Tisztelt Szakértők! http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_26_Szamlazas_harmadik_orszagba_rtf Amennyiben termékértékesítés történik 3. országba vagy közösségi államba magánszemély részére, és az áru igazoltan elhagyja Magyarország területét (vámkezelik, illetve a vevő nyilatkozik, hogy kiviszi a terméket, vagy postai feladóvevény igazolja a termék elszállítását), akkor számlázható exportként áfamentesen a termék?
Tisztelt Szakértő! Cégünk magyar áfaalany, fő tevékenysége horvát autópályákhoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások nyújtása. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha a vevők előre bizonyos összeget feltöltenek egy eszközre, akkor nem kell sorban állniuk az autópályán, hanem egy külön kijelölt sávban akadálytalanul haladhatnak tovább. Mi számlázzuk a feltöltés összegét a vevőknek (főként magyar magánszemélyeknek, és például magyar fuvarozó cégeknek), ezt a horvát autópálya-üzemeltető cég továbbszámlázza felénk, mi pedig a forgalom után értékesítési jutalékot kapunk a horvát cégtől. Helyes-e az az eljárás, hogy mivel az áfatörvény 39. paragrafusa alapján ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásról van szó, a teljesítési hely Horvátország, így a magyar cégnek regisztrálnia kell Horvátországban, a számlát a vevőknek horvát áfamértékkel kell kiállítani, és mi is horvát áfával növelt számlát kapunk a horvát cégtől? Lehet-e valamilyen módon a magyar cégnek elkerülnie a horvát áfaregisztrációs eljárást?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. átutalásos végszámlát állított ki a következő adatokkal: a termékértékesítés értékét áfa nélkül tüntette fel, majd levonta belőle az átutalt előleg áfa nélküli ellenértékét. A számlára ráírta, hogy 27 százalék áfakulcsot tartalmaz. A számla végösszege így nulla lett. Az áfa összegét a számla nem tartalmazza, csak a mértékét. Az a kérdésem, hogy így befogadhatom-e számlát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás egyik gépkocsiját fuvarozásra bérbe adja egy magyarországi alvállalkozójának. Ehhez a gépkocsihoz tartozó, a vállalkozás elszámolásain szereplő útdíjat és egyéb termékeket az alvállalkozónak továbbszámlázza. A kérdésem az, hogy helyesen jár-e el a vállalkozás, ha: 1. a közösségi, áfás bejövő számla alapján az útdíj nettó összegét számlázza tovább az alvállalkozónak, 27% áfa felszámításával (a külföldi áfát a vállalkozás az adott országtól visszaigényli), 2. a közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján az útdíj összegét szintén 27% áfa felszámításával számlázza tovább az alvállalkozónak, 3. közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján terméket (mely a fuvarozással és a bérbe adott gépkocsival összefügg) is a 27% adó felszámításával számlázza tovább? 4. Ezekben az esetekben alvállalkozó jogosult levonni a felszámított áfa összegét?
Sportegyesület áfás lett. Az alaptevékenységében benne van sportrendezvények, táborok, tornák szervezése, sportolók és csapatok indítása szakszövetségi bajnokságokon.. Kiszámláztunk az MLSZ nek sporttáborszervezést, ahol a mi sportolóink is részt vettek. Áfásan vagy mentesen kell kiszámlázni? Mit értünk közszolgáltatón, mert az alapszabályban a sporttáborszervezés benne van, tehát ami az alapszabályban van, azt csináljuk, akkor ebben a tekintetben közszolgáltatók vagyunk, igaz? Tehát mentesen kell számlázni. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérnék segítséget Önöktől. Egy magánszemély tulajdonában van egy állat, történetesen egy ló. Szeretné bérbe adni egy cégnek, és az ott felmerült kiadásokból, költségekből az áfát visszaigényelni (állatorvosi költség, patkolás, nyereg, tartási díj, zab stb.). Milyen teendői vannak a magánszemélynek? Elég egy bérbeadási szerződés? Adószámos magánszemélyként kell-e szerepelnie vagy áfakörösként (a bérbe vevő cég áfa-visszaigénylése miatt)? TEAOR:7739 (Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése)? A későbbiekben a ló versenyeztetését tervezi, amelyhez szponzorokat fog keresni. Kérdés lenne, hogy – Szükséges-e bármilyen speciális engedély az állat versenyeztetéséhez? – A szponzori díjról számlát kell-e kiállítani? – Marketingszolgáltatásként szerepelhet-e az esetleges számlán? A versenyeztetés során, ha helyezést, díjat, nyereményt kap a ló, annak milyen könyvelési és bizonylatolási kötelezettsége van? Valamint van-e köze ennek a szerencsejátékhoz? Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Gálicza Zoltán Ottóné
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát. Abban az esetben mi a teendő, ha a szingapúri cégnek nincs közösségi adószáma? Ilyen esetben hogyan állítom ki a számlát? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. Belgiumból vett használt tehergépkocsit, nulla százalékos adó szerepel a számlán, illetve áfamentes a belga áfatörvény 39. cikk 1. paragrafusa alapján, mint EU-n belüli teljesítés .(2006/112/EK,138. cikk). Magyarországi eladás esetén hogyan számít fel áfát a cég?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújt (piackutatás, toborzás) egy horvát (EU-n belüli) áfás cégnek. A horvát cégnek nincs Magyarországon telephelye, illetve nem regisztrált az áfában. Az egyéni vállalkozó Magyarországon végzi a tevékenységét a horvát cég részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell számláznia az áfa tekintetében? Üdvözlettel: Pintér László
Tisztelt Szakértő! A kerületi önkormányzat – amely egyben kft.-nk egyszemélyi tulajdonosa is – Szlovákiában fekvő üdülőjének felújítási tervei elkészítésével bízta meg cégünket. A feladatot teljes egészében egy szlovák tervező iroda bevonásával, mint alvállalkozóval készíttettük el. Számlájukat befogadtuk, kifizettük. Szlovák áfaregisztrációnkat követően szlovák adószámunkkal, szlovák áfamértékkel állítottuk ki a számlánkat a megbízó önkormányzat felé, amely ezt a számlát nem hajlandó befogadni, és a magyar áfaszabályok szerinti számla kiállítását várja tőlünk. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el számlánk kiállításakor, vagy az önkormányzatnak van igaza, és a magyar adószámunk alatt kell – 27 százalékos áfamértékkel – kiállítanunk a számlát az elvégzett munkáról? Köszönettel a gyors válaszért.
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég éttermi szolgáltatásra megállapodást kötött még 2017-ben egy bizonyos étteremmel. A rendezvényt 2018 januárjában bonyolítják le. Az árat a 2017. évben állapították meg X összeg plusz áfa alapon. 2018-ban jött is a számla, ami a 2017-ben megállapított bruttó árat tartalmazza az akkor érvényes, 18% áfával növelten, csak éppen visszaszámolták benne az áfatartalmat 5 százalékra. Kérdésem erre vonatkozna, hiszen az áfacsökkentésnek pont az lenne a lényege, hogy csökkenjen az ár. Jogos ez egyáltalán? Megcsinálhatják ezt a cégek büntetlenül, vagy meg lehet reklamálni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Egy horgásztó saját kibocsátású nyugtát kíván használni területi engedélyre, napi jegyekre, illetve a horgászkocsikra, melyek az egyesület tulajdonában vannak. (Aki számlát kér, annak természetesen kézi számlát adnak.) A törvény szerinti követelményeknek a tartalmára vonatkozóan mindenben megfelel a bizonylat. A kérdésem, hogy kell-e sorszámtartományt igényelni a NAV-tól mint felhasználónak, mielőtt nyomtatnák a jegyeket? Köszönettel: Gál Ágnes
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó telepített lakókocsikat ad bérbe. A vevő a megrendeléskor 50% foglalót fizet, majd a bérlés megkezdése előtt a maradék 50%-ot. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a foglaló beérkezésekor leszámlázom az 50%-ot bérleti díjként (feltüntetve, hogy az egyben foglaló is), majd a bérlet megkezdése előtt a másik 50%-ot, szintén bérleti díjként? Vagy elegendő a 100% kiegyenlítése után egyben leszámlázni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. menedzsmentszolgáltatást nyújt egy szerb kft.-nek (d.o.o. a szerb cégforma), amely cég nem áfaalany Szerbiában. A konkrét feladatok elvégzése Szerbiában történik. Kérdésem, hogy áfaszempontból hogyan kell számlázzon a magyar kft.? Mi a teljesítés helye? Áfa területi hatályán kívül 0 százalékkal vagy fordított áfával? Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Pintér László
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték