Magánszemély halála esetén felmerül a kérdés, adókötelezettséget is örökölnek-e a hozzátartozók. Cikkünkben részletezzük az elhunyt adózására, valamint a halála után a hozzátartozóknak juttatott támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épület-felújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy cég üzleti partnereinek szán olyan céglogós, kis alakú csokoládét, melynek előállíttatási költsége a 100 forintot sem éri el, és konferencián osztogatná, akkor ezt terheli-e a bármilyen kötelezettség a cég részéről (természetbeni hozzájárulás utáni bármilyen járulék vagy hasonló), illetve levonható-e a csokoládé előállításának áfája? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy társaságban lévő üzletrészét eladja. Emellett a cégben bent lévő tagi kölcsönének az összegét is eladja, és külön engedményezési szerződésben engedményezi, a cégben már eddig is 50%-ban tulajdonos. A vételár 1 forint, a tagi kölcsön összege azonban több millió forint. A cégnek, valamint a magánszemélynek milyen adó-, járulék-, illetve egyéb kötelezettsége keletkezik az ügyletből? Válaszukat előre is megköszönve, üdvözlettel: Timi
Cégünk szeretne egy, a tulajdonában álló ingatlant értékesíteni. Ennek lebonyolításával egy magánszemélyt (nem egyéni vállalkozó és nem rendelkezik adószámmal) kívánunk megbízni, és amennyiben a magánszemély által közvetített vevő kifizeti az ingatlan vételárát, akkor cégünk a magánszemélynek meghatározott összegű sikerdíjat fizetne. Kérdésünk, hogy köthetünk-e magánszeméllyel a fenti feladat ellátására megbízási szerződést? Kifizetőként milyen mértékű adó- és járuléklevonási kötelezettség terheli cégünket? Keletkezik-e ehofizetési kötelezettsége valamelyik félnek? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egyesület a magyar néptánc, népdal, hagyományok megismertetésésre, annak oktatására, közösségek létrehozására alakult. Az egyesület nem rendelkezik közhasznú besorolással. Egyik tagja részt venne egy tanfolyamon, ahol néptáncoktató szakképesítést szerezne. Ez tanfolyami keretek között történne, kétéves oktatással. Az egyesület – amennyiben kifizetné a tag oktatási díját – elszámolhatja-e azt a költségei között, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár az egyesületnek, akár a tagnak?
Cikkünk a személybiztosítási – élet- (nyugdíj-) baleset-, betegségbiztosítás – szerződések alapján történő biztosítói kifizetésekre vonatkozó legfontosabb adózási tudnivalókat foglalja össze.
Kft. ügyvezetője tagi kölcsönt nyújt a cégének. A kölcsön után kamatot kér. Az így keletkezett kamatjövedelemnek milyen adó- és bevallási vonzata van? A cégnek milyen adatot kell szolgáltatni, illetve van-e levonási kötelezettsége? Köszönöm!
Egy kft. elmulasztotta kifizetői kötelességét teljesíteni olyan adószámos magánszemélyek esetében, akik (nem egyéni vállalkozók) számlát adtak tevékenységükről. Nem nyilatkoztatta őket, nem vont le szja-t és járulékokat, nem fizetett 27% ehót sem. Milyen adóhatósági megállapításokra, bírságtételekre kell számítania a kifizetőnek? Követelheti-e az adóhatóság a le nem vont terhek megfizetését és eho befizetését?
Egyes cégek tanácsadók (ügynökök) közreműködésével, értékesítési láncban, MLM (multi-level marketing) rendszerben adják el a termékeiket, sok esetben lakásokban rendezett termékbemutatók keretében. A beszervezett tanácsadóknak nem árt tudniuk, hogy az effajta értékesítés végzése olyan tevékenységnek minősül, amely adókötelezettséggel jár.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén döntött a személyi jövedelemadó (szja) csökkentéséről és a társasági nyereségadó növeléséről 2017-től – közölte a kormány Twitter-oldalán.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi vállalkozásunk partnereinek bizonyos értékhatárú rendelés felett ajándékot biztosít. Az ajándékok az értékesítésről kiállított számlán nem szerepelnek, azokról külön "üzletiajándék-nyilvántartást" vezetünk (szállítói számla száma a beszerzésről, bruttó összeg, ajandékban részesülő partner, átadás időpontja) és szállítólevél kíséretével adjuk át. (A számlán feltüntetni a továbbiakban sem kívánjuk... a beszerzők külön kérésére...) Az üzleti ajándékok beszerzésekor az áfát nem vonjuk le, a bruttó bekerülési értéket egyes meghatározott juttatásként (mint üzleti ajándék) 49,98% adó (szja és eho) vonzattal minden hónapban a '08-as bevalláson leadózzuk. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el, az átadás-átvétel történhet-e szállítólevélen, vagy máshogyan kellene bizonylatolni az ingyenes ajándék átadását? Helyes-e, hogy az átadás időpontját vesszük figyelembe, amikor azt vizsgáljuk, melyik hónap '08-as bevallásában szerepeljen? Mi a helyzet abban az esetben, ha vállalkozásunk olyan üzleti ajándékot nyújt, amelyet szállítójától korábban ő is ingyenesen (számlán 0 forint) kapott? Piaci érték után kell adózni vagy esetleg nem is kell? Csak a teljesség kedvéért: amennyiben a számlán az ajándékot teljes értékben tüntetnénk fel, és külön soron szerepelne kedvezményként, akkor az áfa is levonható lenne beszerzéskor, illetve ajándékként sem kellene adózni? Akkor sem, ha 1 forintért van kiszámlázva és -1 forint a kedvezmény? Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Magyar állampolgár magyarországi bejelentett lakcím nélkül él, dolgozik és adózik Új-Zélandon. Kell-e neki Magyarországon személyi jövedelemadót fizetni, ha nincs Magyarországi jövedelme? A tb-re vonatkozó válaszukat köszönöm, és várom az adóra vonatkozó válaszukat is. Köszönettel.
Kedves Sinka Júlia! Az alábbi url kódon megjelent írásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Lakast_ad_vesz__mikortol_gazdasagi_tevekeny_PT7DOI Adott egy magánszemély, aki idén vásárolt egy lakást, azt felújította, berendezte, majd eladta. Jelenleg a második lakását renoválja, szintén eladási céllal. Véleményem szerint ez kimeríti a gazdasági tevékenység fogalmát, így, ha jól értelmezem a jogszabályt, az elért jövedelem 78%-a után 15 % szja-t és 27 % ehót kell fizetnie. Kérem szépen Öntől ennek megerősítését! Bonyolítja az esetet, hogy ő egyben katás egyéni vállalkozó is, amit egy másik tevékenységére tekintettel váltott ki. Neki tehát már van adószáma. Kérdésem, ha a lakásfelújítási tevékenységét is ezen adószám alatt végzi, az jelentősen megnöveli-e a katás bevételét, ami miatt jelentős összegű extra adót kell fizetnie? A 6 millió forint átlépésével (egyéni vállalkozói tevékenység plusz lakások eladási ára) elveszíti-e áfa alanyi mentes státuszát? Köszönöm segítségét! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kisvállalkozás hűségpontot adna a partnereinek bizonyos összegű vásárlás után, amiből ha összegyűjtenek egy meghatározott mennyiséget, ajándékot kapnak. Az ajándékok részben olyan eszközök lennének, amit a cég egyébként nem forgalmaz. Az értékük 50-100 ezer forintig terjedne. Kérdésem a következő: ez adható-e valamilyen formában adómentesen, ha nem, akkor mennyi adót kell utána fizetni? Előre is köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték