Magánszemély követelés eladása Kérdés
Tisztelt Szakértők! Magánszemély banki követelést vásárol, amit haszonnal értékesít. Milyen közterhek megfizetésére lesz kötelezett, illetve elszámolhat-e költséget? Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Magánszemély banki követelést vásárol, amit haszonnal értékesít. Milyen közterhek megfizetésére lesz kötelezett, illetve elszámolhat-e költséget? Köszönöm!
Az év első hónapját 92,2 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. A stabil államháztartási gazdálkodást jelzik a kedvező adatok, miszerint a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak januárban – olvasható az NGM honlapján.
Tisztelt Szakértő! Több hektár földet (8 hektár) szeretnék kiadni földhaszonbérletbe. Kérdésem: mennyi (%) szja-t kell fizetnem a bérlet után, illetve , a értékesíteném a földet, mennyi adót kellene utána fizetnem, ha azt a 2000. évben kárpótlással vásároltam? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy apa örökölt egy házat 2016 januárjában. A házat ajándékozással átadta az egyik gyermekének, aki a másik két testvérének szeretné "megváltani", azaz kifizetni a részüket. Ezzel kapcsolatban két kérdése lenne: az egyik az, hogy kinek, és mi után kell adóznia? A másik pedig az, hogy az úgynevezett "pénzbeni megváltást" hogyan kell lebonyolítani, illetve az ilyen pénzösszeg után hogyan kell adózni? Köszönettel várom válaszuk.
Tisztelt Szakértő! 2015-ben osztalékelőleg lett fizetve a cégben, mely tartós befektetési számlára (tbsz) került utalásra (ahogy az előző évek osztaléka is). 2016 januárjában a tbsz megszűnik, és kifizetésre kerülnek a tételek. A kérdésem az lenne, hogy a 2015-ben ráutalt osztalékelőleg szja- és ehoköteles-e, mivel a végleges beszámoló elfogadása 2016. február hónap?! Ha igen, van-e rá bármilyen lehetőség, hogy adómentesen vehessék fel? És megerősítést szeretnék kérni arról is, hogy a 2016-ban kifizetett osztalék (különbözet) után pedig 15 százalékos szja és 14 százalékos eho a fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a helyi utazást éves bérlet megvásárlásával biztosítja a munkavállalók számára. (A számla természetesen a társaság nevére szól.) A dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetén az éves bérlet időarányos (még hátralévő időszakra vonatkozó) költségeit a dolgozóval megtéríttetjük. A térítésről szükséges számlát kiállítani? Miként korrigálható a bérlet után már megfizetett szja és eho? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre küldött válaszuk az szja-vonzatra nem tért ki. Kérem a válasz kiegészítését. Egyre több városban elérhető a helyi lakosoknak kibocsátott kártya, mellyel különböző kedvezmények vehetők igénybe üzletekben, szolgáltatóknál. A kártya felmutatójának kedvezményt nyújtó társaságok szempontjából az így adott kedvezmény ugye "belefér" az üzletpolitikai célból adott kedvezmény kategóriába? Azaz a kártyára adott kedvezményeket a nyújtónál nem terheli szja-, áfakötelezettség? Köszönettel: Kendra Ágnes
Tisztelt Szakértő! 2007-ben vettünk új építésű lakást teremgarázs-beállóval 25,3 millió forintért a barátommal, 30-70 százalék arányban. 2011-ben összeházasodtunk. 2014-ben a férjem illetékmentesen nekem ajándékozott 20 százalékpontot a részéből, így 50-50 százalékban lettünk tulajdonosok. 2016-ban értékesítettük az ingatlant 28,5 millió forintért. Építkezünk, a bontandó ingatlant 2015-ben vettük meg, lebontottuk, az építkezés 2015-ben elindult. Az eladott lakás árát beforgatjuk az építkezésbe. Az szja-törvény 62. §-a alapján az ajándékba kapott részre szja-t kell fizetnem? A 62. § a) vagy ga) alapján? Az ajándékozási szerződésben szerepelt érték, az a) változat kedvezőbb lenne. Továbbá a 63. § (7) alapján kérelmezhetem (gyeden vagyok, 2 gyermekünk van, építkezünk, hitelt veszünk fel stb.), hogy mérsékeljék vagy engedjék el az szja-t? Köszönöm.
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.
Ne késlekedjen, ha egyszerűsített bevallás választásával szeretne eleget tenni a 2015. évre vonatkozó szja-bevallási kötelezettségének! Az élhet ezzel a lehetőséggel, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást (vagy azt munkáltatója nem vállalta), illetve bevallási nyilatkozatot sem tett vagy nem tehetett. Mutatjuk a kivételeket is.
Minden részletet megtudhat az eva-bevallásokkal kapcsolatos összes teendőről, beleértve a szüneteltetőket, a fordított adózás alá esőket, és azt is, ha az eva-alanyiság év közben megszűnt, de kitérünk a vagyon kivonása utáni kötelezettségekre és még sok másra is.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Tisztelt szakértő ! Kettős állampolgár magyarországi bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, lakcímkártyáján ez van és külföldi lakóhely megnevezés. Úgy tapasztaltam hogy a "külföldi" fogalmát az egyes törvények eltérő módon határozzák meg. Az szja törvényben a 3. § szerint: ... a kettős állampolgár akkor belföldi, ha van Magyaroszágon tartózkodási helye bejelentve a lakcím nyilvántartásban .. . Ez alapján belföldi illetőségű lenne! A Tbj. szerint 4. § u, j, pontok szerint: ... ha nem magyar állampolgár és nincs a lakcím nyilvántartásban bejelentett lakóhelye.... nem belföldi. Ez alapján külföldinek minősülne! Az illetőnek csak Magyarországon van biztosított jogviszonya, és jövedelme, de családja kint él és az idő többségét kint tölti. A kettős egyezményben az illetőség kérdésében mindkét államban lehetséges lakóhely, de a magyar hatóságok szerint lakóhely csak az egyik államban lehet, a másik tartózkodási hely. Hogyan van ez? Én ellentmondásokat látok! Lehet, hogy kétféleképpen kell megítélni, hogyan kell jelenteni a 1608-as adóbevallásban, ahol az szja-t és a járulékokat is be kell vallani, és csak egy lehetőség van az illetőség jelölésére? Köszönettel, várom válaszukat
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől