3186 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a szíves segítségét kérni. A kft. áruértékesítéssel foglalkozik, ez a főtevékenysége. Az értékesített árukat (fütőkészülékek) az ügyfelekhez szállítja, viszont a leszerelt használt roncsokat elszállítja tőlük. A roncsokat összegyűjti, és havonta egyszer eladja fémhulladékként. Szeretném megkérdezni, hogy mi a szabályos eljárás? A fémhulladék-felvásárló cégnek az odaszállító munkavállaló vagy az eladni kívánó cég nevére kell a számlát kiállítani? A kft. éves szinten kb. 200 000 forint értékű roncsot értékesít. Jól gondolom, hogy ebben az esetben nem érvényes, hogy magánszemély nevére állíthatnak ki számlát, mert ez az összeg meghaladja a háztartási hulladék kategóriát? Az eladó cégnek szükséges lenne ehhez bármilyen engedély is, ha havi szinten csak egyszer értékesíti az összegyűjtött roncsokat? Magánszemély szabályosan hogyan és mekkora összegért, milyen feltételek mellett értékesíthet fémhulladékot? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Bartha László! Az alábbi kérdés merült fel: Magánszemély megrendelő generálkivitelezői szerződést kötött egy építési vállalkozóval családi házának megépítésére. A ház 60 százalékos készültségi fokon áll. A magánszemély felbontotta a szerződést a kivitelezővel, mert nem volt megelégedve a munkájával, és keresett egy másik kivitelezőt, akivel szerződni szeretne a háza befejezésére. Az első vállalkozó 5 százalékos áfakulccsal állított ki számlákat a magánszemély megrendelő felé. Kérdésem az lenne, hogy az új kivitelező milyen áfakulccsal állíthatja ki a számláit? Az Ön írásában ezt olvastam:" A létrehozott ingatlan a jogosult részére átadásra kerül. Az 5%-os adókulcs vonatkozik a szerkezetkész, félkész, kulcsrakész állapotban történő átadásra is, illetve mindazon részmunkákra kiterjed, amelyeket az ingatlan szerződésszerű átadásához a vállalkozónak teljesítenie kell. -A kérdésében leírtak alapján ezen feltétel feltehetően teljesül." Mi alapján kell eldönteni, hogy 5 vagy 27 százalékos áfát kell felszámítanunk, ha megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet 86. § (1) bekezdés j) pontja és a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján az 5 százalékos adókulcs alkalmazási feltételeinek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egészségügyi intézmény ápolási osztályára felvett betegei részére minden hónapban kiállítja az ápolási szolgáltatásáról a számláját. Olyan esetben, amikor a szolgáltatás hónap közben megszűnik, a beteg távozása miatt, a beteg nevére jóváíró számlát állít ki az intézmény, ami alapján ő a díjat visszatéríti. Amennyiben a szolgáltatás a beteg halála miatt szűnik meg hónap közben, akkor a nem teljesített ápolási díjat letéti számlára helyezi az intézmény, és az örökhagyó végzést követően az örökös részére kifizeti. Ilyen esetben mi a számlázás helyes módja? Az örökös részére történő kifizetéskor kell a jóváíró számlát kiállítani vagy a szolgáltatás megszűnésekor (a beteg halálának időpontjával)? Ha a beteg elhalálozásakor, akkor a számlán szolgáltatást igénybevevő lehet-e a néhai beteg? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó folyamatos teljesítésű munkát végez partnereinek. Kérdés, hogy az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti dátumokkal kell számláznia vagy normál teljesítés szerint? Példával illusztrálva: 2018. 02. hónapot 2018. 02. 25-én számlázza, 5 napos fizetési határidővel. Akkor a számla a dátumokat tekintve mikor helyes? Ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés. 02. 25., a fizetési határidő 03. 02., vagy ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés 02. 25., fizetési határidő: 03. 02.? Tisztelettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazásszervezőként magyar magánszemélytől bérelnénk apartmant Horvátországban. Ha mi Magyarországon értékesítjük, magyar személyeknek az apartmant, akkor milyen adózási vonzata van ennek? Jól tudom, hogy ilyenkor mi áfás számlát állítunk ki a bérlőknek? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szemző Beáta

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Partnerünk 2017-ben kiállított szállodai szolgáltatásról számlát, melyben a teljesítés dátuma az a nap volt, amikor a vendég elhagyta a szállodát. 2018-ban ezzel szemben úgy állítják ki a számlát, hogy a teljesítés dátuma az a nap, amikor az áfabevallásban szerepelteti a szálloda a számla értékét (2018.01.09.). Tehát nem kapcsolódik a szállodai szolgáltatáshoz, mert ez ebben az esetben 2018.05.21-05.27. Azt, hogy a vendég mikor távozik a szállodából, a megjegyzésben szerepeltetik. Viszont a többi partnerünk 2018-ban is úgy állítja ki a számlát, hogy a teljesítés dátuma az, amikor a vendég elhagyja a szállodát. A kérdésem az lenne, hogy elfogadhatom-e így a számlákat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Írtam egy könyvet, amit ki akarok adni saját költségen, amit utána értékesíteni szeretnék. Adószámos magánszemélyként ez lehetséges? Mik az adózási, járulékfizetési és számlázási teendők? A NAV-nál nem adtak egyértelmű választ, most szeretnék adószámot kérni.

Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk egy háromszereplős ügylet B résztvevője. A (magyar cég) alkatrészeket szállít egyenesen C (angol cég) számára, a fuvarozást is A cég végzi. Számlát A cég B (magyar cég) számára állítja ki, fuvarral együtt, és B cég fog C számára számlázni szerviztevékenységet, amihez szükség volt az alkatrészekre. Jól gondolom, hogy ez láncügyletnek minősül? Áfa szempontjából hogyan kell számláznia A és B cégnek? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Segítséget szeretnék kérni számlázásban. Adott kft. részszámlákat állít ki egy nagyobb munka során. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a részszámlákon fel kell-e tüntetni a vállalás teljes összegét és a már kiszámlázott részszámlákat, vagy csak számozással kell ellátni az egyes részszámlákat? Köszönöm megtisztelő válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó őstermelő (különleges jogállású, kompenzációs felárra jogosult, alanyi áfamentes) termelésben használt tárgyi eszközét szeretné értékesíteni. Az áfáját nem igényelte vissza. Hogyan teheti meg? Adásvételi szerződéssel? Alanyi áfamentes vagy áfával növelt számla kiállításával? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként eszközöket ad bérbe, jellemzően pár napra, ritkábban pár hétre vagy hónapra. Az eszközök az anyavállalat tulajdonában vannak, illetve előfordul, hogy olyan eszközt adunk bérbe, amelyeket korábban mi is bérbe vettünk másik vállalkozástól. Az eszközök természetesen a használat során sérülnek, vagy hiányoznak alkatrészek adott esetben, mikor visszakerülnek a bérlés végén. Ilyenkor az ügyfél kap egy jegyzőkönyvet, hogy milyen sérüléssel kaptuk vissza az eszközt, és számlát állítunk ki a káreseményről. A jelenlegi gyakorlat szerint ezt minden esetben áfamentesen tesszük meg, és egyéb bevételként kezeljük a könyvelésben a bevételt. A káresemény összege azon alapszik, hogy adott esetben mennyibe kerül harmadik fél által megjavíttatni az eszközt, vagy mennyibe kerül pótolni a hiányzó vagy sérült alkatrészt, illetve van, amit saját magunk tudunk javítani, de ennek az összegszerűsége nincs számszerűsítve. Kérdés: helyes-e, hogy a fentiekben felsorolt esetekben áfamentesen számlázunk, és egyéb bevételként könyveljük a bevételt, vagy sem? Külön kéne választanunk az olyan eseteket, amikor javíttatjuk az adott eszközt vagy pótalkatrészt vásárolunk, és azokat áfásan számlázni? Köszönöm előre is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tervpályázaton induló pályaművek közül a nyertes pályaművet a pályázat kiírója megveszi. A pályaműért kapott összeg magában foglalja a szerzői jog megszerzésének vagyoni értékét is. Kell-e az így kapott összegről az áfatörvény szerinti számlát kiállítani, ha igen, akkor terheli-e áfa? Amennyiben kell számlázni, hogyan kell feltüntetni a pályamű felhasználói jogainak átruházását? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy a kivás cégeknek a számlán fel kell-e tüntetni, a "KISADÓZÓ" jelölést, mint kötelező tartalmi elemet? Véleményem szerint a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény 12. § (2) bekezdése csak a katás vállalkozásokra vonatkozik. Viszont egyre több helyen látom az alábbi szöveget megjelenni: "A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (kata, kiva hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]". Ez engem elbizonytalanít. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi kft. vállalkozási szerződéssel szerződött üzletkötők bevonásával értékesíti termékeit. A cégnek üzlete nincs, kiizárólag az üzletkötőkön keresztül lehet vásárolni. Az üzletkötő járja az országot, és a beérkezett rendeléseket küldi a központba, ahol az áru összekészítése szállításra, illetve a számlázás is történik. A fizetési mód átutalásos, utánvétes. Az ügyvezető szeretne az üzletkötőknek banki terminált adni, hogy a megrendeléseknél adott esetben lehetőség legyen azonnal bankkártyával fizetni. Kérdés: 1. Ha például egy vevő azonnal a megrendelés leadásakor lehúzza a bankkártyáját az üzletkötőnél lévő terminálon, ott helyben az üzletkötőnek kell-e előlegszámlát adnia? Nyilván ez csak kézi számlatömbből lenne lehetséges. 2. Miután a kártyalehúzás még nem garancia arra, hogy be is érkezik a számlára a pénz, azt gondoljuk, hogy akkor kell előlegszámlát kiállítania, ha a kft. számlájára megérkezik a bankkártyás jóváírás (ez adott esetben lehet 1-2 nappal a tranzakciót követően). Jól gondoljuk? 3; Amennyiben a termék kiszállítása néhány napon belül a kártyás lehúzást követően megtörténik, mindenképpen alkalmazni kell-e az előleg- végszámla számlázási módot, vagy elegendő a vevőnek a végszámlát küldeni a vásárolt termékről? Itt mondjuk lehet 1-2 nap differencia abból a szempontból, hogy a banki jóváírás napja mondjuk március 5, de a terméket például március 7-én szállítják ki. Mi a helyes menete ennek? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témához szeretném kérni szíves állásfoglalását: szolgáltatást nyújtunk a cégeinknek, és munkahiba miatt utólagosan kívánunk adni engedményt. Az eredeti számlát a teljes összegről rendben kiállítottuk, viszont most derült ki a munkahiba, ezért utólagos engedményt szeretnénk adni az ügyfélnek. Jól gondolom, hogy számlahelyesbítőt kell kiállítanunk, ugyanis szeretnénk az áfa összegét visszakapni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adóelőleg és járulék utólagos levonása

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Kismama főállású átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink