3415 találat a(z) szja cimkére

Kérdés

Kérdésem a következő. Hogyan adózik szja szempontjából a felosztható cégvagyon a végelszámolás végén, ha a jegyzett tőke magasabb, mint a felosztható vagyon értéke. Magyarul például az alapításkori jegyzett tőke összege 10 millió forint, de a végelszámolás után maradt felosztható vagyon összege 4 millió forint. Ebben az esetben kell-e szja-t fizetni a tagoknak? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kurucz Antalné Kurucz-Kontír Bt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni azt, hogy a főállású egyéni vállalkozó milyen feltételek fennállása esetén mentesülhet az szja-előleg megfizetése alól? A jogszabály szerint a járulékoktól eltérően a személyi jövedelemadó alapját minden esetben a ténylegesen felvett összeg képezi. Tehát adódik a kérdés, hogy mikor lehet ezt figyelembe venni, milyen feltételek megléte mellett, hogy a főállású egyéni vállalkozó nem vesz ki jövedelmet és így szja-előleget sem fizeti meg? Található-e erre jogszabályi előírás, vagy az egyéni vállalkozó maga eldöntheti ezt a kérdést egyoldalúan, hogy nem vesz ki jövedelmet, mert mondjuk veszteséges a vállalkozása, vagy nem akar annyi adót fizetni? Köszönöm válaszukat

Cikk

Egyszemélyes kft. tulajdonosa 2008-ban mint magánszemély, kölcsönszerződést kötött egy másik magánszeméllyel. Fizetési probléma miatt szerződésmódosításra kerül sor, ahol a kft. készfizető kezességet vállal a magánszemély helyett, és a kft. fizeti tovább a kölcsön részleteit. Helyes-e ez a fajta eljárási mód, és ha igen, milyen adóvonzata lehet a magánszemély tulajdonosnak, illetve a kft.-nek? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné, adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a havi rendszerességgel tartott vezetői meetinget évente egy alkalommal egy szállodában tartaná 2-3 napos szervezett program keretében. A program délelőtt a munkáról szólna, délután és este viszont szabadidős tevékenységgel töltenénk az időt, csapatépítő jelleggel. A szálloda ellátása félpanziót is tartalmaz. Ezen a 2-3 napos programon a vezetőket párjukkal együtt látnánk vendégül. Véleménye szerint a rendezvény egyes elemeinek adózásakor az szja-, illetve a társaságiadó-törvény mely paragrafusai vehetők figyelembe? A rendezvény valamely része tekinthető hivatali, üzleti utazásnak vagy reprezentációként elszámolható-e, abban az esetben, ha a teljes költséget a cég viseli illetve ha csak a vele munkaviszonyban, szerződéses jogviszonyban állókét fizeti?

Kérdés

Egy társasház takarítására van egy főállású alkalmazott. A helyettesítésére szeretnénk valakit felkérni, akit nem szeretnénk alkalmazni, mivel csak a szabadság, illetve betegség ideje alatti, esetleg hétvégi pár órás munkavégzésről van szó. Lehet-e vállalkozási jellegű jogviszonyban foglalkoztatni, illetve ennek mi az adózása. Egy tanfolyamon azt a tájékoztatást kaptam, hogy ugyanaz, mint a megbízásí díjnak, de nem lehet a 10% költséghányadot alkalmazni. Ezzel kapcsolatosan pedig az a problémám, hogy ha kiadjuk a jövedelemigazolást, akkor ha jól gondolom, önálló tevékenységhez kell beírni, és ha az szja-bevallását más végzi, akkor teljesen jogosan figyelembe veszi a 10 százalék költséghányadot, és visszaigényli jogtalanul az adót.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben kérem szíves állásfoglalását: Egy társasház alsó szintjén uszoda üzemel, melynek használati díját a lakók által fizetendő közös költség tartalmazza. A közös költség összege nincs megbontva, tehát nem derül ki belőle, hogy mekkora összeget fizetnek a lakók az uszoda használatáért havonta. A házban lakó egyik magánszemély által fizetett közös költség 70 ezer forint/hó, ezért cserében a lakáshoz 4 uszodabelépő tartozik. Ügyfelem, mivel nem használja mindet, 3 belépőt – mint magánszemély – szeretne egy másik magánszemélynek értékesíteni 10 ezer forint/hó/darab áron, folyamatosan, akár éveken keresztül. Kérdésem, hogy ez alapján keletkezik-e adó- és vagy járulékfizetési kötelezettsége az ügyfelemnek, ha igen akkor annak mi lesz az alapja, tekintettel arra, hogy a közös költségben nincs tételesen kimutatva az uszoda használat díja. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk kapott pénzjutalommal járó díjazást (Junior príma díj). A pénzdíjazást egy közhasznú nonprofit alapítványtól kapta. Semmilyen adózást érintő papírt nem kapott ügyfelünk. Lehetséges hogy adómentes juttatásnak minősül ez a kifizetés? Ha igen, ebben az esetben az szja-bevallásában kell-e szerepeltetni? Köszönöm.

Kérdés

Egy áfakörbe tartozó bolti értékesítést végző egyéni vállalkozó szeretné szüneteltetni egyéni vállalkozását. Mi a speciális teendő áfabevallást illetően (pl. meglévő készletérték)? Milyen "különös" szabályt ír elő szüneteltetés esetén a szja-törvény? Én úgy gondolom, hogy mivel nem megszűnésről van szó, az arra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni (pl. megfizetni a készlet áfáját, növelni a készletértékkel a bevételt stb.) Ha ez tényleg így van, csak az zavar, hogy a szüneteltetés időpontjában meglévő készlet – ami élelmiszer – a szüneteltetés max. 5 éve alatt életvitelszerűen is megromlik, selejtezni kell. Ha a vállalkozó úgy járna el, hogy megszünteti az egyéni vállalkozást, a fenti korrigált adóalap után fizetési kötelezettsége keletkezik áfa, szja tekintetében? Ha azonban ezeket a szabályokat valóban nem kell alkalmazni szüneteltetés esetén, és lehetőség van a megromlott készlet selejtezésére, ezen kötelezettségeit kikerülheti?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kínai magánszemélyt szeretnénk ügynökként foglalkoztatni. Magyarországra nem jönne, Kínában dolgozna, megbízási szerződést szeretnénk vele kötni. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint Kínában kell ez esetben adózni a magánszemélynek. A kérdésem, hogy van-e a magyar cégnek bejelentési kötelezettsége bármelyik hatóság felé, ha igen, azt milyen nyomtatványon kell megtenni? Valóban jól értelmezem-e az egyezményt, és bármilyen adó- és járulékfizetési teher nélkül a magyar cég átutalhatja a kínai magánszemélynek a megbízási szerződésben szereplő összeget? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás a használatában lévő termőföld után több éve nem fizetett bérleti díjat a földtulajdonosoknak. Most lehetősége lenne több évre visszamenőleg kifizetni az elmaradt földbérleti díjakat. Elszámolható-e a kifizetendő bérleti díj költségként, illetve a magánszemélyek adózása hogyan alakul? Öt évnél hosszabb a bérleti szerződés.

Kérdés

Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy őstermelő, akinek közös őstermelői igazolványa van a feleségével és a nagykorú lányával. Most, mivel megnőtt a bevétele, szeretne családi gazdaságot létrehozni. és további két személyt bevonni. A kérdésem az lenne, hogy a bevételeket év végén hogyan osztom meg? Közös őstermelői időszakból az addig felmerült bevételt és kiadást osztom hárommal, mivel addig hárman voltak benne, miután családi gazdaság lett, attól az időponttól pedig öt részre osztom a bevételt és a kiadást is. Vigyázva arra, hogy az 1-9 hónapban keletkezett bevételhez tartozó három személy éves bevétele ne haladja meg a kistermelői értékhatárt, tehát az éves bevallásban nem lesz egyforma bevétel az öt fő szemszögéből nézve, vagy mivel családi gazdaság, így annyi felé osztom az éves bevételt, ahányan év végén a családi gazdaságban szerepelnek, jelen esetben öttel? Ha ez így nem jó, akkor hogyan kell ilyen esetben eljárni? Válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: O-né

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyesület európai szakmai versenyen díjat elért magánszemélynek ad ajándékot, elismerést, az egyesület szakmai rendezvényén. Milyen adók terhelik a juttatást? Válaszát köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás mellett egyszemélyes kft.

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó cégautóadója

Szipszer Tamás

adószakértő

Ipa 2022. év

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink