2974 találat a(z) számlázás cimkére
Adománygyűjtés adózása II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönjük szépen a válaszát. A művészek a "hirdetésüket" a mi honlapunkon teszik közzé, ezért fogjuk leszámlázni nekik a jutalékot abból a pénzből, amit a támogatók a mi kft.-nk számlájára átutalnak. Csak még az nem világos teljesen, hogy ha az adományoknak több típusa/válaszható összege van, és esetleg a magasabb összeget utalja valaki azért, hogy letölthessen valamilyen anyagot a támogatásáért (ezt a letöltést is a mi honlapunkról tölti le), akkor ezt a plusz "kedvességet", amit kap a magasabb támogatásért, adhatjuk-e ingyenesen. Vagy ezt a szolgáltatást (mivel a mi honlapunkról tölti le) le kellene-e számláznunk nekünk, mint kft.-nek? Hiszen a pénz is hozzánk folyik be. Majd a jutalékunk levonása után természetesen továbbutaljuk a művésznek. Köszönjük szépen a segítséget!
Adómentes export, nettós számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szerbiába exportálnánk EU-s (spanyol) származású terméket. A kérdésünk az, hogy – Állíthatunk-e ki nettós számlát? – Milyen valutában (forintban és/vagy euróban)? – Kellenek-e hozzá különböző papírok, vagy elég, ha 90 napon belül elhagyja a közösséget (EU-t) az áru (a termék vámtarifaszáma 34022020)? Várom mihamarabbi szíves tájékoztatásukat.
Skontó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Skontó elszámolásának módjában van vitám egy partnercég gazdasági vezetésével. Szerződés alapján a számlafizetési határidő előtti kiegyenlítésekor 3 százalék skontót érvényesíthet a cégem. Mi a 3 százalék skontót a bruttó fizetendő összegből levonjuk, és így a számlaérték 97 százalékát utaljuk át. A partnercég szerint ez az eljárás nem helyes, mivel szerintük csak a nettó összeg után jár a kedvezmény. A skontó szerintem pénzügyi engedmény, ami a számla kiegyenlítésének teljes összegű, határidő előtti teljesítésére vonatkozik. Köszönettel.
Adománygyűjtés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Cégünk szeretne létrehozni egy weboldalt, amit azért üzemeltetnénk, hogy művészeket, alapítványokat támogatni tudjanak a magánszemélyek, cégek. Az adományt gyűjtők adatait, ismertetőit ingyenesen feltehetnék a honlapunkra, de az adományként felajánlott összegek hozzánk folynának be. Ezzel havonta elszámolnánk úgy, hogy levonva a mi jutalékunkat, a többi összeget átutalnánk a művészeknek, alapítványoknak. Ezt az idegen pénzt, hogyan könyveljük le a saját cégünkbe? Mi lenne ennek a tételnek a szabályos kontírozása? A jutalékról gondolom mi kiállítjuk az áfás számlánkat és ennek az összegével csökkentjük a továbbutalandó összeget. Felmerült egy olyan kérdés is, hogy mi lenne a szabályos megoldása annak a tranzakciónak, ha például egy művész feltesz a honlapra például 3 kategóriát a támogatási lehetőségekről. 1000 Ft támogatás, 5000 Ft támogatás (de ezért már rámehet a művész honlapjára és letölthet valami kis rajz segédletet magának), 10.000 Ft támogatás (ezért már letölthet magának az adományozó egy kis könyvecskét). Ezeket hogyan kellene (ki kell-e) az adományozó felé számláznunk? Ha igen, akkor áfásan-e? Vagy van valamilyen megoldás arra, hogy ezt ne kelljen számláznunk? Nagyon szépen köszönjük a válaszát!
Előleg – fordított áfa
Kérdés
Egy társaság használtingatlan-értékesítési tevékenységét adókötelessé tette. A vételárat két részletben fizeti meg a vevő a tulajdonjog megszerzése, illetve a birtokba adás előtt. A társaság áfafizetési kötelezettsége a teljes vételár megfizetésekor beáll. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az ügyletről két előlegszámlát és egy végszámlát kell-e kiállítani? A kérdés azért merült fel, mert a vevő szerint elégséges csak két számla kiállítása, mely esetben a második részlettel a teljes vételár kiegyenlítése már a teljesítést is igazolja. A számviteli nyilvántartásokban pedig a birtokbaadási jegyzőkönyv vagy a tulajdonjog-átszállást igazoló tulajdoni lap alapján kell a bevételt elszámolni és az eszközt kivezetni. Köszönettel.
Előleg számlázása és áfaelszámolása
Cikk
Internetes kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozás vevői többnyire magánszemélyek, és a teljes vételárat előre kell megfizetniük. A terméket ezt követően körülbelül két hét múlva postázzák, futárszolgálattal. Hogyan kell számlázni a kapott előleget, és milyen áfafizetési szabályokkal kell tisztában lennie a vállalkozásnak? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.
Fordított áfa – állványépítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! X Kft. állványt ad bérbe. Az állványt a megrendelővel kötött szerződésben foglalt helyszínen, méretben, időpontban X Kft. munkavállalói összeszerelik, majd a szerződés lejártakor lebontják. Amennyiben az állványt építési hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettséggel rendelkező építkezésen használják, akkor a fordított áfás számla kiállítása a helyes megoldás az állványépítésről, -bérbeadásról majd lebontásról? A számla kiállítása áfaalany részére történik, aki nyilatkozik az építési engedély számáról. Y Kft. daruzási tevékenységet végez kezelő személyzettel építkezéseken. Amennyiben a daruzási tevékenységet építési hatósági engedély vagy bejelentési kötelezettséggel rendelkező építkezésen folytatják, akkor a fordított áfás számla kiállítása a helyes megoldás? A számla kiállítása áfaalany részére történik, aki nyilatkozik az építési engedély számáról. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Boros Zsanett
Számlatömbök használata
Kérdés
Betéti társasági kft.-vé alakul. Tisztelettel kérdezem, hogy az új cég (kft.) használhatja-e tovább a jogelődje által megkezdett számlatömböket, nyugtatömböket stb., természetesen már az új adószámmal, de a megkezdett tömböket folytatva, vagy teljesen újakat kell vásárolnia? Nagyon köszönöm a válaszát.
Nem áfaalany bizonylatolási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy egy nem az áfatörvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató (végrehajtói iroda) milyen bizonylatot köteles kiállítani a bevételeiről számla helyett, erre milyen bizonylati forma szükséges, illetve kell-e NAV-hitelesítés, ha ennek előállítása számítógépes módon történik? Köszönettel.
Euróban kiállított számla egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó euróban is állít ki számlát belföldi kft. részére. A számlákat az egyéni vállalkozó forintalapú bankszámláján írják jóvá. Vannak olyan számlák, amelyeket kifizetnek határidőben, de vannak, amelyeket nem, és ott halasztott áfafizetés van (45 nap). Az áfabevallásban az áfát milyen árfolyamon kell bevallani a határidőben megfizetett, illetve a halasztásos esetben? Jó az úgy, ha a halasztásos esetben és a határidőben kifizetettnél is a számlán szereplő dátumok szerinti (számla kelte=teljesítés időpontja) MNB-árfolyamon számolom az áfa alapját, illetve az áfát? Szja szerinti bevételnek pedig a bankszámlán jóváírt forintösszeget kell könyvelni?
Külföldi raktárból belföldi értékesítés
Kérdés
Az alábbi tranzakció levezetésében kérném a segítségét. 1. Van egy központi raktár Csehországban, a benne lévő áru "A" svájci tulajdonú cégé. 2. "B" magyarországi kft. ("A" cég magyarországi kft.-je) eladja"C" magyarországi cégnek az árut, azonban az nem kerül be Magyarországra, hanem a csehországi raktárból átkerül egy szlovák logisztikai raktárba. 3. "C" magyarországi kft. értékesíti az árut a végfelhasználónak, ekkor kerül át Magyarországra. A különböző folyamatokban milyen áfa- és számlázási szabályokat kell figyelembe venni?
Kata – Anglia – áfa
Kérdés
Katás adózó Magyarországon irodai munkát végez egy angliai cég számára. Anglia kilépése az EU-ból most van folyamatban. 1, Ha alanyi mentes, akkor nincs probléma. 2. Ha bejelentkezik az áfakörbe, akkor hogyan alakul a számlázás? Áfás számlát állítok ki vagy menteset?
Szolgáltatás vagy termék, áfás vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni. Német vállalkozó (A) építészeti, tervezési munkálatok elvégzését rendeli meg egy magyar mérnöki irodától (B), Németországban felépítendő ingatlanához. A komplex megrendelés tartalmazza az ingatlan makettjának elkészítését is. A mérnöki iroda ezen tevékenység teljes elvégzésével egy másik magyar vállalkozást (C) bíz meg. A makettkészítés – egyedisége miatt – drága tevékenység, anyagigénye mindössze 8-12 százalék között mozog. Szállítása is nagy gondosságot igényel, ezért „C” vállalkozó szállítja „A” telephelyére az elkészült makettet saját szállító eszközén. Kérdésünk, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás „C” vállalkozó tevékenysége? Milyen számlát állít ki „C” vállalkozó „B”-nek áfa tekintetében? Hogyan jár el helyesen „B” vállalkozó az „A” vállalkozó felé számlázáskor? Válaszát előre is köszönöm!
Számla óvodai ellátásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A gyermek alapítványi óvodába kezdett járni most szeptemberben, a szülő és az intézmény óvodai szolgáltatási szerződést kötöttek. Ebben feketén-fehéren le van írva, hogy „általános szolgáltatásért térítési díjat fizet” a szülő. Az óvodát működtető alapítványtól cafetéria-elszámoláshoz számlát kértek a szülők, amit az óvoda és az azt működtető alapítvány is visszautasított. Az első azért, mert részben önálló gazdálkodó. A második pedig azért, mert nincs gazdasági tevékenysége, nem is akar azt folytatni, és támogatásokból tartják fenn magukat, saját állításuk szerint. Ez a támogatás az, ami a szerződésben meg van határozva mint szolgáltatásért fizetendő térítési díj. Ez így helytálló? Támogatás lehet szerződésben rögzített kötelezően kiszabott összeg? Cél szerinti tevékenységre, alapító okiratban foglalt tevékenységre sem adnak számlát, mert szerintük az is gazdasági tevékenység számukra. A cég pedig az szja-törvényre hivatkozva csak óvodai ellátásról kiállított számlát fogad el. Kérdés: helyes-e az alapítvány álláspontja? Tényleg nem tudnak számlát kiállítani semmilyen jogcímen? Mi a megoldás ebben a szituációban, hogy az érintett fél se veszítse el az adómentes juttatást? Segítségét előre is köszönöm!
Díjbekérő/előlegszámla/végszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az előlegszámlák kiállításával kapcsolatban kérnénk a segítségünket. Partnereink rendezvényszervezés esetén minden esetben előleget kérnek tőlünk, melyet a díjbekérő/előlegbekérő dokumentumra fizetünk meg a részükre, természetesen áfa levonása nélkül. A partnereink számtalan módon küldték már az előleg- és végszámlákat. Így látszik, hogy náluk sincs jól bevált gyakorlat. A kérdésünk az, hogy minden esetben kötelező-e az előlegszámla kiállítása? Ha a partnerek nem állítanak ki előlegszámlát, csupán a végszámlán jelzik, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel (mínuszos előleg sor helyett), az így elfogadható, vagy küldjük vissza részükre a számlát? Egy-két esetben van hivatkozás a díjbekérőre, de ez sem mindig történik meg. Küldenének kérem jogszabály-hivatkozásokat is, hogy mely paragrafusok alapján történjen a számlázás? Akkor hogyan alakul a számlázás, ha mi egy díjbekérőre fizetünk, de a pénz utalása épp a rendezvény napján, vagy előtte egy nappal történik meg? Sztornózzuk a számlát, amelyre az előleget fizettük, és kérjünk normál számlát az adott rendezvény költségeire? Köszönöm előre is a válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
