Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné a tevékenységét szüneteltetni, viszont 2014. évben képeztünk fejlesztési tartalékot a részére. A szünetelés alatt mi történik a fejlesztési tartalékkal? A szünetelés kezdetekor meg kell utána fizetni az adót? Vagy, ha a szünetelés közben lejár a 4 év, akkor abban az évben kell befizetni utána az adót? Nagyon köszönjük a válaszát!
Egy egyesület tagjai támogatásból ausztriai konferencián vesznek részt. A szállásdíj tartalmazza a reggeli árát is. Kell-e az étkezés után adót, járulékot fizetni? Köszönöm.
Évi százezer forintot kedvezményesen adózó, béren kívüli juttatás formájában adhatnak a munkáltatók a munkavállalóiknak jövőre, miután mai ülésén az Országgyűlés elfogadta az ezt a módosítást is magában foglaló adótörvénycsomagot. Új adómentes juttatásként nyújtható a dolgozók számára az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás. Többe kerül viszont a munkáltatóknak, ha a korábban megszokott juttatásokat – mint például üdülési szolgáltatást, munkahelyi étkeztetési, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve képzésiköltség-hozzájárulást – szeretnének adni a munkavállalóknak.
Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Cégünk idén 25 éves. Ebből az alkalomból egy külföldi szakkiállításon a standhoz látogatóknak egy-egy üveg pezsgőt ajándékozunk. Megtehetjük ezt a személyi jellegű kifizetéseket terhelő adók befizetése nélkül? Milyen dokumentáció szükséges?
Nem közhasznú alapítvány, de közhasznú tevékenységként szociális segélyt nyújt. Rá vonatkozik az szja-törvény 1. melléklet 3.3 pontja, hogy a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó pénzben adott juttatás adómentes? Ha nem vonatkozik, vagy magasabb az összeg, akkor milyen adóvonzata van a kifizetésnek?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk az egész évre járó/választott SZÉP-kártyás juttatás összegét az első negyedévben átutalta a munkatársak SZÉP-kártyájára/alszámlájára. Az utalt összeg a munkatársak nevére a terhelés napjával számfejtésre került, a juttatás utáni munkáltatót terhelő adó- és járulék megfizetése mellett. Egyik munkatárs a következő hónapban ki fog lépni. A részére időarányosan nem járó, SZÉP-kártyára utalt összeget nem kívánjuk a szolgáltatótól visszakérni, hanem a munkatárs nyilatkozata alapján azt a nettó munkabéréből vonjuk le. A levont összegnek megfelelően korrekciózzuk a SZÉP-kártyás juttatás számfejtését, így a többletként kiutalt összeg utáni munkáltatót terhelő adó- és járulék is visszavonásra kerül. Helyesen járunk-e el?
Tisztelt Szakértő! Alapítványnak felajánlottak szja 1 %-ot, melyet a 14KOZ nyomtatványon bevallottunk. Kaptunk értesítést is a NAV-tól. Ha adótartozásba tudták be, kell-e 14KOZ nyomtatványt beadni, mivel a beadottat elutasították azzal, hogy nem vagyunk kötelezettek a benyújtásra. Kérném szíves válaszukat. Köszönettel: Fejes Ilona
A kérdésem a külföldi internetes szerencsejátátékból (sportfogadás) szerzett pénz utáni adózásra vonatkozik. Adott egy külföldi weboldal, amelynek a neve bet365. Regisztráltam erre az oldalra, befizettem 200 ezer forintot, az egy vagy 2,5 hónap alatt volt kb. 150-160 fogadásom, amelyek közöttt volt nyertes és vesztes is. A végére sikerült 8 millió forintot nyernem, amit meg is kaptam. Kérdésem hogy ez után hogyan tudok adózni? Tudomásom szerint ez egyéb külföldi jövedelemnek számít, amely után 6 százalék személyijövedelemadó-előleget és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig kell befizetni. Viszont ezt hogyan tudom kiszámolni? Összesen a nyereség a kifizetett 8 millió forint után 43 % kell fizetnem? Nincs esetleg eho esetén például maximum határ? A pénzt egyösszegben kaptam a számlámra, 2016. màjus 25-én.
Tisztelt Szakértő! Egyesület egyetlen alkalmazottja (aki adminisztratív feladatokat lát el) munkája elismeréseképpen egy "lehetőséget" kap ajándékba. Az egyesület megvásárolt részére egy hotelben három nap pihenést. Az egyesület erről egy előlegszámlát kapott, majd akkor adnak végszámlát, ha az alkalmazott elmegy hozzájuk, nulla forint értékben. Kérdés, hogy mikor keletkezik ezután, és kinek, milyen adófizetési kötelezettsége? Akkor, amikor a lehetőséget megkapta a dolgozó, vagy amikor el is megy azt felhasználni? Lehetséges, hogy sosem tud elmenni. Ebben az esetben mi történik? Végszámlát sem fognak kapni akkor. Köszönöm a válaszukat!
Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.
Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó lízingelt tehergépkocsiját nullára írta, de a fizetendő lízingdíjból még 2 év van hátra. Bevétel hiányában már nem tudja fizetni a lízingdíjat. Amennyiben sikerül eladnia, vagy visszaadni a lízingbe adó cégnek a gépkocsit, akkor milyen fizetési kötelezettségei lesznek (szja, eho...)?
Tisztelt Adózóna! Munkáltató nyugdíjba vonuló munkatársainak wellness hotelbe történő, 1 éjszakára szóló szállás igénybevételére jogosító ajándékot ad 29 900 forint/fő értékben. Milyen adó- és járulékkötelezettségek keletkeznek a munkáltatónál e juttatással összefüggésben? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2004-ben ajándékozás útján termőföldhöz jutott. A termőföld értéke 678 800 forint, az ajándékozási illeték pedig 53 910 forint volt. A magánszemély ezt a termőföldet 2015-ben eladta egy regisztrációs számmal rendelkező személynek, aki nyilatkozott, hogy a földet maga használja, és legalább 5 évig más célra nem hasznosítja. Az eladási ár 1 403 forint volt. A magánszemélynek ezzel összefüggésben milyen összeget kellett a 2015-ös szja-bevallásában szerepeltetnie, és mennyi az adófizetési kötelezettség? Milyen adókedvezményt tud érvényesíteni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában szeretnék segítséget kérni. Magyarországon bejegyzett kft. munkaviszonyban álló dolgozói egyenként párhuzamos jogviszonyban szerződést kötnek egy romániai illetőségű céggel szellemi (mérnöki) munkára, kb. féléves időtartamra. A teljesítés helye Románia, az exportmunkát a dolgozók Magyarországon, a munkahelyükön végzik. Klasszikus kiküldetésről nem lehet szó, mivel a dolgozók Magyarországon végzik ezt a munkát. A román cég kérte az A1-es nyomtatvány beszerzését és az illetőségi igazolást. Ők 16 százalék szja-t vonnak a jövedelemből, és közölték, hogy az egyéb járulékokat a magyar jogszabályok szerint a dolgozóknak kell rendezni. Kérdésem: – Milyen járulékfizetés (adó, tb-járulék) terheli Magyarországon az így kapott jövedelmet? – Az szja-bevallásban melyik soron kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel