3124 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Egy katás, nem áfaalany (alanyi adómentes) egyéni vállalkozó közösségen belül kívánja az általa készített termékeit értékesíteni, továbbá szolgáltatást is kíván nyújtani. Ez esetben, mint alanyi adómentes adózónak, a külföldi partner felé milyen adó adattartalommal kell a számlát megírnia, hogyan kell jelezni a partnere felé, hogy alanyi adómentes a hazájában, tehát áfa fizetésre nem kötelezett? Van-e különbség a EU felé, illetve harmadik országba történő értékesítés között a feltett kérdések tekintetében? Erről miként kell az áfa- , illetve a közösségi bevalláson adatot szolgáltatnia? Jól értjük, hogy az ezen jogcímeken szerzett bevételei nem számítanak bele a 8 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött a Google ír vállalatával. A honlapunkon megjelenő hirdetések után a Google havonta utal díjat a számlánkra. Erről számlát mi állítunk ki, azonban csak utólag, mert az összeget ők számolják. Alanyi adómentes egyéni vállalkozás a cégformánk, közösségi adószámmal rendelkezünk! A Google tájékoztatása szerint, az áfával nem kell foglalkoznunk, a számlára áfa területi hatályon kívüli megnevezést kell ráírni. Kérdésem, hogy nekünk, mint alanyi adómentes adózónak, valóban nem kell ezzel foglalkoznunk? Ha igen, akkor mi a teendő? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szállodai szolgáltatásnál a szolgáltatáscsomag tartalmazza a reggelit és a félpanziós vacsorát, ami tartalmazza a szervízdíjat. Megtehetjük-e, hogy a csomagárat számlázásnál szétbontjuk, és külön tételen szerepeltetjük a szállodai szolgáltatást reggelivel, a vacsorát és a szervizdíjat? Szervizdíjat egyáltalán számolhatunk-e csomagárnál? Igaz, hogy éttermi szolgáltatás is van a csomagban, de a főszolgáltatás mégiscsak szállodai szolgáltatás. Köszönnettel: Hné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_26_Szamlazas_harmadik_orszagba_rtf Amennyiben termékértékesítés történik 3. országba vagy közösségi államba magánszemély részére, és az áru igazoltan elhagyja Magyarország területét (vámkezelik, illetve a vevő nyilatkozik, hogy kiviszi a terméket, vagy postai feladóvevény igazolja a termék elszállítását), akkor számlázható exportként áfamentesen a termék?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk magyar áfaalany, fő tevékenysége horvát autópályákhoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások nyújtása. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha a vevők előre bizonyos összeget feltöltenek egy eszközre, akkor nem kell sorban állniuk az autópályán, hanem egy külön kijelölt sávban akadálytalanul haladhatnak tovább. Mi számlázzuk a feltöltés összegét a vevőknek (főként magyar magánszemélyeknek, és például magyar fuvarozó cégeknek), ezt a horvát autópálya-üzemeltető cég továbbszámlázza felénk, mi pedig a forgalom után értékesítési jutalékot kapunk a horvát cégtől. Helyes-e az az eljárás, hogy mivel az áfatörvény 39. paragrafusa alapján ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásról van szó, a teljesítési hely Horvátország, így a magyar cégnek regisztrálnia kell Horvátországban, a számlát a vevőknek horvát áfamértékkel kell kiállítani, és mi is horvát áfával növelt számlát kapunk a horvát cégtől? Lehet-e valamilyen módon a magyar cégnek elkerülnie a horvát áfaregisztrációs eljárást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. átutalásos végszámlát állított ki a következő adatokkal: a termékértékesítés értékét áfa nélkül tüntette fel, majd levonta belőle az átutalt előleg áfa nélküli ellenértékét. A számlára ráírta, hogy 27 százalék áfakulcsot tartalmaz. A számla végösszege így nulla lett. Az áfa összegét a számla nem tartalmazza, csak a mértékét. Az a kérdésem, hogy így befogadhatom-e számlát? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás egyik gépkocsiját fuvarozásra bérbe adja egy magyarországi alvállalkozójának. Ehhez a gépkocsihoz tartozó, a vállalkozás elszámolásain szereplő útdíjat és egyéb termékeket az alvállalkozónak továbbszámlázza. A kérdésem az, hogy helyesen jár-e el a vállalkozás, ha: 1. a közösségi, áfás bejövő számla alapján az útdíj nettó összegét számlázza tovább az alvállalkozónak, 27% áfa felszámításával (a külföldi áfát a vállalkozás az adott országtól visszaigényli), 2. a közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján az útdíj összegét szintén 27% áfa felszámításával számlázza tovább az alvállalkozónak, 3. közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján terméket (mely a fuvarozással és a bérbe adott gépkocsival összefügg) is a 27% adó felszámításával számlázza tovább? 4. Ezekben az esetekben alvállalkozó jogosult levonni a felszámított áfa összegét?

Kérdés

Sportegyesület áfás lett. Az alaptevékenységében benne van sportrendezvények, táborok, tornák szervezése, sportolók és csapatok indítása szakszövetségi bajnokságokon.. Kiszámláztunk az MLSZ nek sporttáborszervezést, ahol a mi sportolóink is részt vettek. Áfásan vagy mentesen kell kiszámlázni? Mit értünk közszolgáltatón, mert az alapszabályban a sporttáborszervezés benne van, tehát ami az alapszabályban van, azt csináljuk, akkor ebben a tekintetben közszolgáltatók vagyunk, igaz? Tehát mentesen kell számlázni. Köszönöm a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérnék segítséget Önöktől. Egy magánszemély tulajdonában van egy állat, történetesen egy ló. Szeretné bérbe adni egy cégnek, és az ott felmerült kiadásokból, költségekből az áfát visszaigényelni (állatorvosi költség, patkolás, nyereg, tartási díj, zab stb.). Milyen teendői vannak a magánszemélynek? Elég egy bérbeadási szerződés? Adószámos magánszemélyként kell-e szerepelnie vagy áfakörösként (a bérbe vevő cég áfa-visszaigénylése miatt)? TEAOR:7739 (Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése)? A későbbiekben a ló versenyeztetését tervezi, amelyhez szponzorokat fog keresni. Kérdés lenne, hogy – Szükséges-e bármilyen speciális engedély az állat versenyeztetéséhez? – A szponzori díjról számlát kell-e kiállítani? – Marketingszolgáltatásként szerepelhet-e az esetleges számlán? A versenyeztetés során, ha helyezést, díjat, nyereményt kap a ló, annak milyen könyvelési és bizonylatolási kötelezettsége van? Valamint van-e köze ennek a szerencsejátékhoz? Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Gálicza Zoltán Ottóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát. Abban az esetben mi a teendő, ha a szingapúri cégnek nincs közösségi adószáma? Ilyen esetben hogyan állítom ki a számlát? Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. Belgiumból vett használt tehergépkocsit, nulla százalékos adó szerepel a számlán, illetve áfamentes a belga áfatörvény 39. cikk 1. paragrafusa alapján, mint EU-n belüli teljesítés .(2006/112/EK,138. cikk). Magyarországi eladás esetén hogyan számít fel áfát a cég?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt (piackutatás, toborzás) egy horvát (EU-n belüli) áfás cégnek. A horvát cégnek nincs Magyarországon telephelye, illetve nem regisztrált az áfában. Az egyéni vállalkozó Magyarországon végzi a tevékenységét a horvát cég részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell számláznia az áfa tekintetében? Üdvözlettel: Pintér László

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kerületi önkormányzat – amely egyben kft.-nk egyszemélyi tulajdonosa is – Szlovákiában fekvő üdülőjének felújítási tervei elkészítésével bízta meg cégünket. A feladatot teljes egészében egy szlovák tervező iroda bevonásával, mint alvállalkozóval készíttettük el. Számlájukat befogadtuk, kifizettük. Szlovák áfaregisztrációnkat követően szlovák adószámunkkal, szlovák áfamértékkel állítottuk ki a számlánkat a megbízó önkormányzat felé, amely ezt a számlát nem hajlandó befogadni, és a magyar áfaszabályok szerinti számla kiállítását várja tőlünk. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el számlánk kiállításakor, vagy az önkormányzatnak van igaza, és a magyar adószámunk alatt kell – 27 százalékos áfamértékkel – kiállítanunk a számlát az elvégzett munkáról? Köszönettel a gyors válaszért.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég éttermi szolgáltatásra megállapodást kötött még 2017-ben egy bizonyos étteremmel. A rendezvényt 2018 januárjában bonyolítják le. Az árat a 2017. évben állapították meg X összeg plusz áfa alapon. 2018-ban jött is a számla, ami a 2017-ben megállapított bruttó árat tartalmazza az akkor érvényes, 18% áfával növelten, csak éppen visszaszámolták benne az áfatartalmat 5 százalékra. Kérdésem erre vonatkozna, hiszen az áfacsökkentésnek pont az lenne a lényege, hogy csökkenjen az ár. Jogos ez egyáltalán? Megcsinálhatják ezt a cégek büntetlenül, vagy meg lehet reklamálni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Iskolaszövetkezeti szolgáltatás díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Tagnak adott kölcsön elhalálozás esetén

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Társasház kivitelezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink