Tisztelt Szakértő! Építőanyag-gyártó cég közösségen belül értékesít közösségi adószámmal rendelkező ügyfélnek. A terméket igazoltan a másik tagállamba fuvarozzák. Milyen szöveget kell a számlán szerepeltetni?
Gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek részvény adásvételére. A vásárló a szerződés aláírása után kéri a számlát, hogy fizetni tudjon. Még nem volt ilyen problémánk. Helyes ez? Huszár Ferencné
A villamosenergiáról szóló törvény (Vet.) végrehajtási rendelete alapján: 13/B § (1) bekezdés Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a Vet. 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a Vet. 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat. Kérdésünk, hogyan lehet teljesíteni a hivatkozott előírást? Az áram továbbterhelése céljából kiállított számlán, vagy akár egy mellékletben is lehet teljesíteni a részletező adatok feltűntetését? A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon kevés számlázó program képes az előírás szerinti adatok feltüntetésére a számlaképen, ezért különféle megoldások tapasztalhatók, például mellékletben, számlaszámra való hivatkozás nélkül is akár. Mi az a minimum, amit a Vet. és az áfatörvény, illetve a számlákra vonatkozó előírások alapján szükséges teljesíteni a részletező adatok feltüntetése tekintetében? Válaszukat előre is köszönöm!
Az idei év legjelentősebb változása, hogy július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, illetve az ilyen számlákat módosító bizonylatokról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Ötrészes cikksorozatunkban áttekintjük a számlázó rendszerek adatszolgáltatásának legfontosabb szabályait.
Tisztelt Szakértő! Áfaalany (2-es adókódú) civil szervezet tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő építési teleknek minősülő ingatlant értékesít. A szerződéskötéskor a vevő foglalót fizet (a szerződés bekerül a földhivatalba 6 hónapos függőben tartással), a foglaló jóváírásának napjával megegyező teljesítési időponttal, az eladó a befolyt foglalóról 27 százalékos áfával áfás számlát állít ki. A következő, a szerződésben vételárrészletnek nevezett fizetendő összeg egy hónap múlva esedékes. Erről az összegről milyen áfatartalmú, milyen teljesítési időpontú számlát kell kiállítani? Az utolsó vételárrészlet egy hónap múlva esedékes, és ügyvédi letétbe kerül (az ügyvéd benyújtja a földhivatalba a bejegyzési engedélyt), amely letét eladónak történő kifizetése a telek tehermentesítése és az adásvétel ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése után történik. Birtokba adás az utolsó vételárrészlet eladó számláján történt jóváírását követő három napon belül történik. Hogyan kell számlázni a gazdasági eseményeket? Milyen teljesítési időpontokkal kell a számlákat kiállítani a vételárrészlet-fizetésekről? Az áfa felszámítását részfizetésenként kell feltüntetni, vagy a két vételárhátralék áfáját egy összegben (ha igen, melyik számla kiállításakor)? Köszönettel!
Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó biztosítási ügynök hosszabb kórházi kezelésre, majd azt követően táppénzes időszakra kényszerült. Kérdésem, hogy táppénz alatt kiszámlázhatja-e a biztosítási ügynöki jutalékait, melyek a következőkből tevődnek össze: 1. Kötési jutalék: egy éven belül megkötött biztosítási szerződések kötési jutaléka (még a táppénzes időszak kezdete előtt kötötte a biztosítási szerződéseket). 2. Fenntartási jutalék: egy évnél régebben kötött biztosítási szerződések állománymegtartásáért járó jutalék. Tehát az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végez kereső tevékenységet a táppénz időszaka alatt, "csupán" a korábban megkötött biztosítási szerződésekért járna neki díjazás. Ha jár neki díjazás, a táppénzt nem vonják meg tőle? Kérem, a válaszában a jogszabályhelyeket is jelölje meg. Köszönettel: Schlág Judit
Tisztelt Szakértő! Társaságunk informatikai szolgáltatást (domain+tárhely) nyújt partnerének A szolgáltatás díjáról díjbekérőt küldünk ki a vevőnek. A díjbekérő alapján a vevő a szolgáltatás árát 2018. 03. 29-én elutalja. A nyújtott szolgáltatás időszaka 2018. 05. 01-2019. 04. 30, a felek időszakos elszámolásban állapodtak meg. A szolgáltatás díját a vállalkozó 2018. 04. 03-án számlázza ki, a számlán teljesítési dátumként az időszakos elszámolású tételekre vonatkozó szabályok alapján 2018. 04. 03-át, míg fizetési határidőként 2018. 03. 29-ét (pénzbefolyás dátumát) jelöli meg. Kérdéseink: – kell-e előlegszámlát kiállítani 2018. 03. 29-ei teljesítési dátummal, mivel a szolgáltatás megkezdése előtt érkezett be az ellenértéke, vagy helyesen járunk el, ha rögtön számlát állítunk ki? – helyes-e a számlán feltüntetett 2018. 04. 03-ai teljesítési dátum? Az áfát melyik hónapra kell bevallani: 2018. 03. hóra a pénzbefolyás dátuma okán, vagy 2018. 04. hóra az időszakos elszámolású számla szabályai szerint a számla kelte miatti áfateljesítés okán? – kell-e, hogy a fizetési határidő kövesse a pénzbefolyás dátumát, vagy javasolt-e ezt is a számla keltére datálni a fenti esetben? – mennyiben változik a számlázási teendő, ha – minden más adat változatlansága mellett – a szolgáltatás időintervalluma 2018. 03. 16-2019. 03. 15., azaz a szolgáltatás már megkezdődik a díjbekérő alapján megvalósuló pénzbefolyás előtt? Köszönjük szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő kérdésben: egy prágai cég (A) terméket értékesít egy magyarországi cég(B) részére. A magyarországi (B) cég a terméket tovább értékesíti egy magyarországi vevőnek (C). A magyarországi vevő kérése, hogy a terméket Prágából egy szlovákiai cég (D) telephelyére szállítsák ki. Ebben az esetben a magyarországi eladó cég (B), hogyan számlázzon a magyarországi vevő cégnek (C-nek)? Az áfa-elszámolás hogyan alakul? Köszönettel: Prémné Egervári Bernadett
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy 2018. július 1-jétől a számlázás, adatszolgáltatás hogyan történik a falusi szállásadás esetén? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Lengyel cég fővállalkozóként Magyarországon vállalkozik építési engedélyhez kötött szerelőipari munkára. A kivitelezéshez magyar alvállalkozót foglalkoztat. Mivel az ingatlan Magyarországon található, így a teljesítés helye is itt van. A magyar alvállalkozónak a teljesítményt áfa szempontjából hogyan kell számláznia a lengyel fővállalkozó felé, mit kell szerepeltetni a számlán?
Tisztelt Szakértő! Egyházközség sírhelyet értékesít állami szociális intézményben elhunyt személy számára. A szociális intézmény az elhunyt nevére kéri a számlát kiállítani, arra hivatkozva, hogy az elhunytnak általa kezelt megtakarításából fizeti azt ki, és csak így tud majd elszámolni az örökössel. Az egyházközség nem akar elhunyt nevére számlát kiállítani, hanem csak az intézmény nevére. Szeretném megtudni, hogy kinek a nevére kell, hogy szóljon a számla ilyen esetben?
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk adószámos magánszemélyként falusi vendéglátás keretében nyújt szolgáltatást. Szerződés szerint kiadja egy családnak a házat. Az ellenszolgáltatás nem pénzben történne, hanem a kiadásért cserébe megművelnék a kertet. Az átalányadót: (38 400 forint/szoba/év) befizetné, de bevétele, jövedelme nem keletkezik. Szükséges nullás számla kibocsátása ez esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kézi úton, számlanyomtatványon helyes-e úgy kiállítani egy számlát, hogy azon egy tételben tünteti fel a számlakibocsátó – eszközök értékesítése címen – az eladott körülbelül 30 féle eszközt, jelezve, hogy azokat mellékletben részletezi? Az értékesített eszközök mindegyike 27 százalékos áfakulcsú. Vagy tételesen ki kel kell írni minden eszköz nevét, mennyiségét, nettó egységárát, az áfakulcs mértékét, az áfa nélküli értékét és a végén lehet csak összesíteni? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi cég, amelynek jelenleg az áfabevallásait készítjük, arra kéri a könyvelőirodánkat, hogy 2018. július 1-jétől a külföldi cég számlázását a NAV-hoz bekötött számlázási programmal a mi kft.-nk végezze. Lehetséges-e ez? Milyen tevékenység végzésére jelentkezzünk be? Köszönöm.
Szipszer Tamás
adószakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték