Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. terméket értékesít Németországba úgy, hogy a terméket Ukrajnából Németországba szállítják, vámkezelése Németországban a vevő nevére történik. Ebben az esetben a számlát ÁHK nettó módon kell kiállítani? Melyik bevallási sorba kerül? Milyen bizonylatokat kell megőriznie a magyar cégnek az ügylettel kapcsolatosan?
Cégünk rendelkezik számlakészítő programmal. Ezzel készítettük eddig a számlákat. Semmi más funkciója nincs ennek a programnak. Nincs 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlánk. Használhatjuk-e továbbra is ezt a programot, vagy kötelező számlatömböt vennünk, és azon számláznunk? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kéréseim a következők, amelyek megválaszolásában szeretném a segítségét kérni: 1.) Magyarországi adószámos magánszemélyek (szállásadók) megbíznának egy amerikai céget azzal, hogy külföldi, esetenként magyar magánszemélyeknek (vendégek) hirdessék a lakásaikat, online felületen. A vendégek a szállásadóktól kapnák meg a számlát, az amerikai cég a vendégeknek számlázna jutalékot, beszednék mind a jutalék, mind a szállásdíj összegét, és a szállásdíjat utalnák a szállásadóknak. Ez megengedhető, hogy online felületen ne közvetlenül a szállásadó hirdesse a szállást? 2.) Amerikai cég esetenként magyar cégtől venne igénybe szálláshelyet a vendégeknek. Ebben az esetben a teljesítés helye külföld vagy belföld lenne (áfa területi hatályán kívüli a számla vagy 18 százalékos áfás, amit a magyar cég kiállít)? 3.) Mikor kellene az amerikai cégnek Magyarországon bejelentkeznie, és adószámot kérnie?4.) Jól gondolom, hogy mivel a szállásadók a vendégeknek számláznak, ezért áfás számlát kell kiállítaniuk, kivéve, ha alanyi mentességet választottak? Köszönettel: Ági
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kiállítanom a számlát abban az esetben, ha a számlát a teljesítést megelőző napon állítom ki, a vevő pedig készpénzzel fizet a saját telephelyén? Konkrét példa: szállító autónk árut visz a vevőnek, hajnalban indul, ezért kell(ene) a számlát előző nap kiállítani, viszont készpénzzel fizet az áru átvételekor. Az ügyletben nem szerepel harmadik fél (csomagkiszállító).
Tisztelt Szakértő! Ha magánszemély saját lakását adja bérbe (nem adószámos), milyen bizonylatot kell adjon a bérbevevőnek, hogy Ő a munkáltatójától albérleti támogatást kaphasson? A másik kérdés: ha a bérbeadó szintén bérleményben lakik, aminek a bérleti díja magasabb, mint a bérbe adott ingatlané, akkor milyen bevallási és adófizetési kötelezettség terheli a kisebb bérleti díjú ingatlan bérbeadóját? Köszönettel!
Mi a helyes számlázási gyakorlat, ha magyar cég cseh adóalanytól vásárol árut, amit a magyar fuvarozó Csehországban vesz át és közvetlenül Törökországba szállít értékesítésre? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert, a Global Tax-Office Kft. szakértője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Hiteles-e az olyan számla, ami az áfatörvény 169. § f ) pontja szerint nem tartalmazza a termékek tételes felsorolását és mennyiségét, helyette a számla megnevezése rovatában – nyílászáró-megrendelés szerint – hivatkozva rendelésszámra mennyisége 1 darab, egységára és nettó ára a teljes érték plusz áfa. A kibocsátó nem hajlandó a tételes számla kiállítására. (A megrendelés többféle típust, méretet és árat tartalmaz.) Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet gyermektáborok megrendezéséhez ad bérbe ingatlant, a tábor ideje alatt biztosított étkezést közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a tábor szervezői felé. A civil szervezet meleg konyhával, főzési lehetőséggel nem rendelkezik, az étkezési szolgáltatást a saját nevében rendeli meg, és továbbszámlázza. A civil szervezet alanyi adómentes. Helyesen jár-e el, ha az étkezési szolgáltatásról is alanyi mentes számlát állít ki a tábor szervezői felé? Illetve milyen teáorszámú tevékenységgel kell rendelkeznie az étkezési szolgáltatás továbbszámlázásához? Gondot jelent-e, ha a civil szervezet az étkezési szolgáltatást magasabb áron számlázza tovább, mint amennyiért azt neki számlázták?
Tisztelt Szakértő! Könyvelő vagyok. Az ügyfél nem tud vagy nem akar az online rendszerben regisztrálni, ezért átháritja ezt a feladatot a könyvelőre. Így a könyvelő a saját ügyfélkapujával regisztálja a céget, ekkor az elsődleges felhasználó a könyvelő lesz, aki viszont nem számláz, tehát semmi köze nem lesz a számlázó programhoz. Ezért másodlagos felhasználókat kell létrehozzon, akik számlázni fognak, és kapják a saját e-mail cimükre a válaszüzeneteket, illetve a saját felhasználó nevükkel és jelszavukkal tudnak lekérdezni. Jól gondolom-e, így működik-e a rendszer? Illetve van-e ennek kapcsán, amire felhívná a figyelmet? Ha több számlázó ember van, akkor annyi technikai felhasználót kell létrehozni, amennyi van, vagy csak egyet, mert egy céghez egy tartozik? Köszönöm előre is válaszát.
Tisztelt szakértő! Kérdésemet a 07.01-től kötelező online adatbejelentéssel kapcsolatban tenném fel. Amennyiben ügyfelem kézzel kiállított számlát használ, abban az esetben is be kell jelentkeznie a NAV-hoz, illetve milyen formában kell bejelenteni, ha a számla összege meghaladja a 100 ezer forint áfatartalmat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves segítségét. Áfás vállalkozó pénztárgéppel rendelkezik, eddig minden bevételét beütötte a pénztárgépébe – ha számlát kértek tőle, akkor is –, de, ha 2018 07.01-től ugyanezen vállalkozó kiállít egy 100 ezer forint áfatartalmú számlát, és ahogy 07.01. előtt, ezt a tételt is beüti a pénztárgépébe, abban az esetben a kötelező online adatszolgáltatás miatt nem fog duplán szerepelni a NAV rendszerében a bevétele? illetve helyesen jár-e el azzal, hogy a kiállított számla összegét a pénztárgépébe beüti/beütötte? Köszönettel.
A július elsejétől kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz regisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlát állít ki akár számlázó programmal, akár számlatömbben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Online Számla felületén elvégezhető regisztrációhoz ügyfélkapus hozzáférésre van szükség.
Építőipari kivitelezési tevékenységet végző kft. és a megrendelő zrt. között létrejött vállalkozási szerződés tartalmaz jóteljesítési garanciát és garanciális visszatartást is. Jóteljesítési garancia címén az egyes részszámlák nettó díjrészletéből 5 százalék visszatartás történik, melyet a legutolsó benyújtott számla fizetési határidejének lejártakor visszakap a kft. Garanciális visszatartás szintén az egyes részszámlákból a számla nettó összegének 5 százalékát tartották vissza, mely a legutolsó számla kiállítását követően bankgaranciával kiváltható. A legutolsó számla kiállítására a létesítmény utó-felülvizsgálati eljárásának sikeres befejezését követően kerülhet.sor. Kérdés: hogyan járjon el helyesen a kft. az egyes részszámlák kiállításakor? A garanciális visszatartás egyértelműen pénzügyi visszatartás, tehát a teljesítések kiszámlázott összegét nem befolyásolja. Viszont a jóteljesítési garanciával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy megjelenik-e kiszámlázott részteljesítéseknél, így az árbevételben és az adóalapban. Vagy csökkentő tétel az egyes részszámlák kiállításánál, és csak a legutolsó bizonylatban számlázzák ki, így ott jelenik meg az árbevételben és az adóalapban is. Számviteli és adózási szempontból is helytálló szakértői választ kérek. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Van egy cég, amely bérleti díjat számláz át nekünk, folyamatos szolgáltatásként, bruttó 1 millió 524 ezer forint értékben, valamint a bérleti díjhoz tartozó közüzemi elszámolásokat is ő számlázza ki. A bérleti díj és a közüzemi számla nem egy számlán szerepel. A bérleti díjat előre számlázza, például a júniusi bérleti díjat májusban számlázza az alábbi időpontokkal: Számla kelte: 2018.05.25. Teljesítési ideje: 2018.05.25. Fizetési határidő: 2018.06.08. A közüzemi díjat utólag számlázza ki, például az áprilsi áram-víz-fűtésdíjat: Számla kelte: 2018.05.22. Teljesítés ideje: 2018.05.22 Fizetési határidő: 2018.06.05. Kérdésünk, hogy helyesen számláz-e ki így, az időpontokat tekintve? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: egy generálkivitelező alvállalkozója a nyílászárókat beépítéssel együtt 5, illetve 27 százalékos áfával számlázza a generálkivitelező felé (a lakóingatlan és garázs arányában megosztva), vagy minden nyílászárót a beépítéssel együtt 27 százalékos áfa terhel? Később ezt az áfát a generálkivitelező levonja, kiszámlázza az ingatlan vételárát a megfelelő áfakulcsokkal, és befizeti az áfát a NAV felé? Vagy esetleg ugyanúgy, ahogy a fordított adózásnál, az alvállalkozók is olyan áfakulcsokkal számláznak, mint a fővállalkozó?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték