2919 találat a(z) számlázás cimkére
Konszignációs raktár EU-n kívül
Kérdés
Tiszelt Szakértő! Társaságunk mexikói partnere azzal keresett meg minket, hogy konszignációs raktárat létesítsünk Mexikóban. Magyarországon gyártott termékeinket az általuk megadott készletszintre folyamatosan feltöltjük, majd az ott tárolt termékeinket az általuk történt havi felhasználásuk függvényében számlázzuk ki részükre. A felhasználásról és a raktárkészletről havonta küldene részünkre elszámolást. A termékek kiszállitása, vámolása proforma számlával történne. Az utólagos (havi elszámolás) számlázás milyen bejelentési, nyilvántartási, bevallási (áfa) kötelezettséget igényel? Köszönettel!
Természetbeni árengedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk egy olyan akciót, ahol bizonyos termékek vásárlásakor vagy bizonyos mennyiség felett kapna a vevő ajándékba ingyen terméket. A múltkor egy áfa előadáson úgy fogalmaztak, hogy ez természetbeni árengedmény, aminek az a lényege, hogy legyen meghirdetve az akció, minden vevő számára hozzáférhető legyen, azonos feltétellel, és feltétele az ellenértékes ügylet. Illetve az ingyenesen adott terméknek szerepelnie kell a számlán, és az engedmény nem előzheti meg az ellenértékes ügyletet (vagy egy időben vagy utólag adhatjuk). Milyen egyéb feltételei kell, hogy legyenek, illetve ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem keletkezik fizetendő áfa az ingyenesen átadott terméken? Esetlegesen felmerül-e egyéb adózási kérdés a természetbeni árengedmény tekintetében? Illetve milyen módon kell számlázni az ilyen akciókat? A számlán nullával szerepeljen, vagy szerepeljen az értéke plusszal és mínusszal is? Előre is köszönöm a segítségüket!
Bérbeadott ingatlan értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a hosszú távra bérbeadott raktárhelyiségeit értékesíti (megegyezett összeg: 244 420 000 Ft). A bérlőkkel hosszú távú szerződést kötött, ami jogutódlással átkerül az új cég nevére. A bérlőkkel nem szeretnék az összeget vissza-, illetve újra megfizettetni. Annyit tudni kell még, hogy a bérbeadás és az értékesítés is áfaköteles. Tegyük fel, hogy az ingatlan értékesítési ára 250 000 000 Ft (fordított adózás), a régi cég által kiszámlázott bevétel, ami már az új tulajdonost érinti 4 000 000 Ft plusz áfa (5 080 000 Ft), a bérlők kauciói: 500 000 Ft (nem adóköteles), így jön ki a fenti 244 420 000 Ft vételár. Jó-e az a megoldás, ha a számlát az ingatlanértékesítésről 250 000 000 Ft összegben állítják ki (fordított adózással), a régi cég az új cégnek kiállít egy mínusz 4 000 000 Ft plusz áfás számlát a bérleti díjakról, és egy mínusz 500 000 Ft (hatályon kívüli) számlát a kauciókról? Köszönöm segítségét!
Személyszállítás alvállalkozóként
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Személyszállítási alvállalkozói szerződést köt két magyar székhelyű cég. Az alvállalkozói szerződés szerint EU-s országba végez személyszállítási tevékenységet az alvállalkozó. A megrendelő és a fővállalkozó közötti elszámoláskor nem számítanak fel áfát. A fő- és az alvállalkozó között kell áfát felszámítani ebben az esetben? Közvetített szolgáltatás esetén hogyan járjunk el? Az alvállalkozó hogyan számlázhatja le a külföldön megfizetett adót (például a Horvátországban megtett útszakaszra eső árbevétel arányában fizetett adót)? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés hiteltartozással
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Ingatlanforgalmazó kft. 100 millió forint értékű ingatlant ad el, amelyen 60 milliós banki hitel tartozás van. A felek engedményezési szerződést kötöttek a bankkal, mely keretében a vevő megvette az eladó 60 milliós tartozását, így az eladó a vevőnek tartozik. Mivel az ingatlan értéke 100 millió forint, abból 60 milliót már kifizetettnek tekintenek, és csak a fennmaradó 40 milliót fizeti meg a vevő. Kérdés, hogy a kiszámlázott összeg 100 millió vagy csak 40 millió forint legyen? Melyik összeg az, ami után az áfát fizeti az eladó? Tekintettel arra, hogy a vevő nem áfaalany, az ingatlan két évnél régebbi, és az eladó nem választotta az áfafizetési kötelezettséget. Válaszukat köszönöm
Lengyel termék beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi, áfával kapcsolatos kérdésben. Intézményünk egyházi általános iskola, alanyi adómentes, és nem rendelkezik közösségi adószámmal. 2017. március hónapban vásároltunk Lengyelországból két darab mobilgarázst. A számlán minden lengyel nyelven van feltüntetve, és 23 százalékos áfával számlázva. Alanyi adómentesként ebben az esetben mi a teendőnk, kell-e áfabevallást benyújtanunk? A 23 százalékos lengyel áfát megfizettük a szállító cég részére. Előző években uniós államból nem történt még beszerzésünk. A szállító cég részéről kibocsátott számla megfelelő így? Köszönöm a segítséget.
Munkahelyi étkezéshez hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató munkavállalóinak étkezési lehetőséget biztosít a telephelyén kialakított helyiségben. Az ételt egy külső szolgáltató szállítja ki az üzemi étkezdébe. Az étel ellenértékét részben a munkáltató, részben a dolgozók fizetik. A munkáltató és a szolgáltató között létrejött szerződés értelmében a munkáltató csak az általa fizetett (rész) összegről fogad be számlát havi egy alkalommal, míg a dolgozói önrészt egy munkavállaló beszedi a kollégáktól, s heti egy alkalommal – az étkeztetés alkalmával – adja át a szolgáltató jelen lévő alkalmazottjának. Kérdéseim: Az ételt szállító szolgáltató hogyan jár el helyesen a számlázáskor? Ugyanannak az egy adag ételnek meghatározott százalékát havi egy alkalommal számlázza a megrendelő munkáltató felé, míg a maradék részt hetente – a készpénz átvételének napján – beüti a saját telephelyén található pénztárgépbe (természetesen bevételi pénztárbizonylaton veszi át a pénzt). Tekintettel arra, hogy a készpénz átvétele nem a saját üzletében, hanem a munkáltató étkezdéjében történik, elég, ha kézi nyugtát állít ki? Esetleg kiállíthat készpénzes számlát a pénzt összeszedő munkavállaló nevére, vagy vevőként XY vállalkozás dolgozói megnevezés szerepelhet-e a bizonylaton? Köszönöm válaszát!
Garázsértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélytől (áfamentesen) vásárolt garázst ad bérbe vállalkozásunk (nem lakóingatlan bérbeadására adókötelessé tételt választottunk egyébként, de a garázs egyébként is kivétel). Az idei évben a garázst nagy valószínűséggel eladjuk. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben az értékesítés adóköteles-e? Az áfatörvény szerint a garázs bérbeadása áfaköteles, választásra tekintet nélkül, de mi a helyzet az értékesítéssel? Az értékesítésre a a 88. paragrafus a) pontja alapján adókötelesség csak a választással jön létre, vagy mindenképpen áfásan kell számlázni? Nem találom a törvényi helyet, ami bármelyik módszert alátámasztaná. Egyébként ha áfás, akkor egyenes adózás alá fog esni, vagy fordított áfás lesz, amennyiben áfaalany cég veszi meg a garázst? A 142. paragrafus kitételének megfelel, ha az adókötelessé tételt választjuk az értékesítés előtt. Köszönöm.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő? Kőműves munka számlázásával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy elég-e a számlára azt írni, hogy kőműves munka, vagy részletezni kell, hogy vakolás stb.., illetve az anyagot, ha én biztosítom, a számlán külön sorba kell-e feltüntetni? Ha végzettséghez kötött munkához veszek fel néhány napra alkalmival például burkolót vagy festőt (amihez nekem nincs végzettségem), akkor el kell-e kérni a dolgozótól a végzettségét igazoló papírjait? Válaszát előre is köszönöm!
Gépi számlázó programmal készített számla elektronikus megküldése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. zárt rendszerű gépi számlázó programmal készíti el áruértékesítési számláit, de ezek nem minősülnek elektronikus számláknak, miután nem felelnek meg a jogszabályban erre vonatkozóan felsorolt kritériumoknak. A hatályos előírások engedik-e a gépi számlák megküldését kizárólag elektronikus úton pdf formátumban (e-mail), vagy ezzel párhuzamosan a postai úton történő továbbítás is szükséges a vevőnek a szabályos elszámolhatóság miatt? Megjegyezni kívánjuk, hogy a kiszámlázott áru átvétele (teljesítés) minden esetben szállítólevéllel alátámasztott. Amennyiben lehetséges csak az elektronikus úton történő továbbítás, milyen formában szükséges tárolni az elküldött, pdf formátumú bizonylatokat a kibocsátó társaságnál?
