogy az szja- és ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor keletkezik vagy pedig a részletfizetéskor, amikor megkapja a magánszemély a bevételt? Segítségét előre is köszönjük!
A munkáltató kifizeti a cég nevére kiállított számla alapján a dolgozó tüdőszűrési költségét. Terhel-e valakit valamilyen adóteher (szja, eho)?
Tisztelt Szakértő! Magyar építőipari kft. Ausztriában és Németországban is végez alvállalkozóként építőipari tevékenységet. A cég alkalmazottai A1-es igazolással dolgoznak pár hónaptól 2 éves időszakig Ausztriában. Itthon meg vannak fizetve utánuk a járulékok, a személyi jövedelemadó, azonban Ausztriában is fizet a vállalkozás az alkalmazottak után személyi jövedelemadót. Duplán nem lehet adóztatni a munkabért, ezért az lenne a kérdésem, jogos-e, hogy Ausztriában megfizettetik a vállalkozással a bérek utáni jövedelemadót? A cégnek nincs telephelye, irodája Ausztriában, már azt sem igazán értem, hogy miért kell ott egyáltalán fizetnie a vállalkozásnak? A cég visszaigényelheti onnan a megfizetett adót? Vagy itthon kellene visszaigényelni? Úgy gondolom, hogy mivel ez az adó a munkabért terheli, ez a munkaadónak nem jár vissza, esetleg a munkavállalónak, de neki is csak az éves bevalláskor. Szeretném kérni a segítségét ebben a kérdésben, ha megoldható, akkor jogszabályi hivatkozásokkal. Köszönöm!
A 16T101 bejelentőn igényeltem adószámot 2016-os évben (alanyi adómentesség és tételes átalányadózás váléasztásával). Kérdéseim a következők: 1. A tételes átalányadózás választása csak a 2016-os évre szól, tehát jövőre újra meg kell adni, hogy melyik adózási módot választom? 2. Ténylegesen csak az utolsó negyedévben lesz tevékenységem. Az egész évre meg kell fizetnem az átalányadót (plusz az ehót)? Ha egész évre kell, akkor utólag hogyan adhatom be ezeket a bevallásokat? Milyen nyomtatványt kell beadnom? Normál szja és eho adónemeken kell megfizetni a közterhet? 3. A vendég felé a teljes összegről kell egy 0 százalék áfatartalmú számlát adnom? A közvetítő részemre a levont jutalékról állított ki számlát, ezzel akkor nem kell csökkentenem a számlámat? 4. Az ez évre szóló adóbevallásomban, milyen módon kell majd szerepeltetni az átalányadót? Köszönettel: Miklós Attila
Tisztelt Szakértő! Amerikai állampolgárnak kell jogdíjat fizetni, 1000 dollárt. Fel kell-e osztani az összeget személyes tevékenységre és felhasználásra? Szja-t, járulékot kell-e levonni? Be kell-e vallani a 1608-as bevalláson? Köszönettel: Fidler Gáborné
Ezidáig családi gazdaság vezetője vagy őstermelői igazolvány birtokában vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal alapíthatott gazdaságot. A falugazdászoknál most kialakult gyakorlat szerint a családi gazdaságok vezetőinek őstermelői igazolványát nem hosszabbítják meg (pedig december 31-ével érvényüket vesztik). Indok, ha már családi gazdaság vezetője, akkor nincs szükség az őstermelői igazolványra. Helyes ez a gyakorlat? Nem lesz gond az szja- és tb-fizetéseknél, hogy nem rendelkeznek érvényes őstermelőivel?
Tisztelt Szakértő! Egy kifizető egy regény kéziratát vásárolja meg egy magánszemélytől. A kézirat már meglévő, nem a kifizető megrendelésére készült irat. A kézirat felhasználási joga az adásvételt követően a vevőt illeti. A kézirat vételára 200.000,- forint. Milyen levonási, illetve befizetési kötelezettsége van a kifizetőnek (pl. szja, eho) ehhez az adásvételhez köthetően? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa a saját tőke–jegyzett tőke arány javítása érdekében a tagi kölcsön tőketartalékba apportálásáról döntött. Ha azonban a későbbiekben a vállalkozás helyzete engedi, a tőketartalékot szeretné majd csökkenteni tőkekivonással az eredeti állapotra. A tőkekivonásnak lesz-e szja-, illetve eho-vonzata? Köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértők! 2 fős közös őstermelésből évközben kilépő, majd pár hónap múlva (évközben) visszalépő tagnak hogyan kell kiszámolni a 2016. évi jövedelmét? Megállapodhatnak-e úgy a kilépéskor, hogy a még év végéig beérkező bevételek és költségek kétfelé osztandók? Hol van a határ, hogy milyen bevételeket és költségeket oszthatnak fel a későbbiekben? Ráadásul ebben az esetben még évközben vissza is lépett ugyanaz a tag. Lehet-e ilyen megállapodás? Így gyakorlatilag az egész évi bevételeket és költségeket 2 felé lehetne osztani. A területalapú támogatást saját névre külön-külön kapják, erre is lehet megállapodás, hogy fele-fele arányban részesülnek belőle? Az szja törvényben nem találok erre semmit, csak az szja bevallási útmutatóban van rá utalás. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szociális intézményt (értelmi sérültek lakóotthonát) fenntartó egyesület a saját tulajdonában álló épületben szeretne 1 vagy 2 minigarzont kialakítani. Ebben tudná elhelyezni azokat a munkavállalóit, akiknek a napi bejárás gondot okoz. Egy lakásban egy munkavállaló lakna, aki havonta bérleti díjat fizetne. Kérdésem: béren kívüli juttatásnak minősül-e a szolgálati lakás biztosítása? Keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? A munkáltatót milyen adó- és járulékfizetés terheli?
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk szeretne lakhatási támogatást/albérleti hozzájárulást fizetni az egyik munkavállalónak, aki a munkahelyétől 100 kilométerre lakik. Az ingázás elkerülése miatt kibérelt egy kis lakást a munkavállaló, a cég pedig havi 50 ezer forintot fizetne neki. Sajnos az ingatlantulajdonos nem köt szerződést sem a céggel, sem a munkavállalóval. Milyen módon lehet neki fizetni ebben a formában, hogy ne bérként adózzon a juttatás?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték