2820 találat a(z) számlázás cimkére
Közvetített szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanüzemeltetési tevékenységet végző kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelőinek. Az egyik partner oldaláról felmerült az az igény, hogy a számlák kiállításakor a megrendelt és teljesített szolgáltatás értékét két tételben tüntessük fel a számlán. Külön soron szerepeljen az általunk befogadott alvállalkozói díjak értéke, és külön soron a cégünk által hozzátett menedzsmentdíj értéke. Szabályos-e így a számla kiállítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Online pénztárgép több telephely esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozónak január elsejétől kötelező a pénztárgép használata. A vállalkozó két telephelyen végzi a tevékenységét. Az ő esetében, ha az online pénztárgép használata mellett, és nem a számlázás mellett dönt, akkor mindkét telephelyre kell gépet vásárolnia? Vagy változó telephelyet jelölve használhatja a gépet mindkét helyen, külön lejelentések nélkül? Köszönöm előre is segítségét. Üdv.: Fazekasné
Autószerelő pénztárgéphasználata
Kérdés
Az autószerelő minden munkáról készpénzfizetési számlát állít ki. A pénztárgéphasználat a tevékenységére kötelező lenne 2017.01.01-től. Ha a későbbiekben minden munkáról továbbra is számlát állít ki (számlát készpénzfizetéssel), és azt jelenti minden hónapot követően a ptgszlah adatlapon, akkor kell-e neki pénztárgép? (Eddig is nyugta helyett készpénzes számlát állított ki.) Vagy csak átutalásos számlázás esetén nem kell pénztárgép?
Mezőgazdasági őstermelő kompenzációs felára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Üdülő lakássá minősítése
Kérdés
Ügyfelünk 2015. évben üdülőkomplexum építésébe kezdett. Időközben az építési engedély módosítását kezdeményezték az építésügyi hatóságnál. A kérelem eredményeként a hivatal az ingatlanok 60 százalékát átminősítette lakássá, a 40 százalék továbbra is üdülő funkcióban épül. Az építkezés előrehaladtával a megépült ingatlanok egy részére előszerződést kötött a cég a vevőjelöltekkel. Az előszerződésben bruttó vételárat fogalmaztak meg, melyből már történtek előlegfizetések az ütemezés szerint. Az előlegek befizetéséről a cég az aktuális építési engedély alapján, az üdülőkre vonatkozó 27 százalékos áfát magában foglaló előlegszámlákat bocsátott ki. Az építési engedély 2016. október 20-án módosult, mely alapján az ingatlanok jelentős része lakásként fog megépülni, melyekre már csak 5 százalék az áfamérték Mi a helyes eljárásrend ebben az esetben? Mi lesz a 27 százalékos mértékű beszedett áfával, amit természetesen már befizettek a költségvetésbe? Úgy gondoljuk, mivel megváltozott a szerződés tárgya, ezért felbontjuk a szerződéseket, és új szerződéseket írunk lakásépítésre. A kibocsátott előlegszámlákat lesztornózzuk, és a módosított építési engedély jogerőre emelkedésének napjával – mint teljesítési időponttal – új előlegszámlát bocsátunk ki, már a lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfatartalommal. A sztornózás és új számlák kibocsátása miatt keletkező áfatöbbletet pedig visszaigényeljük a NAV-tól. Jó-e az elgondolásunk, esetleg van-e más megoldás a problémánkra? Köszönöm válaszát! Berki Zoltán
Vámköltség továbbszámlázása
Kérdés
Cégünkhöz Szerbiából érkezik csomagolóanyag proforma számlával, DAP paritással. A csomagolóanyagokat a termékkel együtt visszaszállítjük Szerbiába. Sajnos a vámolás nem megfelelően történt. Cégünk helyezte szabad forgalomba a terméket, megfizetve a vámköltséget és az áfát. Az áfát pénzügyi rendezésekor az áfabevallásban levonásba helyeztük. Utólag a szerb partnerünk kéri, hogy a vámköltséget számlázzuk le a részére. Kérdésem, hogy a számlát milyen áfatartalommal állíthatom ki? Válaszukat előre is köszönöm!
Eladás részletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tárgyi eszközét értékesíti áfásan. A vevővel abban állapodott meg, hogy az eszközt az adásvételi szerződés aláírásakor átadja, de a vételárat a vevőnek 40 havi részletekben kell megfizetnie. Ön szerint melyik eljárás helyes? 1) Az átadás napjával kiállítjuk a teljes értékű számlát áfával növelt értékben, ezt a számlát a vevő részletekben törleszti. 2) Az átadás napjával számviteli bizonylatot állítunk ki az eszköz eladásáról, a havi részletekről pedig folyamatosan állítjuk ki a számlát az áfával növelt értékben, 40 hónapon keresztül? Válaszát előre is köszönöm: Kiss Mónika
Ékszerüzlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. formájában működő ékszerüzlet vásárol fel törtaranyat magánszemélyektől. Amikor a kft. a magánszemélytől átveszi a tört aranyat, akkor milyen bizonylatadási kötelezettsége van? Kell-e személyijövedelemadó-előleget levonni a magánszemélytől? Hogyan kell ezt a tételt könyvelni? Majd elviszi egy ékszer nagykereskedésbe, ahol aranyékszert készítenek belőle. Számlát csak a munkadíjról (bérmunka) állít ki a nagykereskedés, grammban meghatározva. A bérmunka díját árubeszerzésre vagy szolgáltatásra kell könyvelni? A másik eset, amikor a tört aranyat átveszi a nagykereskedés és helyette új aranyékszert ad. (Tulajdonképpen törtarannyal fizet az új arany ékszerért.) Hogyan történik ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése? Várom mielőbbi válaszát!
