Tisztelt Szakértő! A gazdasági társaság tagjai többnapos továbbképzésen vesznek részt a tevékenységükhöz kapcsolódóan. A költségekről a társaság nevére szóló számlát hoznak (belépő, szállodai, éttermi szolgáltatás idegenforgalmi adó), a társaság áfaalany. Az lenne a kérdésem, hogyan számolhatom el a költségeket, az áfát, van-e külön adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó a munkahelyén (állami intézmény) hibás adóigazolást kapott, mivel jóval nagyobb összeg szerepel rajta jövedelemként, mint amit valójában megkapott. Már hónapok óta húzódik a javítása, de mindeddig nem történt meg, és jó esély van arra, hogy nem is fog. Ha a kiadott igazolás alapján töltjük ki az adóbevallást, akkor jóval több szja-t kellene fizetnünk, mint ami a valós számok alapján kijönne. Mit lehet ilyenkor tenni?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem személyijövedelemadó-bevallásának elkészítéséhez kérnék segítséget. A CIB Lízing Zrt. a devizaalapú (CHF) hitelét forintosította, és a felek új szerződést írtak alá. A CIB Lízing Zrt. kiadott egy igazolást 2016. 09. 09-én, melyen szerepel, hogy 3 249 901 forint a jövedelem, és 519 984 forint a 16 százalékos szja, melyet az adóbevallásában szerepeltetni kell. A CIB Lízing a 877 473 forint ehót bevallotta, és megfizette. Kérdésem, hogy a 2015. november 17-én elfogadott módosítás, miszerint adómentes a pénzügyi lízingből származó elengedett követelés, mire vonatkozik? Ha a bank elengedett valamennyi összeget a forintosításkor, és új szerződést kötött az ügyféllel, akkor a törvénymódosítás vonatkozik-e erre is? Ha igen, akkor a banknak ezt az igazolást vissza kell vonnia? Ilyen esetben érvényes-e a törvénymódosítás? Várom válaszát.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeknek, így egyebek között a bérbeadóknak, óraadóknak, tervezőknek, szálláshely-szolgáltatást nyújtóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak április 12-éig negyedéves adóelőleget kell fizetniük. Cikkünkben először a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket vesszük sorra, s részletezzük a különféle adókedvezményekre vonatkozó szabályokat is.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély felhasználási szerződés alapján – nem kapcsolódik hozzá munkavégzés – egy kft.-től felhasználási díjat kap. A díjból a kft. 2011. és 2012. években nem vonta le a személyi jövedelemadót, azt a magánszemély a saját bevallásába beállította. A 27 százalékos ehofizetési kötelezettséggel mi a helyzet? Ha nincs igazolása a magánszemélynek, hogy a kft. megfizette az ehót, akkor az is őt terheli, vagy az minden esetben a kifizető kötelezettsége? Köszönettel.
Egy magánszemély kft.-ben való részesedését megvásárolja egy másik kft. A vételár megfizetésekor van-e a vásárló kft.-nek szja-, eholevonási, -bevallási, -befizetési kötelezettsége, vagy ezt majd a magánszemély teszi meg?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2015-ben 700 ezer forint jövedelemhez jutott ingóság eladásából. Az adóbevallásában mennyi szja-t és ehót kell bevallania, illetve megfizetni? Válaszát köszönöm.
Lenne-e adóvonzata a 2007-ben már nyugdíjasként indított nyesz-r számla 2016-ban történő megszüntetésének? Az eltelt időt hónapok szerint számítják, vagy csak az évszám szerint?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytató kft., melynek szervezésében egész napos szakmai rendezvényre kerül sor. A rendezvényen a vetőmag-kereskedő cégek képviselői jelennek meg, akikkel marketingszolgáltatási szerződést szeretnénk kötni. Ennek értelmében társaságunk lehetőséget biztosít a reklámanyagaik (például plakát, szórólap) kihelyezésére, illetve a rendezvényhez kapcsolódó sajtómegjelenések során megemlítjük az adott céget. Ennek ellenértékeként fix összeget fizet társaságunknak a "szponzor" cég (cégek). Helyesen gondolom-e, hogy ebben az esetben áfás számlát vagyunk kötelesek kiállítani (27 % áfával növelten) marketingszolgáltatás megnevezéssel? Amennyiben az egész napos rendezvény végén az összes vendéget meghívjuk egy vacsorára, ennek a költsége reprezentációnak minősül, és az áfája nem vonható le, illetve szja, valamint ehoköteles lesz? A szakmai részhez kapcsolódóan felmerülő szállítási költség (a központunkból a szakmai rendezvény helyszínére) elszámolható költségként, és az áfája levonható? Segítségét előre is köszönöm! Tímea
Tagi kölcsön kamata után milyen adó- és járulékkötelezettséggel kell számolni, ha a tag személyesen közreműködik a kft.-ben?
Tisztelt Válaszadó! Egy kft. tulajdonosai 50-50 %-ban anya és lánya. 2015-ben osztalékelőleget vettek fel, és ennek szja-vonzatát az akkori 16 % kulccsal a cég levonta, bevallotta, megfizette. Az édesanya e héten váratlanul elhunyt. A cég számviteli politikájában február utolsó napjáig tudomására jutott információkat könyveli az előző év kapcsán. A mérleg az előlegnél magasabb osztalékfizetésre ad lehetőséget. Az eredeti szándék szerint a mérleget elfogadó taggyűlésen döntöttek volna az előleggel egyező összegű osztalékról, és ezt követően került volna megállapításra az ehokötelezettség. Kérdések: Mi történik az előleggel a cég szempontjából, és mi az elhunyt magánszemély szempontjából? Hogyan rendezhető az előleg és az osztalék szja-kulcs változásból eredő 1 %-os különbözete és az eho? Mit kell tenni abban az esetben, ha a mérleg-közzétételi kötelezettségig lezárul a hagyatéki eljárás, és mit, ha nem? Kérem, segítsenek e váratlan helyzet megoldásában!
Tisztelt Szakértő! Cég által bérelt lakás esetén, amit a cégvezető és tulajdonos használ, amikor a cégnél tartózkodik, 1. az áfa levonható-e, 2. a cégnek keletkezik-e a bérlet után szja- és ehokötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fehér Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni: Magyarországon bejegyzett kft., melynek 70 százalékos tulajdonosa (anyavállalat) egy szlovák cég, ő biztosítja 2 éves kiküldetéssel a magyar cégben az ügyvezetőt (az ügyvezető a szlovák cégben van munkaviszonyban). A kft. ügyvezetőnek a munkabérén felül a magyar cégből megilleti az adózás utáni eredményből 5 százalék, melynek a kifizetése a beszámoló elfogadását követően esedékes. A magyar cégben lévő kft. ügyvezető szlovák állampolgár, Szlovákiában áll munkaviszonyban, Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel és adóazonosítóval. A magyar társasági szerződésben a kft. ügyvezetést megbízással látja el. Eddig kifizetés nem történt a kft. ügyvezetőnek. Helyesen járunk el, ha az A1-es igazolást bekérjük. A fentiek ismeretében mi úgy állapítottuk meg, hogy szlovák illetőségű. Magyarországon kifizetett jövedelméből a 15 százalék szja-t levonjuk és a 1608-as bevalláson bevalljuk, járulékkötelezettség Magyarországon nem merül fel. Év végén természetesen az M30-as igazolást kiadjuk. Kérdésünk az, hogy a fentiekben leírtak alapján helyesen járunk-e el, ha így fizetjük ki. Vagy kérem írják meg, hogy ebben az esetben van-e járulékkötelezettség Magyarországon, és milyen mértékben, és a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? Kérem, hogy törvényhelyekkel támasszák alá. Sajnos azért vagyunk ennyire elbizonytalanodva, mert már több helyen feltettük ezt a kérdést, és mindenki másképp ítéli meg. Kérem gyors válaszukat! Tisztelettel:FVM
Tisztelt Szakértők! Egy kft. jelenleg két magánszemély taggal működik, az üzletrészek aránya 48-52 százalék, a jegyzett tőke 2,5 millió forint. Harmadik magánszemély szeretne új tagként belépni 4,1 millió forint befizetésével. A kft. saját tőkéje jelenleg 732 466 eFt. Kérdésem lenne, hogy az új tagként belépő magánszemélynek keletkezik-e szja- és esetlegesen ehofizetési kötelezettsége a szokásos piaci érték rá jutó része (455 008 eFt) és a befizetett 4,1 millió forint közötti különbözetre? Három telefonos NAV-válasz szerint az szja 77/a paragrafusra tekintettel 15 százalékos különadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték