Adók az áfától az szja-ig, ha az EU más tagállamában alvállalkozó

Megosztás Tetszik

Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épület-felújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

Szakértőnk válasza:

Mivel a magyar cég alvállalkozóként működik közre, a fővállalkozó (az alvállalkozóval jogviszonyban álló fél) adóalany, és feltehetőleg román adójogi illetőségű. Az érintett ingatlan Romániában található, így az áfa rendszerben az ügylet teljesítési helye Románia. Az alvállalkozó szolgáltatása utáni „román áfát” a román adóalany megrendelő (fővállalkozó) fizeti meg Romániában, a fordított adózás szabályai szerint, azaz az alvállalkozó áfa felszámítása nélkül számláz.

Ha a fővállalkozó is magyar cég, az ügylet teljesítési helye akkor is Románia, de 6 hónapnál kevesebb időt vesz igénybe az alvállalkozói munka, a fővállalkozó adóalany fizeti meg a „román áfát” a fordított adózás szabályai szerint, az alvállalkozó ekkor is áfa felszámítása nélkül számláz.
Ha 6 hónapnál hosszabb az alvállalkozói munka időtartama, akkor (a fővállalkozó adójogi illetőségétől függetlenül) az alvállalkozónak áfa szempontjából telephelye keletkezik Romániában (áfaalanyként be kell ott jelentkeznie), és így a „román áfa” felszámításával számláz és áfa-bevallási kötelezettsége is lesz emiatt Romániában.

Fontos, hogy az áfa szerinti telephely nem vonja maga után automatikusan a társasági adó szerinti telephely létrejöttét is. E kérdésben az érintett országok közt lévő, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény az irányadó, illetve egyezmény hiányában a kérdéses állam társaságiadó-jogszabályait kell figyelembe venni.

Magyarország és Románia közt van hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ez az 1996. évi XCIX. törvény. Ennek alapján az építési területet, a kivitelezési, szerelési és berendezési munkálatok, valamint az ezekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenység, csak akkor keletkeztet telephelyet Romániában, ha a munkavégzés, a vállalkozó, illetve munkavállalói jelenléte az építési területen kilenc hónapnál hosszabb ideig tart.

Ha az alvállalkozónak fentiek szerint a társasági adó szempontjából létrejön telephelye Romániában, akkor az e tevékenysége nyeresége a román társasági adó hatálya alá esik (bevallási kötelezettséggel) azzal, hogy e jövedelmet Magyarországon nem terheli társasági adó. (Az adóalap számításakor az Egyezmény 7. cikkében, illetve a Tao.-tv. 28. §-ában előírtak szerint kell eljárni.)

Egyéb esetben – azaz kilenc hónapot meg nem haladó kinti tevékenység, vállalkozói jelenlét mellett – a vállalkozás e tevékenységének bevétele, jövedelme is a magyar társasági adó hatálya alatt, annak szabályai szerint adózik. A vállalkozás munkavállalóinak, személyesen közreműködő tagjainak a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó bevétele Magyarországon adóköteles, kivéve, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll:

– a bevétel kedvezményezettje (magánszemély) bármilyen 12 hónapos időszakon belül összesen 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat tölt Romániában, és

– a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki Romániában bír adójogi illetőséggel, és

– a díjazás terhét a munkáltatónak Romániában lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

A kérdésben vázolt esetben az utóbbi két feltétel nem valósul meg, így adott esetben egy hat hónapot túllépő kinti munkavégzés esetén sem kerül át a személyi jövedelemadóztatás joga Romániához.  

Az iparűzési adó alól mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik (Htv. 39.§. (1) bekezdése).

E bevételre is alkalmazni kell az adóalap-megosztás valamelyik előírt módszerét. Tehát a külföldi telephelyre jutó adóalap összegét ugyancsak az adóalap-megosztási módszerek valamelyikével kell megosztani azzal, hogy itt is érvényes az az előírás, miszerint ha a tárgyévet megelőző évben a vállalkozás teljes évi adóalapja nagyobb volt 100 millió forintnál, akkor csak az eszközérték + személyi jellegű ráfordítás együttes számításával osztható meg az adóalap.

Az így kiszámított adóalap mentességet élvez és a bevallási nyomtatvány megfelelő sorában kell szerepeltetni, amely után értelemszerűen nem kell adót fizetni.

Ha a vállalkozónak nincs külföldi telephelye – jelen esetben, az Egyezmény rendelkezései szerint, nem folytat Romániában 9 hónapot meghaladó tevékenységet – úgy az említett, alvállalkozói tevékenység bevételét is figyelembe kell venni az iparűzési adó alapjában.