2820 találat a(z) számlázás cimkére
Számlázás webshopból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az következőkben: "A" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "B" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "C" cég: jogi személy (kft.) szlovákiai székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak szlovákiai) "A" cég telehelyén az áru, Budapesten. "C" cég üzemeltet egy webshop-ot "A" cég raktárkészlet információi alapján. "B" cég megrendel egy terméket a "C" cég által üzemeltetett webshop-ban, kifizeti. Az áru közvetlenül "A" cég telephelyéről kerül kiszállításra, Magyarország határait tehát nem lépi át. A számlázás viszont "A" → "C" → "B". A problémám az áfa. Milyen áfát számláz "A" → "C"-nek? Milyen áfát számláz "C" → "B"-nek? Válaszát előre is köszönöm!
Konszignációs raktárak kezelése az áfában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a konszignációs raktárak áfabeli kezelésére vonatkozik. Magyar cég szlovák partnere Magyarországon szeretne konszignációs raktárat létrehozni. Mi a teendője a szlovák cégnek, adószám kiváltására lesz kötelezett? Hogyan kell számlázni a termékértékesítést? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Szombati Júlia
Milyen módon kaphat elismerést, kvázi jutalmat a vállalkozó?
Kérdés
Egy vállalkozónak, azaz a megbízónak évek óta könyvelő vállalkozás, vagyis a megbízott színvonalas munkájának és egyes esetekben nem jelentős, könyveléssel kapcsolatos pluszmunkáinak, például béremelésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, munkajogi iratmintákért, szja-bevallások elkészítésének elismeréseként, kvázi jutalmat, egyszeri díjkiegészítést szeretne adni a megbízója. Milyen módon lehet ezt a legszabályszerűbben lebonyolítani, számlázni a megbízónak az áfatörvény ide vágó előírásai szerint? Kérem, hogy a válaszadásra kijelölt/felkért szakértő a válaszát/álláspontját támassza alá a hatályos jogszabályok idevágó részének jelzésével, leírásával is.
Mezei leltár
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Nagy érdeklődéssel olvastam a mezei leltárral kapcsolatos cikkét, amihez ezúton is gratulálok! Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésem van: Felek feles bérleti szerződést kötöttek, amely alapján a bérlő a termény felét köteles átadni bérleti díjként a bérlőnek. Erről a bérbeadó áfamentes számlát állít ki (ingatlan-bérbeadás, nem jelentkezett be áfakörbe). Másik tényállási elemként a bérleti jogviszony létrejöttekor, a birtokba adáskor a felek a meglévő mezei leltár vonatkozásában elszámolnak egymással oly módon, hogy azt a föld tulajdonosa (aki egyben a bérleti szerződés bérbeadója is) átruházza a vevőnek (aki egyben a bérleti szerződés bérlője is). Ezt a felek ingó adásvételnek minősítik (mivel a mezei leltár végleges átruházása és birtokba adása is megtörtént, az áfatörvény szerinti termékértékesítés feltételei álláspontom szerint fennállnak), és erre tekintettel erről áfával terhelt számlát állít ki az eladó, amelyet a vevő megfizet, az eladó bevall, és befizet a költségvetésbe. Ez így megfelelő gyakorlat? Köszönöm!
Közösségi szolgáltatás közösségi adószám nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fordítással foglalkozó magyar egyéni vállalkozó (van közösségi adószáma) spanyol partnertől vesz igénybe fordítási szolgáltatást. A spanyol fél által kiállított számlán nem szerepel sem a magyar megrendelő, sem az ő saját közösségi adószáma, a számlázás áfamentesen történt. Hogyan kell ebben az esetben az áfában kezelni a számlát? Az egyéni vállalkozó megfizeti a magyar áfát, és nem helyezi azt levonásba, mert a számla nem felel meg a levonás feltételeinek? Válaszukat előre is köszönöm!
Számlázás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk konzultációval foglalkozó munkatársa kiutazna Moszkvába előadásokat tartani egy ottani céghez. Hogyan kellene helyesen kiállítani a bevételi számlánkat? Gondolom, áfa nélkül, hiszen a teljesítés helye Moszkva. Kell-e illetőségigazolást kérni a partnertől? Kell-e valamilyen egyéb megjegyzést írni a számlára, esetleg hogy ÁFA TERÜLETI HATÁLYÁN KÍVÜL, vagy fordított adózás vagy bármi mást? Ha igen, akkor gondolom azt idegen nyelven is rá kell írni. Az áfabevallásban hol kell ezt a bevételt feltüntetni? Köszönöm szépen a segítségüket és tájékoztatásukat!
Óvadék számlázása
Kérdés
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Nyeremény kiszámlázása II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Az átadott, megnyert babazsákok után áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ahogy írtam, a beérkezett babazsákokat korábban is áruként könyveltük, és a beszerzések után az áfát levontuk. A kiegészített választ előre is köszönöm.
Barter számlázása
Kérdés
Két fél közötti barter ügyletben az áfa mértéke nem azonos, mivel ebben az ügyletben pénzügyi teljesítés nincs, ezért az áfát be kell-e fizetni, vagy a számla értékét kell úgy meghatározni, hogy az eltérő áfával növelt számlaérték egyenlő legyen, és ténylegesen ne legyen pénzügyi teljesítés?
Közösségi szolgáltatásnyújtás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. egy EU-s társaság részére nyújt szolgáltatást (eszközbérbeadás, de nem közlekedési eszköz!). A magyar cég nem telepedett le a másik uniós országban, csak belföldi illetőségű. A szolgáltatás főszabály szerint adózik, vagyis az áfafizetésre a szolgáltatás igénybe vevője lesz kötelezett (vagyis az EU-s cég), így az áfatörvény területi hatályán kívülre kerül. Kérdésünk, hogy ebben az esetben érvényesek-e a magyar cégre a számlázásra vonatkozó előírások? Kell-e számlát kiállítania? Vagy lehet kiállítani más számviteli bizonylatot (például egy wordben megírt "számlát")? Vonatkozik-e rá a szigorú számadású bizonylat alkalmazása? Vonatkozik-e rá a teljesítési időpont meghatározására előírt szabályozás (időszakos elszámolású ügylet lévén)? (Úgy véljük, hogy mivel az ügylet kiesik az áfatörvény hatálya alól, így nem köteles a a kft. teljesítési időpont ilyen módon való meghatározására, illetve talán még számlát sem köteles adni, elég egy számviteli bizonylat (egy wordben szerkesztett, sorszámozott bizonylat.) Milyen jogszabály alapján vonatkozik, vagy nem vonatkozik rá? És még egy kérdés: amennyiben vonatkoznak rá a számlázási előírások, akkor egy belföldi értékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra használt rendes számlatömbből kiállíthatja ezt az EU-s számlát? Nincs erre más kötöttség, előírás? (A bizonylaton mindenképpen szerepelne, hogy az áfafizetésre a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett.) Mielőbbi segítő válaszukat előre is köszönöm!
Egyszeres könyvvezetés és időszakos áfaügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni a segítségét: adott egy egyéni vállalkozó, könyvvezetése (egyszeres). Június 25-én szerződést kötött szalmaeladásra. A szerződésben a következőket rögzítették a felek: a szállító a leszállított árumennyiséget az áfatörvény 58. §-a alapján időszakos ügyletként számlázza a vevőnek 08. 31-éig. Fizetési határidő: 09. 30. A felek rögzítik, hogy a keretszerződés 06. 25-07. 31-éig, határozott időre jön létre. Szállítólevek készültek, dátumuk: 06. 26-07. 19-éig. Számla készült a következők szerint: számla kelte: 08. 12., teljesítés időpontja 09. 30., fizetési határidő: 09. 30. Természetesen a számla nem lett kifizetve 09. 30-áig. Bruttó 10 millió forint a számla értéke. A III. negyedévi áfabevallásban kell-e szerepeltetni a 45 napos szabály miatt (áfatörvény 61. §), vagy a IV. negyedéviben kell, amikor is várható a pénzügyi teljesítés? Az időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítés a mérvadó, vagy a számlán szereplő teljesítés dátuma? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Közösségi fuvar?
Kérdés
Egy belga állami szerv (nincs közösségi adószáma) (legyen "A") egy irodaház komplett bútorozását rendeli meg egy magyar generálkivitelezőtől (legyen "B"). A bútorok nagy része egy osztrák bútorgyártótól származik ("C"), akinek van egy magyar leányvállalata ("D"). "B" magyar vállalkozás "D" magyar vállalkozástól rendeli meg az összes berendezési tárgyat, ebben vannak háztartási gépek, székek, bútorok stb. "D" magyar vállalkozás beszerzi a bútoron kívüli összes terméket, egy részét Magyarországról, más részét különböző uniós országokból, és beszállíttatja a saját (magyar) telephelyére. Majd az összes árut kiszállítják Ausztriába ("D" szállítja "C"-hez), mert az osztrák bútorgyár saját kamionja szállítja az összes árut a saját gyártású bútorokkal együtt Brüsszelbe ("C" szállítja "A"-hoz). A számlázás menete pedig "C" osztrák gyár számlázza a bútorokat "D" magyar leányvállalatnak, "D" magyar cég számlázza az összes árut "B" magyar cégnek, "B" magyar cég számláz egy belga állami cégnek ("A"), akinek nincs közösségi adószáma. A fuvart a "D" magyar leányvállalat megrendelésére a "C" osztrák vállalat végzi saját fuvareszközzel. A fuvart "C" nem számlázza ki külön "D"-nek, de "B" és "A" ragaszkodik hozzá, hogy az ő számlájukon külön legyen feltüntetve a fuvar. Milyen áfákkal kel számlázni? Állítólag csak egy lehet közösségen belüli, de melyik? És a többi?
Láncértékesítés
Kérdés
Magyar adóalany (A) értékesítene német adóalanynak (B), amely cég ezt a terméket eladja egy albán cégnek (C) úgy, hogy a termék Magyarországról közvetlenül Albániába kerül elfuvarozásra (láncügylet). A B német szervezi, bonyolítja a termék fuvarozását, vevői minőségében. Az úgynevezett fuvarozásos értékesítés az első értékesítés, amelyben ez a B szereplő vevőként jelenik meg az A és B közötti ügyletben. Ennek az értékesítésnek a teljesítési helye – az áfatörvény 26. §.-a értelmében a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország. A B német és a C albán cég közötti ügylet – mint fuvarozásos értékesítést követő értékesítés – teljesítési helye az áfatörvény 27. §. (3) bekezdés b. pontja alapján a rendeltetés országa, azaz Albánia. Az ügylet számlázásánál az A a magyar, a B a német közösségi adószámát használja. Az A magyar adóalany és a B német adóalany közötti ügylet adómentes. Az áfatörvény 98. §-a alapján ugyanis adómentes az ügylet, amelynek eredményeként a termék harmadik országba kikerül, feltéve, hogy a termék vámhatóság általi kiléptetése a teljesítés napjától számított 90 napon belül megtörténik. A B és a C közötti számlázást már nem a magyar áfatörvény szabályai szerint kell megítélni. A leírt törvényi értelmezést jól alkalmaznánk így?Az A adóalany hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában, melyik soron? A B német adóalanynak kell-e valamit Magyarországon jelentenie? Az A és B, valamint a B és C közötti számlázás során milyen paritást kell alkalmazni? INTRASTAT-ban kinek van jelentési kötelezettsége?
Számlázás külföldi partnerrel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy olasz partnerem, akinek van közösségi adószáma. Igen, érvényes (nyolc számjegyű) közösségi adószáma, amely HU-val kezdődik, természetesen megvan az olasz telephelyének a címe is. Nincs magyarországi telephely, csak képviseleti iroda. Forintos számlát állít ki áfával. 2015 decemberében kiállítottam marketing számlát áfásan. Most írtak, hogy nem jó az áfás számlázás, és állítsak ki áfa nélkülit. De hát hogy állíthatnék ki visszamenőleg tavaly decemberre netto számlát? Én úgy gondoltam, ha van HU-val rendelkező közösségi száma és áfásan számláz, akkor én is számlázhatok neki áfásan. Én hibáztam volna? És 10 hónapra visszamenőleg mit tehetek, ha igen? Köszönöm a segítséget. K. Éva
Külsős partner beruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külsős partner végzi a termékünk festését, amelyhez új berendezéseket kellett vásárolnia. Ehhez mi adtunk neki előleget, amit most szeretnénk elszámolni. A berendezéseket mi nem tudjuk hasznosítani. Mi a helyes megoldás, hogyan számlázzák ki nekünk ezt az összeget, amit ők beruházásra költöttek? Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