Tanulmányi verseny áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közgazdász ismerősöm egyéni vállalkozás keretében szeretne különböző korosztályok, elsősorban gyerekek, fiatalok részére internetes tananyagot készíteni, pénzügyi ismeretek témakörben. Minden tananyagot követően (kb. két hét késéssel) tesztkérdéseket is kapnának a tanulók, amelyeket megoldva kell visszaküldeniük. Ez utóbbi egyfajta verseny is lenne egyben, ami az adott kurzus végén egy élő versennyel fejeződne be, ahová a legjobbak kapnának meghívást. Elmondása alapján a rendszer úgy épülne fel, hogy kb. fele részben tanulás, fele részben verseny. Kérdésem, hogy ebben az esetben lehet-e adómentesen számlázni, megfelel-e a tevékenység az áfatörvény 85. § (2) d) pontjának: "tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása"? Köszönettel: Vágner Emília
Fordított áfa alkalmazása alvállalkozó esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég fővállalkozója egy járműjavító létesítmény építésének. A létesítményben kialakításra kerül a villamos sínek mellett egy elektromos működtetésű felhajtható aknafedélrendszer. Ez arra hivatott, hogy ha beáll a villamosszerelvény, akkor le legyenek hajtva, így a villamosból ki tudnak szállni a bent lévők, mert a villamos padlószintjével egy magasságban van a külső peron. Amikor a villamoson oldalról akarnak szerelni valamit, akkor felmozgatják azokat az aknafedőket, amelyek útban vannak, így kényelmesen hozzá lehet férni a villamos oldalához a kerék magasságában. Ezen aknafedélrendszer építését a fővállalkozó cég megbízása alapján B cég végzi el. B cég rendelkezik A cég nyilatkozatával, miszerint a munka hatósági építésiengedély-köteles, ezért fordított áfát kell alkalmazni. B cég a fenti berendezés villamos vezérlésének elkészítésével C alvállalkozót bízza meg. Ennek keretében C cég végzi a vezérlő dobozok gyártását, helyszíni beszerelését, illetve programozását. Kérdésem, hogy C cég számlázhat-e B cég felé fordított áfásan? Üdvözlettel várom szíves válaszát.
Internetáfa 2017
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szabályok figyelembe vételével az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó 18 százalékos áfa először azon a számlán jelenik meg, melynek kiállítási dátuma 2017. január 1-jét követő dátumra esik, és nem tartalmaz előző évről áthúzódó internetszolgáltatást. A szolgáltató által jelen esetben kiállított számla tartalmaz 2017.01.20-02.19-ig terjedő időszakra internetszolgáltatást, továbbá havidíjat és sms-csomagon felüli túlhasználati sms-díjat 2016.12.20-2017.01.19-ig terjedő időszakra. Mindhárom tétel 27 százalék áfát tartalmaz. Helyesen van kiállítva a számla? Havidíj (2017.01.20-2017.02.19.): 36 000 Ft (27% áfa) Internet (2017.01.20-2017.02.19.): 10 000 Ft (27% áfa) Egyéb díjak: sms-küldés (2016.12.20-2017.01.19.) 114 Ft (27% áfa) Fizetendő: bruttó 46 114 Ft Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlan-átalakítás, -felújítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi áfamentes cég kötött egy vállalkozási szerződést ingatlan-kivitelezési munkák elvégzésére. E szerződés szerint a megrendelő (két magánszemély) megbízta őt a megrendelő kizárólagos tulajdonát képező, 255 négyzetméter területű lakóházban 5 darab önálló lakás (önálló lakás albetét) kialakítására. A cég, mint vállalkozó kötelezettsége a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges munkát a saját költségére megszervezni. A szolgáltatás ellenértékeként kikötött 61 millió forint vállalkozói díjat hogyan kell a cégnek kiszámláznia? Áfamentesen, mert esetleg nem számít bele a mentesség felső értékhatárába, vagy áfásan? Ha áfásan, akkor hány százalékos áfakulccsal? Befolyásolja-e esetleg ezt az a körülmény, hogy a szerződésben úgy állapodtak meg a felek, hogy a megrendelő a vállalkozói díjat az ingatlanon kialakításra kerülő 5 darab lakás közül 3 darab vállalkozóra történő átruházásával egyenlíti ki? Válaszát köszönöm!
Exportértékesítés harmadik országba EU-s szállítási címmel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországról vásárol orosz vevő terméket, de a termék szállítását EU-n belül Lettországba kéri. A fuvart az orosz vevő szervezi és fizeti is. A kérdésem az lenne, hogy ez az értékesítés exportértékesítésnek vagy EU-s értékesítésnek számít? A számlán az orosz vevő nevét kell feltüntetni vagy a lett szállítási címet EU-s adószámmal? Illetve, hogy a 17A60 nyomtatványon fel kell-e tüntetni az értékesítést? Köszönettel: Karkus Gábor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