Építőközösség adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőközösség elszámolási szabályaival kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az építőközösséget egy magánszemély és egy kft. hozta létre. A magánszemély az építési telket adta be a közösségbe, a társaság állja az építési költségeket. Jelenleg az építési számlák a kft. nevére szólnak. Az építkezés befejező stádiumban van, és folyamatban van a társasházi alapító okirat készítése, melyben egy lakás a magánszemélyé lesz, a fennmaradó három a kft. tulajdonába kerül. Kérdéseim: kell-e a kft.-nek számláznia az építőközösség felé, ha igen, akkor a teljes építési költséget? 5 százalékos áfával? A lakásokat később a Kft. értékesítené, ezért szeretné a beszerzéshez kapcsolódó áfát visszaigényelni, akkor ezt mi alapján teheti meg? Olvastam, hogy ha a fővállalkozó az építőközösség, azaz 27% áfatartalmú számlái vannak anyagról, munkadíjról, akkor a magánszemély tag áfa-visszaigénylést a használatba vételi engedély után, az építőközösség által befogadott számlák áfatartalmából a tulajdoni részesedése arányában igényelhet vissza áfát. Milyen elszámolást kell ehhez készítenie az építőközösségnek? Ugyanígy a cégekre is vonatkozik az áfa-visszaigénylés eme módja? Tudnának segíteni, hogy az építőközösséggel kapcsolatos elszámolásokról és adózási szabályokról hol tudnék részletesebben tájékozódni? Válaszait előre is köszönöm! Tisztelettel: Nagy Annamária
Harmadik országba fuvarozás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi áfás vállalkozó Magyarországról Angliába fuvaroz egy terméket. Ebben az esetben áfa nélkül kell kiállítania a fuvardíjról a számlát? Milyen szöveget kell szerepeltetni a számlán? Kell-e a vevő adószámát feltűntetni? Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni az árbevételt? Melyik időszaki áfában kell szerepeltetni, amikor a pénzt megkapta, vagy a fuvarozás teljesítési napján, ha a vállalkozó egyéni vállalkozó?
Eladott termék ki nem részletezése
Kérdés
Az alábbiakban kérem az állásfoglalásukat. Amennyiben egy adóalany kézi számla használata során nem részletezi ki az általa értékesített termékeket vagy szolgáltatásokat a számlán, mert például nem fér ki rá, akkor alkalmazhatja-e azt az eljárást, hogy az eladott termékeket vagy szolgáltatásokat külön táblázatban tünteti fel, azt a számlához csatolja, és a számlára csak annyit ír megnevezésnek, hogy "melléklet szerint"? Megfelelő így a számla kiállítása? A számlát a vevő így befogadhatja? Köszönöm a segítségüket!
Bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörön kívüli magánszemély bérbe adja ingatlanát egy cégnek. A magánszemély a tételes költségelszámolást választotta jövedelme megállapítása kapcsán. A bérleti díj összege 150 ezer forint, a rezsiátalány pedig 30 ezer forint. Legyen kedves levezetni, hogyan kell a magánszemélynek a számlát kiállítani a cég felé (mely utóbbi levonja az szja-t és az ehót)?
Számla hitelessége
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Létezik a kézi - nyomtatványból kiállított – számla, a digitális eljárással hitelesített, s a számlázó program által generált, utóbbi a leggyakoribb. Kérdésünk hogy ez elveszti-e hitelességét azzal, hogy nem postán, hanem e-mailen küldik a partnerek? Elegendő-e a számlázó program dokumentációja, miszerint az biztosítja a megfelelő eljárást, az utólagos módosítást kizárva, s ettől hiteles egy sorszámon minden számla? Vagy attól már hitleltelen lesz, hogy nem a szállító nyomtatja akarmilyen nyomtatóval, akármilyen papírra (senki nem köteles céges, színes formát használni), hanem a vevő? Miért hitelesebb egy számla postán érkezve, aminek egy jelentős részéről igazságügyi IT-szakértőn kívül senki sem képes megállapítani a küldésének formáját? Van olyan rendelkezés, amely előírja, hogy a számlázóprogramból kell közvetlenül nyomtatni, csak az hiteles? Köszönjük.
Számlakibocsátás szállító helyett
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.
Kaució áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2009-ben ingatlan-bérbevételnél áfás számlát állítottak ki 20 százalékos áfával a kaucióról. A régi könyvelést nem látom, de valószínű, hogy nem igényelték vissza az áfát (talán helyesen), 2016. novemberben visszaszámlázták a kauciót 27 százalékos áfával úgy, hogy a 2009. évi bruttót számították vissza. Kérem a segítségét, hogyan kell rendeznem az áfát, illetve helyesen jár-e el a bérbeadó? Köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Gál Ágnes
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
