2913 találat a(z) számlázás cimkére
Katás egyéni vállalkozó számlázhat-e a munkáltatójának?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszonyban álló fogorvos katás egyéni vállalkozói is. Munkaszerződése szerint a munkaköre fogorvosi járóbeteg-ellátás. Vállalkozóként is ez a tevékenységi köre. Katás vállalkozóként fogorvosi ügyeleti ellátásért (amit nem munkaviszonyban végez) számlázhat-e munkáltatójának? Köszönöm válaszát: CSCS
Ingatlan-bérbeadás – magánszemély kft.-nek számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, akinek 4 gyermeke van. Ez a személy ingatlant ad bérbe egy kft.-nek, és a bérbeadásról havi számlát állít ki a kft. részére. A magánszemély a havi 10%-os költségelszámolást veszi igénybe (és nem a tételeset). Amennyiben jól tudjuk, főszabály szerint a számla végösszegéből a szja-t (15%) és ehót (14%) a bérleti díj 90%-a után vonni kell, és ezen járulék befizetéséért a kifizető, tehát a kft. felel (ennek kérem megerősítését). Egyes kérdésünk, hogy amennyiben a gyermekek miatt a bérbeadó magánszemélynek nincs szja-fizetési kötelezettsége, azt két sorban fel kell-e tüntetni a számlán (például egy sor az szja összege, a következő sorban a kedvezmény ugyanannyi), vagy egyszerűen a számlán az szja-t nem tüntetjük fel? Második kérdésünk pedig az lenne, hogy általánosságban véve a bérbeadó magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy ne vonjunk semmit (sem szja-t, sem ehót) és majd ő ezen befizetési kötelezettségeinek eleget tesz (függetlenül a gyermekek számától)? Segítségét előre is köszönöm!
Fordított vagy egyenes áfa
Kérdés
A cég, amelynek a könyvelését végzem, alvállalkozóként bejelentésköteles, építkezésekhez vasanyaggyártást és -beszerelést végez. A fentieket külön-külön és együtt is megrendelik. A gyártás okoz gondot, amely magában foglalja a vasanyag rajz szerinti méretre vágását és hajlítását. Amikor önállóan csak a gyártást rendelik meg, áfásán számlázzák. A vasanyagot és a szerelési munkálatokat fordított áfásan számlázzák. A gond akkor merül fel, amikor a vasanyagot gyártással, esetleg még a beszerelést is megrendelik. Ebben az esetben a gyártást nem lehetne mellékszolgáltatásnak tekinteni, mivel a vasanyag árához képest a gyártás ára elenyésző, kg-ként 17 Ft. Muszáj a számlázásnál a vasanyagot fordítottan, a gyártást áfásan,a szerelést fordítottan számlázni. Szeretnék a vasanyag kilónkénti árát gyártással és szereléssel megállapítani. Ebben az esetben a számlázás hogyan történjék? Köszönöm a segítségüket: Vasóczki Ildikó
Termékértékesítés unión kívülre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Unión kívülre értékesített gép esetén a megrendelő azt kéri – lehet, hogy a fizetendő vámja miatt –, hogy a számlán külön értékkel szerepeljen a gép tényleges ára, a külföldi helyszíni üzembe helyezés, a dokumentációkészítés költsége. Ilyet sosem szoktunk tenni, de lehetséges-e? Milyen tevékenységnek számít az általunk gyártott gép megrendelő telephelyén történő üzembe helyezése, és milyen tevékenység a gép dokumentációjának elkészítése. Hogyan néz ez ki az áfában? Válaszát előre is köszönöm.
Kaparós sorsjegy értékesítése
Kérdés
Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Papír átvétele támogatásként iskolától
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használt papír begyűjtésével foglalkozó vállalkozás iskoláktól szeretné begyűjteni a gyerekek által bevitt papírt. A begyűjtött papír értékét az iskolánál hagyná. Ezt hogyan teheti meg? Az iskola a vállalkozás felé nem tud leszámlázni. Ha nulla értékben veszi meg az iskolától a papírt a vállalkozó, és az ellenértékét támogatásként fizeti meg az iskolának, akkor áfafizetési kötelezettség keletkezik a vállalkozásnál. Jól gondolom, hogy ez a megoldás? A gyerekektől, illetve a szülőktől való egyenkénti megvétel kivitelezhetetlen. Várom válaszát. Üdvözlettel.
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. húszmillió forint nettó értékben vett egyéb megnevezésű ingatlant. Az ingatlan használt, több mint két éves, a számlakibocsátó áfás számlát adott ki, amit a vevő ki is fizetett. Visszaigényelhető-e ennek a számlának az áfája? Segítségét köszönöm: Ildi
Tagdíjszámla – teljesítés dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület (szövetség) a tagszervezeteknek számlát állít ki az éves első közgyűlésen a tárgyévi tagdíjról (tárgyi mentes, de a szövetség egyébként alanyi adómentes). Teljesítésként a közgyűlés (és egyben a kiállítás) napját írja rá a számlára az egyesület. A kérdés, hogy ez így jó-e? Ha nem, akkor milyen teljesítési dátumot kell, lehet ráírni a számlára? Köszönöm a segítséget!
Lakásbérbeadás és rezsi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Kötelező szabályzatok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a kötelező szabályzatok az alábbiak: számviteli politika, számlarend, bizonylati rend, pénzkezelési, leltározási, selejtezési és értékelési szabályzat. A kérdésem, hogy ez valóban így van-e, illetve hogy az egyéni vállalkozókra és a civil szervezetekre is ezek a szabályzatok vonatkoznak-e? Köszönöm a segítséget!
Egyesület
Kérdés
Az egyesület kulturális és harcművészet elsajátítására alakult meg. Amikor a fiatalok a tevékenység elsajátítására jelentkeznek az egyesület alapító tagjainál, az minek minősül: alaptevékenység végzésének? Erre az egyesület beszedi a pénzt, mivel ezen gyakorlatok bérelt helyiségekben történnek. A beszedett pénzt ki kell számlázni, vagy az alaptevékenység bevétele, és mint támogatást bevételezni kell a pénztárba? Nem vállalkozási bevétel? Ha nem vállalkozási bevétel, hanem alaptevékenység (a gyakorló fiatalok támogatása), akkor az nem képez társaságiadó-alapot. Kérjük válaszukat, hogyan járjon el az egyesület.
Kereskedelmi tevékenység áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelünk, egy kereskedelmi társaság (kft.) az USA-ból és az EU-ból rendel árut, amelyet közvetlenül a vevőjéhez fuvaroztat (amely szintén egy magyar kft.). A magyar kereskedő helyesen jár-e el, ha mindent áfával számláz a belföldi vevőjének, függetlenül attól, honnan szállítják a beszerzett árut a magyar vevőhöz? Mi úgy gondoljuk, hogy a kereskedelmi kft. importál, illetve az EU-ból szerez be, amely egy-egy önálló ügylet, csakúgy, mint az értékesítései a belföldi vevőnek, amelyeket csak áfásan teljesíthet. A számlázás is így történik: a kereskedelmi kft.-nek a külföldi (USA- és EU-beli) szállítók számláznak (itt a szállítási cím pedig a kereskedelmi kft. vevője), illetve a kereskedelmi kft. számláz a belföldi vevőjének, árréssel növelt értékben. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Bölcsőde, családi napközi cafeteriában – milyen a jó számla?
Cikk
A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentességét szabályozó előírások értelmezésekor az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy ha minden fél megpróbálja betartani a vonatkozó jogszabályokat, azaz a szolgáltatást nyújtó annak a nevére állítja ki a számláját, aki a szolgáltatását megrendelte, a munkáltató viszont szeretné munkavállalóját ezen juttatásban részesíteni, akkor semmiképpen nem tudnak megfelelni az adómentesség feltételeinek.
Nem számlázott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.
Számlázás és áfabevallás bírósági ítéletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
